<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Egyre több külföldi ad el ingatlant külföldinek Magyarországon.

Újra megerősödött a külföldi állampolgárok jelenléte a magyar ingatlanpiacon. A járvány alatti mélyponthoz képest 2021-ben már 23 százalékkal több külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba. Idén a forint további erős gyengülése tette még vonzóbbá a jó állapotú nagyobb vagy luxus ingatlanokat, amelyeknél a hazai kereslet csökkenése is erősen levitte a felpumpált árakat. 

A lágymányosi BudaPart lakótornyaiban rengeteg kínai vett már lakást az elmúlt hónapokban. Fotó: mfor/Mester NándorA lágymányosi BudaPart lakótornyaiban rengeteg kínai vett már lakást az elmúlt hónapokban. Fotó: mfor/Mester Nándor

A nagyobb hirdetési oldalakon, a luxus kategóriában már évek óta angol és orosz nyelvű verzió is elérhető. Két nagyobb portálon néhány hónapja viszont újítást vezettek be: immár euróban is feltüntetik az árat és naponta változtatják az árfolyamnak megfelelően. A trend miatt lefelé! És itt álljunk meg egy pillanatra!

Hiába emelte fel mondjuk a lakását hirdető tulajdonos a forintos árat az általános drágítást követve, ez nem ellensúlyozhatta az árfolyamromlás miatti veszteséget. Mivel a forintunk mind az euró mind a dollárhoz képest egye kevesebbet ér, a külföldieknek csak hátra kellett dőlni és kivárni. Nem volt ritka, hogy egyetlen hónap alatt 10-15 százalékkal kevesebb eurót kellett fizetni a nyár folyamán ugyanazért az ingatlanért. Az elmúlt hetekben a dollárral fizetők még ennél is kicsit kevesebbet számolhattak.

Kifejezetten jól járnak azok, akik most dollárért akarnak vásárolni. (Az évi mintegy 130-140 ezer tranzakcióból még most is csak 2-3 százalék zajlik külföldiek részvételével, ezek közel harmada agy legfeljebb fele történhet dollárban, de pontos adatok nincsenek). A tengerentúliak mellett sok ukrán, orosz és arab is inkább ebben a fizetőeszközben számol.) A zöldhasú ugyanis lehagyta az eurót is, oda már a paritáshoz közeli árfolyam. Egyes, régebben hirdetett nagy értékű villa vagy lakás tulajdonosa nyáron már kénytelen volt akár 15-20 vagy még több százalékot engedni, csakhogy elvigyék az ingatlant.

Tudunk olyan agglomerációs településekről, ahol - ha nem is nagy terepjárókkal - , de az átlagnál jobb autókkal és főleg tele zsebbel jelennek meg és mivel erős az alkupozíciójuk, általában sikerül lenyomniuk az árat, ha gyorsan kell a pénz az eladónak. A fővárosban a kínaiakra jellemző, hogy a szemügyre vett ingatlan megvásárlásáról nagyon gyorsan döntenek.

Annyi öröme viszont lehetett és lehet sok eladónak, hogy a külföldiek, így a dolláros vevők is szinte kivétel nélkül egy összegben, készpénzben és általában azonnal fizetnek. Vagyis nincs az a hercehurca, mint a forintos vevőknél, akik közül sokan banki hitellel, állami támogatással vagy lakástakarék pénztárból származó pénzzel, netán mindhárommal egyszerre vásárolnak, s ott hónapokig is elhúzódik a tranzakció. Ha az eladó mondjuk a nyár közepén beleegyezett a nyomott árba, akár mérsékelheti is a veszteségét, hiszen a forint várható további gyengülése jól jöhet, ha dollárban vagy euróban kapta a vételárat.

Tavaly 2716 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet Európai Unión kívüli állampolgárok, ami az elmúlt négy évet vizsgálva, a 2019-es csúcshoz mérten még mindig 23 százalékos elmaradást jelent. Ugyanakkor egyre több úgynevezett egzotikus országból jön vevő, volt már mongol, venezuelai és vietnámi is, nem is egy.

Külön kormányhivatali engedély nélkül az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai vásárolhatnak ingatlant hazánkban, azonban a többi nemzet polgárainak az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélye szükséges az adásvételhez. Ezt általában megadják, pár tucatnyi az évente elutasított kérelem a KSH szerint.

Az elmúlt két év adataiból az látszik, hogy tartós a kínaiak vásárlókedve, a külföldiek részvételével zajlott összes tavalyi tranzakció harmadában ők voltak a főszereplők. A háborúig az oroszoké is jelentős volt, az ukránoké stagnált, majd elkezdett növekedni. Az idei számok majd nyilván sokkal kevesebb orosz megjelenését mutatják, de nem várható nagyságrendekkel több ukrán sem, ők inkább a bérleti piacon vannak nagyobb számban. 

Budapest továbbra is kedvelt terep a külföldieknek, s ha megnézzük a KSH statisztikáit, akkor látjuk, hogy emelkedőben van a külföldiek közötti adásvételek száma, tavalyelőtt még 211 ilyen volt, tavaly már 378. Nem ritka, hogy kínai kínainak ad el, továbbá egy túlzsúfoltnak vélt Balaton parti ház német tulajdonosa messzebb akar menni a tótól, s ezért eladja házát vagy lakását.

A németek mellett a holland családok is inkább nem a vízparti ingatlanokat, hanem főként a parasztházakat keresik. Fő terepük a belső-somogyi vidék, ott önfenntartó gazdálkodás reményében keresnek nagy kerttel rendelkező ingatlanokat. A Balaton felvidéken is nézelődnek, bár ott sok orosz és ukrán vett már ingatlant, így azokon a piacokon nehezebb megfelelő fekvésű vagy állapotú házat találni.

Tavaly a kínaiak körében a legkedveltebb befektetési terület a főváros, azon belül pedig Angyalföld, a X. és a IX. kerület volt, akárcsak 2020-ban. Az orosz befektetők aránya a járvány évéhez képest minimálisan csökkent, ők főként a XIII. kerületben, valamint Hévízen vásároltak, de idén már onnan is kikoptak. A helyi ingatlanközvetítők közül többen úgy vélik, hogy esetleg a bedőlő panziók közül néhányra szemet vethetnek, persze nem saját néven, hanem uniós cégen keresztül.

Az izraeli befektetők továbbra is főleg a VII. kerületben vásárolnak, a britek a VI. kerületet és Debrecent szerették, az ukránok a IX. kerületet részesítették előnyben, az amerikaiak pedig érdekes módon Pécsett próbálkoztak viszonylag többször. Regionális szinten a fővárost Pest, majd Zala és Hajdú-Bihar megye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. Egyelőre főleg egyszerű adásvételek zajlanak, a tranzakciók tizede ajándékozás volt. 

A dollárt birtokló amerikaiak Európa más országaiban is igen aktívak lettek. A bisnow.com ingatlanos üzleti portál szerint ha ezt az eurózónában teszik, akkor átlagosan 14-16 százalékkal olcsóbban tudnak vásárolni, mint az év elején. A Knight Frank nemzetközi ingatlan tanácsadó nyári adatai szerint főleg Párizsban, Toscanaban, a francia Riviérán, Barcelonában, Velencében, Mallorcán és Szardínián vesznek nyaralókat. 

Olaszországban öt meghatározó városban is csökkentek a lakásárak tavalyhoz képest, Rómában és Milanóban pedig erősen lassult a drágulás, alig érte el a 4-5 százalékot. Egyre több amerikai akar velencei lakást magának, az érdeklődés 6-10 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.

Az amerikaiak aktivitását az is magyarázza, hogy otthon sokak számára elviselhetetlenül megdrágultak a lakáshitelek. A járvány idején a 30 éves fix jelzálogkölcsön átlagos kamata még 2,68 százalék volt, ez 2022 szeptemberére 5,89 százalékra hízott. Közben az árak az egekbe szöktek és csak mostanában kezdett lassulni a drágulás, egyes államokban már stagnálnak, helyenként kisebb csökkenésbe is átmentek az árak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.