11p

Az elemzők által vártnál sokkal rosszabb ipari termelési adatokat közölt szerda reggel a KSH. A közgazdászok rövid távon nem is látnak kiutat a technikai recesszióból, egy részük pedig nagyon kemény kritikával illeti a Beszerzési Menedzser Indexet, melynek célja az ipari folyamatok előrejelzése lenne.

Az ipari termelés áprilisban kedvezőtlenül alakult, volumene éves alapon 8,3 százalékkal csökkent a nyers és 5,8 százalékkal a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Havi alapon a termelés szintén visszaesett, 2,5 százalékkal.

Az éves alapú volumenindexre az elemzői várakozás mínusz 2,5 százalék volt, ez jól mutatja, hogy mennyire kedvezőtlen a mai adat

– elemzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett adatait Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Az elemző szerint az ipari termelés ilyen mértékű volumencsökkenése azért is nehezen magyarázható, mert az előző hónap végén a rendelésállomány volumene jelentősen, 7,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Úgy látja, szintén növelnie kellett volna az ipar teljesítményét a külső kereslet emelkedésének (a német ipar termelése éves alapon 1,6, míg havi alapon 0,3 százalékkal bővült), a beruházások termőre fordulásának (a beruházások volumene a feldolgozóiparban még az első negyedévben is 7,3 százalékkal nőtt) és az ágazatba irányuló jelentős állami támogatásoknak. Regős úgy véli, a szerdán közzétett adat alapján

az első negyedévhez hasonlóan a második negyedévben sem valószínű, hogy az ipar pozitívan tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez,

ebben inkább a mezőgazdaságnak és a szolgáltatásoknak lehet szerepe. Ha az ipar kibocsátása magas rendelésállomány és folyamatos beruházások mellett is csökken, akkor nehéz megmondani, hogy a folyamat mikor fordulhat meg, és mikor láthatunk ismét kedvező ipari adatokat – zárja nem túl szívderítő elemzését Regős.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza azt emeli ki, nem csupán arról van szó, hogy magas a tavalyi évi bázis, hanem sokkal inkább arról, hogy a jelenben egyre visszafogottabb az ipari szektor teljesítménye.

„Hónapról hónapra zajlik egy összehúzódás. A 2023 áprilisi kibocsátás volumene már annyira alacsony volt, hogy legutóbb ilyen szinteket csak 2021 vége felé láttunk a fixbázisú adatok alapján”

– mutat rá az elemző, aki szerint továbbra is kétarcúság jellemzi a magyar ipart. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamosberendezés-gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar. „Lényegében tehát csak az autóiparhoz valamilyen módon kapcsolódó ipari teljesítmény képes valamiféle életet lehelni a magyar iparba” – húzza alá Virovácz. Mindez szépen párhuzamba hozható azzal, hogy folyamatosan zsugorodik a gazdaság belső kereslete. Ugyanerről tanúskodott a keddi kiskereskedelmi adat is, amely rámutatott, hogy az iparcikkek kereslete éves bázison már egyötödével marad el a tavaly áprilisban regisztrált szintekhez képest – emlékeztet az ING elemzője.

Virovácz Péter szerint lényegében az export-értékesítés képes valamelyest ellentételezni a belső piacra termelő vállalatok rendkívül gyenge teljesítményét, és úgy látja, várhatóan ez a kétarcúság megmarad, ugyanis a megfigyelt feldolgozóipari ágak rendelésállománya hasonló képet mutat: az exportrendelések emelkednek éves bázison, míg a belföldi rendelések zuhannak. Nagy kérdés, hogy az export lendülete meddig tarthat ki – húzza alá az elemző, majd hozzáteszi, a legfrissebb európai felmérések azt mutatják, hogy egyre több termelővállalat jelzi, elsősorban készletre termel, a rendelésállománya csökken. Emlékeztet, a kiskereskedelemben is hasonló tendeciáról számolnak be a megkérdezettek az euróövezetben. Gyengül a kereslet és így a megszokottnál jóval magasabb készletállományuk van. Mindez pedig előbb-utóbb utolérheti a magyar ipari termelést is – véli. Hozzáfűzi, a friss kínai külkereskedelmi adatok sem túl biztatóak a globális kereskedelem további fellendülésében bízók számára. Mindezek egyértelmű negatív kockázatok a magyar iparban, amelyet jelenleg csak az exportra termelő szektorok tudnak támogatni, vélim majd hozzáteszi, az áprilisra vonatkozó kiskereskedelmi és ipari adatok összessége így továbbra is borús képet fest a magyar gazdaságról, amelyet csak a mezőgazdaság jó teljesítménye rángathat ki a technikai recesszióból a második negyedévben.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza borúsan látja a jövőt. Fotó: Mfor / Izsó Márton Artúr
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza borúsan látja a jövőt. Fotó: Mfor / Izsó Márton Artúr

Virovácz Péter kiemeli, a szerdai adat fényében pedig az is elmondható, hogy a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által készített Beszerzési Menedzser Index által mutatott pozitív ipari kép hosszú hónapok óta a közelében sincs a valóságnak. Ennek az okát az elemző abban látja, hogy a legfontosabb iparágak, azon belül is a legnagyobb vállalatok, amelyek exportorientáltak, erősen felülreprezentáltak, eközben pedig a kisebb gyártók és mérsékeltebb súlyú, inkább belpiacra termelő ágazatok mélyrepülése bőséggel ellensúlyozza az autóiparhoz valamilyen módon kapcsolódó termelési mutatókat. Virovácz hangsúlyozza, ideje lenne felülvizsgálni tehát az index készítésének módszertanát, ugyanis így ez az index semmilyen érdemi információval nem szolgál az ipar teljesítményét illetően.

„De legalábbis semmiképpen sem nevezhető reprezentatívnak vagy irányadónak sem a BMI értéke, sem pedig annak mozgása”

– húzza alá az elemző.

Hasonlóan kritikus hangot üt meg az indexszel kapcsolatban Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.  Úgy véli, az ipari termelés volumenének éves szinten 5,8 százalékos csökkenése jóval kedvezőtlenebb lett az általuk várt „mindössze" 1,1 százalékos éves visszaesésnél. Nyeste szerint az éves index zuhanása annak köszönhető, hogy havi szinten a várt minimális emelkedéssel szemben 2,5 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint.

„A várt konszolidációval szemben tehát a teljesítmény tovább esett a második negyedév kezdetén, ami komoly ellentmondásban van a hazai BMI indexek viszonylag kedvező alakulásával”

– fogalmazza meg kritikáját az Erste Bank elemzője.

Nyeste Orsolya emlékeztet, a kedden közzétett statisztikák szerint a cseh ipari termelés is csökkent áprilisban – havi szinten 1,9 százalékkal –, és szerinte ez alapján már sejthető volt, hogy kedvezőtlenebb lehet a magyar ipari adat is. A szerda reggel publikált német ipari termelési adatok viszont többé-kevésbé „hozták” a várt enyhe havi emelkedést, bár itt sem beszélhetünk nagy áttörésről – mutat rá az elemző.

A magyar ipari adatra visszatérve Nyeste is arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerkezetet illetően nincs változás: a járműipar és az akkumulátorgyártás növekedése egyelőre nem tudja ellensúlyozni néhány, valószínűsíthetően energiaintenzív ágazat gyenge teljesítményét.

Mivel az utóbbi hetekben döntően negatív hírek érkeztek a globális konjunktúra alakulásáról, az ipari teljesítmény áttörése az Erste Bank közgazdásza szerint is még várat magára. Nyeste Orsolya is felteszi a kérdést, hogy

a kedden publikált gyenge kiskereskedelmi és a szerda reggel publikált, szintén gyenge ipari termelési adat után vajon a második negyedévben sikerül-e felemelkedni a három negyedéve tartó technikai recesszióból.

Egyelőre nem következett be a tavalyi év végi és idei év eleji visszaesést követően várt felpattanás, ami továbbra is arra utal, hogy a magas energiaárak miatt egyes ágazatok termelése visszafogott lehetett – kommentálja a KSH szerdai ipari adatait Suppan Gergely. Az MBH Bank vezető elemzője viszont arra is rámutat, hogy a 2015. évi átlaghoz viszonyítva 17,1 százalékkal bővült az ipari termelés, míg 43,1 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.

Suppan szerint az ipari termelés tavalyi negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása vagy leállása okozhatta, míg egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső és külső kereslet eredményez visszafogottabb termelést. Az ipari termelést az alacsonyabb energiafelhasználás hatására (részben az enyhe téli időjárásnak, részben a kényszerű energiamegtakarításnak köszönhetően) az energiatermelő ágazatok termelésének visszaesése is lefelé húzta – mutat rá az elemző.

Az MBH Bank elemzője is úgy látja, az autógyártás területén a tavalyi második félévtől érdemi javulás következett be, a szereplők többsége a beszállítói láncok teljes helyreállásáról, a korábbi akut chip- és félvezetőhiány rendeződéséről számoltak be. Emlékeztet, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása, az elmúlt két év során az elmaradó leszállítások miatt felhalmozódó rendelésállomány pedig kedvező kilátásokat jelenthet a termelésre. Felidézi, hogy az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat a tavalyi év során, azonban azt is hozzáteszi, hogy

az utóbbi hónapokban már jelentősen javulhatnának a kilátások, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani,

így az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig szignifikánsan csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez képest.

Suppan szerint jelentősen javítja a kilátásokat, hogy a járműgyártás új rendelései márciusban 19,5 százalékkal nőttek, míg a rendelésállománya 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az elemző biztatónak nevezi, hogy a hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak, 7,5 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, míg az új rendelések 6,3 százalékkal ismét növekedést mutattak. Rámutat, hogy a hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól Suppan szerint ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években számos kapacitásnövelés volt, rekord mennyiségű lett a működő tőke beáramlása, és a kormány gazdaságpolitikája is kifejezetten támogatja a beruházásokat.

Suppan Gergely biztató jelnek tartja a rendelésállomány növekedését. Fotó: YouTube / GazdaságTV
Suppan Gergely biztató jelnek tartja a rendelésállomány növekedését. Fotó: YouTube / GazdaságTV

Az MBH Bank vezető elemzője emlékeztet, a tavalyi harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel korábbi gyenge bázis, valamint az enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban azt is megjegyzi, az orosz–ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszerített a tavalyi negyedik negyedévtől, ami az idei év elején is folytatódott,

azonban az energiaárak tartós csökkenésének köszönhetően több termelő újra üzembe állhat

– jósolja Suppan Gergely. Ugyanakkor arra is rámutat, a külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer- és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül, valamint a nagy jegybankok infláció elleni küzdelme miatt emelkedő kamatok. A közgazdász szerint beárnyékolja a kilátásokat, hogy az európai konjunktúramutatók az ágazatok éles szétválását mutatják: míg a szolgáltatási ágazatok hangulata jelentősen javul, a feldolgozóipari hangulat romlik, amit a német ipari rendelések márciusi és áprilisi meredek visszaesése is tükröz. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a magas hazai rendelésállomány.

Suppan arra számít, hogy az energiaválság által okozott várhatóan átmeneti megingásokat követően az idei év közepétől újra fokozatos élénkülés következik az ipari termelésben, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. Az elemző úgy látja, a hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Az MBH Bank elemzője azt jósolja, hogy idén igen szerény, 0,5 százalék körüli növekedés következik be az ipari termelésben, míg 2024-től a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!