A Kossuth tér képét meghatározó palotát is eladni készül a magyar állam. Egészen pontosan a Vécsey utca 4. szám alatt található, négyemeletes bérpalotáról van szó, amely jelenleg még a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) ad otthont. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó MFB a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) bízta meg, hogy adja el a székházául szolgáló épületet. Az MNV elektronikus árverési felületére már ki is került a hirdetmény: a licitálás november 6-án reggel indul és november 8-án este már le is zárják, a kikiáltási ár pedig 7,5 milliárd forint.
Mondani sem kell, hogy a főváros legfrekventáltabb részéről van szó, a parlament mintegy 200 méterre van tőle.
Az 54 albetétes társasházban a Magyar Fejlesztési Bank 34 albetéttel rendelkezik, amelyeket egyben kíván értékesíteni. Az önkormányzati címadatok szerint az ingatlan házszámozása Vécsey utca 4., Nádor utca 31., Vértanúk tere 2. is egyben
- olvasható a hirdetményben.
Az épület eredetileg része volt a Steindl Imre-programnak. Az Országgyűlés még 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének megújításáról. Ennek részeként éppen most újítják fel az Igazságügyi Palotát és az Agrárminisztériumot, és korábban már elkészült a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye, az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaháza, valamint a Vértanúk tere. Az egyik utolsó projekt pedig a Vécsey utca 4-et érintette volna, még szerepel is a Steindl Imre-program oldalán.
Az itt olvasható leírás szerint az MFB központjának otthont adó épület eredeti állapotának helyreállításáról 2016-ban határozott a kormány. A neoreneszánsz és neobarokk elemekben gazdag, historizáló homlokzatú épületet 1901 őszén adták át, terveit Tamás József építész készítette. A bérpalota a harcok során súlyosan megsérült. A helyreállítások során a korszak historizmus-ellenes légkörében tetődíszeinek jelentős részét, így a Kossuth tér képét is meghatározó, sérült manzárdkupolát is lebontották.
A palota helyreállítása annyira fontos volt az Orbán-kormánynak, hogy 2020-ban a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította, a lebonyolításra pedig a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. A közbeszerzések között viszont nincs nyoma, hogy ez végül elkészült volna. Az árverési hirdetmény szerint amúgy az épület a banki tevékenységnek megfelelő, jellemzően felújított állapotban van, a pincei területek műszaki állapota viszont gyengébb: beázott és lepergett a vakolat.
Hogy miért döntött az MFB a palota eladása mellett, azt egyelőre nem lehet tudni, ellenben júniusban derült ki, hogy a jövőben az állami vagyonért felelős miniszter, vagyis a gazdaságfejlesztési tárcát irányító Nagy Márton rendeletben jelöli ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. A miniszter hatásköre nemcsak az MNV-hez tartozó ingatlanokra terjed ki, hanem a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőkre is.
Idén már több értékes ingatlant eladott az MNV. Például eredetileg 3 milliárd forint feletti összegért szerette volna eladni a vagyonkezelő a Duna Palotát, de végül 2,3 milliárd forintért talált új gazdára az ikonikus épület. Viszont a kikiáltási árnál több mint 1 milliárd forinttal többért, 3,6 milliárd forintért kelt el a taszári repülőtér.
