Két nappal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök október 17-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Pekingben és katonai műveletnek nevezte az ukrajnai háborút, Magyarország hivatalosan is kilépett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból, amit a sajtó orosz kémbanként emleget.
A Nemzetközi Beruházási Bank ezúton közli, hogy 2023. október 19-én Magyarország az utolsó EU-tagországként kilépett a banki tagságból
- tette közzé október 25-én a kémbank.
Tehát eddig még a tagja volt. Ez azért érdekes, mert az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman április 12-én jelentette be, hogy szankciós listára került a budapesti orosz kémbank, a Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője, akik között egy magyar személy is található. A diplomata elmondta: többször is figyelmeztették a magyar kormányt arra, hogy milyen veszélyeket jelent a szövetségekre a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti jelenléte, ám a kormány mindig elutasította ezeket az észrevételeket. Az amerikai nyomás hatására pedig Orbán Viktor kormányfő április 13-án alá is írta Magyarország kilépését a bankból. Ennek már hat hónapja, tehát a kilépési procedúra ilyen sokáig húzódott.
Így jelenleg Oroszország mellett már csak Kuba, Mongólia és Vietnám a tagja a banknak. Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária már Magyarország előtt kilépett.
A hivatalos közlés szerint az Orbán-Putyin találkozón nem került szóba a kémbank sorsa. A kiszivárgott információk szerint Orbán Viktor biztosította az orosz elnököt arról, hogy Magyarország sosem akart, és most sem tervez ellenséges viszonyba kerülni Oroszországgal, így mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse a közös vívmányokat.
Szintén hosszú folyamat, ameddig a kémbank elhagyja Magyarországot. Lapunk írta meg először, hogy a pénzintézet április 19-én jelentette be, hogy megkezdte működésének és székhelyének áthelyezését Magyarországról Oroszországba. Ez sem zárult még le teljesen. Október 20-án ülésezett ugyanis a bank kormányzótanácsa. Itt pedig döntést hoztak a vállalatirányítás visszaállításáról és a székhely Budapestről Moszkvába történő áthelyezéséről. A kémbank jogszabályi dokumentumainak módosítása még időt vesz igénybe, az egyes tagállamok nemzeti joga szerinti eljárásoktól függően. Vagyis papíron eddig is Budapest volt a kémbank központja.
Az 2019 februárjában dőlt el, hogy a KGST egykori bankjának, a Nemzetközi Beruházási Banknak a székhelye átkerül Moszkvából Budapestre. A bank külföldi dolgozói a diplomatákkal megegyező körülmények között dolgozhattak, adó- és járulékmentességet kaptak. Ezen felül azt alkalmaztak vagy hívtak meg vendégként, akit csak akartak, korlátozás nélkül és állampolgárságtól függetlenül – a kormány rögtön kiállította a beutazáshoz szükséges iratokat. Továbbá nem voltak alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek, illetve ellenőrzésnek.
Az Orbán-kormány április 20-án adott ki egy rendeletet, amely szerint tudomásul veszi, hogy a bank székhelye a továbbiakban nem Budapesten lesz. Egy további paragrafus pedig azt is kimondta, hogy a székhelyről kötött megállapodás megszüntethető a kormány és a bank között a kormányzótanács döntése nélkül. A kémbank mostani közlése szerint viszont az egyezmény még mindig érvényben van, de döntöttek arról, hogy
meg kell szüntetni a nemzetközi közjog, valamint a szerződés mint olyan betűje és szelleme szerint.
A kémbank budapesti központja a Lánchíd Palota volt. A kiköltözés ellenére viszont az eddigi hírek szerint magát a milliárdos értékű ingatlant nem kívánják eladni, hanem megtartják maguknak.
Az amerikai szankciók elrendeléséig a kémbank amúgy rendesen fizette a kamatokat. Mostanában az Orbán-kormány nagyokat hallgat arról, hogy Magyarország nem kapta vissza a törzstőke-befizetését. A Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. A pénzintézet azonban fizetésképtelen, mert az amerikai és az uniós szankciók miatt nem fér hozzá a számláihoz.
