Az ülésen Bóka János kiemelte: ha egy tagállam nem jut hozzá az uniós forrásokhoz, az sérti az egyenlő versenyfeltételeket.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Ennek minősített esete az, ha nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlás miatt nem jut hozzá, még súlyosabb, ha mindez többszörös válsághelyzet idején történik, és még annál is súlyosabb, ha a nemzeti érdekekkel szembehelyezkedő baloldali képviselők magatartása miatt alakul így - mondta az MTI szerint.
A testület Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő kezdeményezésére folytat vizsgálatot A baloldal brüsszeli politikai akciói a magyar érdekkel szemben címmel.
Ma már nem kérdés, hogy Magyarország politikai okokból nem fér hozzá az uniós forrásokhoz - közölte a miniszter.
Hozzátette: a Magyarország ellen indult eljárások nem az európai értékek védelmét, hanem a nyers politikai nyomásgyakorlást szolgálják, ehhez pedig a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult..
A forrásokhoz való hozzáférésnek semmi köze az EU pénzügyi érdekeinek és alapértékeinek védelméhez, de ahhoz nagyon is, hogy a magyar kormány milyen álláspontot foglal el az orosz-ukrán háború kérdésében - fogalmazott Bóka János.
A magyar kormány szerint ugyanis a békéhez tárgyalásokon keresztül vezet az út, úgy tűnik azonban, hogy az uniós intézmények, különösen az EP szerint az EU csak az egyféleségben tud egyesülni - nehezményezte.
Szerinte a magyar baloldal sem itthon, sem Brüsszelben nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem arra, hogy a nemzeti érdekekkel szemben lépjen fel, és tevőlegesen közreműködött abban, hogy az uniós források kérdése politikai nyomásgyakorlás eszközévé váljon.
Felidézte: a Magyarországgal szemben először a 7-es cikkes eljárás indult meg, és zajlik immár hatodik éve. Nem világos, mi ennek a jogalapja és célja - jegyezte meg, azt a célt gyanítva, hogy az eljárás mindörökké folytatódjon és felhasználható legyen a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra.
Hozzátette, ez önmagában az uniós forrásokhoz való hozzáférést nem érinti, a kondicionalitási eljárás és a horizontális feljogosító feltételek alkalmazása azonban igen.
A kondicionalitási eljárás során a magyar kormány 17 intézkedésről állapodott meg az EB-vel. Amikor a megállapodás nyilvánosságra került, a magyar baloldal intenzív kampányba kezdett, hogy a bizottság változtassa meg álláspontját, ez vezetett oda, hogy 2022 decemberében az Európai Parlament felszólította az EB-t: az eljárást ne szüntesse meg - idézte fel.
Eddigre megnyílt a horizontális feljogosító feltételek kérdése is, noha mindaddig a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban nem merültek fel aggályok - emlékeztetett.
Ennek célja gyanúja szerint az lehetett, hogy mindig legyen egy olyan uniós nyomásgyakorló eszköz, amely a magyar kormány zsarolására alkalmas.
Miután ugyanis az Országgyűlés elfogadta a letárgyalt igazságszolgáltatási csomagot, a baloldal ismét intenzív kampányba kezdett, ennek hatására az EB a vele egyeztetett törvény szövegének módosítását kezdeményezte.
Bóka János a politikai nyomásgyakorlás eszközeként említette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését, valamint a baloldali képviselők azt célzó kampányát, hogy az uniós források utalását egy konkrétan meg nem jelölt oktatási reform elfogadásához kössék.
Szerinte mindezek az eszközök nem az európai értékek védelmét, hanem a nyers politikai nyomásgyakorlást szolgálták, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. Ráadásul a magyar baloldal asszisztál ahhoz a törekvéshez, amely a következő uniós költségvetési ciklusban jelentősen csökkentené a kohéziós forrásokat – figyelmeztetett az MTI szerint.
Ezzel szemben Cseh Katalin momentumos EP-képviselő a közelmúltban egy brüsszeli háttérbeszélgetésen, amelyen lapcsoportunk is részt vett, azt mondta: Magyarországon megszűntek a fékek és ellensúlyok, ezért az EU-nak kell ezt a szerepet átvennie.
Emiatt támogatta az uniós források felfüggesztésével járó eljárás megindulását Magyarországgal szemben.