Liz Truss brit külkereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint a megállapodás hosszú távon várhatóan 15,2 milliárd fonttal (hatezer milliárd forinttal) növeli a Japánnal folytatott brit kereskedelem értékét. Ez az első olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről London a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta önállóan egyezett meg egy magasan fejlett, világgazdasági szinten is nagy súlyú nem európai gazdasággal.
A brit külkereskedelmi minisztérium adatai szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmi forgalma 2018-ban megközelítette a 660 milliárd fontot (260 ezer milliárd forint); a Japánnal folytatott kétoldalú kereskedelem értéke nem egészen 30 milliárd font volt abban az évben.
Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott.
Két éve az Európai Unió is szabadkereskedelmi megállapodást kötött Japánnal. Ez a megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) csaknem 30 százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.
Miután Nagy-Britannia január 31-én kilépett az EU-ból, a japán piacon éppen az Európai Unió lesz a legfőbb kereskedelmi versenytársa. A brit kormány is szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, de az erről tartott eddigi nyolc tárgyalási fordulón nem született érdemi előrelépés.
A brit külkereskedelmi minisztérium pénteki bejelentése szerint a kormány elemzése azt mutatja, hogy a Japánnal elért szabadkereskedelmi egyezmény hosszú távon 1,5 milliárd fonttal emeli a brit hazai össztermék (GDP) éves értékét és 800 millió fonttal a brit alkalmazottak jövedelmét.
