A minisztérium a háborúval indokol, az elemzők nem bántak kesztyűs kézzel a friss GDP-adattal

A felére esett vissza a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly, 2024-hez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2025 egészében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,3 százalékkal bővült a GDP, az egy évvel korábbi 0,6 százalékkal szemben. Ha a 2023-as, 0,8 százalékos csökkenést is idevesszük, akkor a statisztikák szintjén sem lépett előre a magyar gazdaság: ebben a hároméves periódusban mindössze 0,1 százalékos „növekedés” jött össze.

A KSH szűkszavú kommentárjában, első becslésében annyit emelt ki, hogy a bruttó hazai termék (vagyis angolul a GDP) növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem ágak, valamint az építőipar teljesítménye járultak hozzá. A legnagyobb mértékben pedig az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét.

Cikkünkben összefoglaljuk a hazai elemzők véleményét a vártnál gyengébb 2025-ös évvel kapcsolatban, és annak is utánajárunk, hogy az idei évben milyen GDP-növekedés lehetséges még ezek után. Kezdjük a Nemzetgazdasági Minisztérium reakciójával!

Recesszió nincs, de érdemi növekedés sem

„A szomszédunkban zajló háború elhúzódása visszafogja a gazdasági növekedést” – írta nem meglepő módon az NGM. A tárca szerint a kormány a belső gazdaságra képes hatni, „a fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések eredményeképpen 2025-ben 5 százalékkal bővült a fogyasztás, ami 2 százalékponttal húzta fel a GDP teljesítményét.” Majd hozzáteszi, hogy e nélkül a magyar gazdaság recesszióba fordult volna. Ezek az intézkedéset tudták ellensúlyozni a gyenge német gazdaság és a háború hatásait.

2026-os előrejelzést nem tesz az NGM (pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna rá), ehelyett megemlíti, hogy a magyar gazdaság teljesítményéhez a tovább élénkülő fogyasztás, majd egyre erőteljesebben az ipar teljesítményének emelkedése és a beruházások növekedése járulhatnak hozzá a jövőben.

És most nézzük, mit mondanak az elemzők! A friss adat minden soron elmarad az előzetes várakozásoktól, amelyek „negyedéves és éves alapon is magasabb bővülést prognosztizáltak” – kezdte értékelését Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője. Majd hozzátette: a nyers adatok szerinti 0,4, míg a kiigazított adatok alapján mért 0,3 százalékos, 2025-ös növekedés közötti eltérés oka, hogy 2024-ben eggyel kevesebb munkanap volt. 

„A magyar gazdaság továbbra is egy alacsony növekedési szinten van. Bár nincs recesszió, de az érdemi növekedés még mindig hiányzik” – reagált az adatra Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

„Folytatódott a magyar gazdaság fűrészfogazása: egy jobb negyedévet egy rosszabb követ és fordítva. Az éves bázisú növekedési ütem még lassult is a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján, amire szinte senki nem számított” – emelte ki az egyik legnagyobb negatív meglepetést az ING Bank vezető közgazdásza. Virovácz Péter szerint előzetesen eléggé vegyes volt az összkép, de egy erős decemberrel lehetett volna ennél kedvezőbb teljesítményt is várni.

Vele szemben az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a GDP-adatok nem okoztak különösebb meglepetést. „Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal nőtt. Ez utóbbi kissé meghaladja az általunk várt negyedéves szintű stagnálást” – fogalmazott Nyeste Orsolya.

Maradt a kétarcúság

Az Erste szerint a március 3-án érkező részletes adatok sem fognak nagy meglepetéssel szolgálni. „A szolgáltatások bővülésével együtt valószínűsíthetően a háztartások fogyasztása maradt a növekedés hajtóereje, míg az ipar további csökkenésével párhuzamosan vélhetően az export teljesítménye sem mutatott áttörést.”

A pozitív oldalon, a szolgáltatásoknál Molnár Dániel is a fogyasztás szerepét emeli ki. „Az emelkedő reálbérek, illetőleg a családtámogatások bővülése (családi adókedvezmény, háromgyermekes édesanyák szja-mentessége) hatása a negyedik negyedévben is pozitív hozzájárulást eredményezhetett” – írja.

A KSH szerint 2025 egészében az építőipar is bővült, amivel kapcsolatban Molnár úgy fogalmaz, hogy ezt a trendet az ágazati adatok is jelzik. Mint írja: „Az állami, elsősorban útépítési kereslet, illetve fokozatosan a lakásépítések hatása is megjelenhetett az év végén.” Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az építőipar épp a negyedik negyedév közepén, novemberben fékezett be, amikor a kiigazított adatok alapján 3,6 százalékkal elmaradt a teljesítménye az egy évvel korábbitól.

A negatív meglepetés elsősorban épp az út- és vasútfelújítási munkáltatok visszaesésével magyarázható – erről Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén.

Virovácz Péter az építőiparral kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a negyedik negyedévben egy kiugró hónapot produkált az ágazat (a decemberi adatot még nem ismerjük): ez az októberi volt, amikor 9,7 százalékkal bővült a kibocsátás. Az ING Bank vezető közgazdásza hozzátette, hogy arra számítottak, az év végére a mezőgazdaság is jól teljesíthetett, „ám a KSH meg sem említette ezt a szektort, így valószínűleg elmaradt a várt javulás.”

„A negyedik negyedévben tapasztalt növekedés ismét a belső keresletre, azon belül is a fogyasztásra épült, miközben a gazdaság termelési szerkezete továbbra is sérülékeny maradt” – emelte ki az MBH makrogazdasági elemzője, Rodic Ádám.

Nem lehet mindent a németekre kenni

Az ipar tehát továbbra is nehéz súlyként húzza vissza a magyar gazdaságot. „Emögött a külső kereslet gyengélkedése, elsősorban a német gazdaság elhúzódó válsága jelenik meg, amely negatívan hat az exportorientált hazai ipari termelésre. A GDP-adat arra utal, hogy a negyedik negyedévben sem állt meg a beruházások zsugorodása” – fogalmazott Molnár Dániel.

Márpedig azt Nyeste Orsolya is megjegyzi, hogy az idei gazdasági kilátások szempontjából is kulcsfontosságú, hogy történt-e bármilyen pozitív fordulat a beruházások frontján. Úgy tűnik, hogy nem.

De nem csak a külső okokban kell keresni a magyar ipar gyengélkedésének okait. Regős Gábor megemlíti a vállalatok magas energiaköltségeit (a rezsicsökkentés csak a lakosságra vonatkozik az átlagfogyasztás alatt, a cégek, különösen a kkv-k által fizetett energiaárak az egyik legmagasabbak Európában – a szerk.), illetve a Magyarországon jelen lévő autógyárak termékei iránti alacsony igényt.

„Ez azért is probléma, mert a gazdaságpolitikai célkitűzések középpontjában az ipar állt, áll, és az ágazat a jelentős támogatások ellenére sem tud bővülni”.

A magyar gazdaság problémáit azért sem lehet egy az egyben Németországra húzni, mert „azzal csak homokba dugnánk a fejünket. A régiónkban Csehország még jobban hozzá van kapcsolódva a német gazdasághoz, mégis tudott növekedni ebben a hároméves periódusban” – ezt Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója mondta a Magyar Közgazdasági Társaság eseményén.

A cseh gazdaság egyébként 2023-ban 0,1 százalékkal csökkent, de 2024-ben már 1 százalékkal bővült, a tavalyi prognózis pedig 2 százalék fölötti, jóval meghaladva a magyar teljesítményt.

Magyarország régiós versenytársaival szembeni elmaradását Regős Gábor is kiemelte. Szerinte a legfontosabb okok e mögött „az európai uniós források egy jelentős részének elmaradása, a mezőgazdaság nehézségei (a száj- és körömfájás például minket érintett), az ipar régiót is alulmúló teljesítménye (a járműgyártás nagyobb szerepe, a nálunk jelen lévő márkák gyengébb teljesítménye), a gazdaság nagyobb nyitottsága és függősége vagy éppen a magas államadósságból következő nagyobb finanszírozási költségek (a magyar államháztartás elsődleges egyenlege közel nullás, de a kamatkiadások évente a GDP 4-5 százalékát emésztik fel – a szerk.)”

Virovácz Péter is arról beszélt az MKT kerekasztalán, hogy nem a német gazdasággal van a probléma, amit jól jelez, hogy a magyar export részaránya a teljes európai uniós kivitelen belül nem csökkent 2025-ben.

„A globális autóipari fordulattól várnám a megoldást, ez már az alternatív meghajtással működő járművek esetében körvonalazódni látszik. Ha a globális fordulat megtörténik, akkor az 3-6, de inkább 6-9 hónapos csúszással, 2026 második felében éreztetheti a hatását Magyarországon”.

Emellett az ING Bank vezető közgazdásza is kiemelte a magyar ipar és export szerkezeti problémáit, vagyis, hogy túlzott mértékben függenek a hazai cégek a járműgyártástól, az autóipari konjunktúrától.

Már egyessel kezdődő prognózist is látunk

A 2025-ös GDP adat és a negyedik negyedéves folyamatok nem növelték az elemzők optimizmusát az idei gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Sőt, előkerült egy 2 százalék alatti előrejelzés is.

Az ING Bank ugyanis a 2025-ös adatok fényében rontotta a prognózisát, a korábbi 2,3 százalékról 1,9 százalékra.

A választások előtti költségvetési intézkedések, az adókedvezmények, az édesanyákra vonatkozó szja-mentesség, a 14. havi nyugdíj első részlete és a februári fegyverpénz ugyan serkenthetik a fogyasztást, de nagy kérdés „hogy a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást” – fogalmazott Virovácz Péter.

Azt már Balatoni Andrástól, az MNB igazgatójától tudjuk, hogy a magyar fogyasztás nagyjából 40 százaléka import, míg a beruházásoknál ugyanez az arány 50 százalék. A Magyarországra érkező kínai beruházóknál még magasabb, ott a legtöbb esetben a szándék is hiányzik, hogy a helyi beszállítókkal együtt dolgozzanak. Ez pedig így nehezen növeli a magyar gazdaság teljesítményét.

Visszatérve az ING előrejelzéséhez, Virovácz Péter szerint a beruházások esetében nem számíthatunk komolyabb fordulatra 2026-ban sem. „Kedvező esetben megáll a visszaesés és talán egy 0-1 százalék között növekedés mutatkozhat”.

Az április 12-i választások hatását is érdemes megemlíteni. Palócz Éva úgy véli, hogy a vállalatok túlnyomó része az idei első fél évben még ki fog várni, hiszen szeretnék látni, hogy az új kormány felállásával milyen gazdaságpolitikai keretrendszerben kell majd működniük.

A többiek kicsit optimistábbak

Az ING Bank lefelé módosított előrejelzéséhez képest a hazai makrogazdasági elemzők többsége enyhén derűlátóbb. Nyeste Orsolya bízik a külső kereslet élénkülésében, a javuló európai konjunktúrában, aminek köszönhetően 2026-ban a magyar gazdaság kikeveredhet a stagnálás állapotából.

„Nem túl jó ómen azonban, hogy a Németország felől érkező, javuló adatsorok eddig csak minimálisan tudtak lecsapódni a hazai mutatókban. De a gyengébb, 2025-ről áthúzódó hatás is visszafogottabb teljesítményt vetít előre”.

 Az Erste vezető makrogazdasági elemzője hozzátette, hogy összességében 2 százalékos éves GDP-növekedést várnak 2026-ban, „a kockázatok azonban inkább lefelé mutatnak, miután a dinamizálódás tavalyi év végi hiánya az idei évi növekedési kilátásokat is beárnyékolja.”

A gyengébb áthúzódó hatás ellenére Molnár Dániel azért még számít egy 2-2,5 százalék közötti bővülésre. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ elemzője szerint ezt „az alacsony mezőgazdasági bázis, az új gyárak beindulása, a német gazdaságtól várt nagyobb növekedés (bár már itt is megkezdődött a növekedési várakozások mérséklése) és a bővülő fogyasztás támogathatják” – írta.

Regős Gábor hasonló állásponton van, szerinte is elérhető még az idei évben a 2 százalék feletti gazdasági növekedés.

„Ennek feltétele, hogy a külső kereslet rendeződjön, a német gazdaságban a fiskális költekezés fordulatot hozzon, amelynek hazai kiaknázását a nagyberuházások termőre fordulása is elősegítené. Ez a folyamat támogatná a beruházási hajlandóság javulását is a vállalatok körében” – fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az MBH makrogazdasági elemzője, Rodic Ádám arra számít, hogy 2026 legfontosabb motorja továbbra is a fogyasztás lesz, amit a fogyasztási hitelek dinamikus bővülése is támogat. A beruházásoknál pedig egy lassú stabilizálódást vár.

„A jelen GDP-adatok fényében idén a 2,5 százalékot meghaladó éves növekedési ütem eléréséhez erős első negyedéves adatokat kellene látnunk” – írta, hozzátéve, hogy a 2026-ra vonatkozó GDP-kilátásokban is lefelé mutató kockázatokat látnak az MBH-nál, amelynek mértéke néhány tizedszázalékpont lehet.

A Magyar Nemzeti Bank még a decemberi inflációs jelentésében 2,4 százalékos előrejelzésről írt. Elképzelhető, hogy ezt a prognózist a következő alkalommal lefelé kell módosítania a testületnek. Kíváncsian várjuk, hogy miként tesznek majd.

Az adatközlésre a forint nagyon enyhe gyengüléssel reagált. Reggel hét órakor egy euróért 381,28 forintot kellett adni, 11 óra után 15 perccel a 381,79-es szinten állt az euró árfolyama. Egy dollárért 320,84 forintot kellett fizetni, ez is gyengülés a reggel 7 órakor látott 319,76 forinthoz képest.

Az élő árfolyamokat ide kattintva böngészheti laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár oldalán: