<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Valamint a jongbjoni atomlétesítményt. Ezt Kim Dzsongun korábban Donald Trumpnak is megígérte, igaz, akkor ellenőrök nélkül, így nem is lett belőle semmi. A Mun Dzse In dél-koreai elnökkel közös csúcson a két Korea azt is eldöntötte, hogy közösen indulnak a 2032-es olimpia megrendezéséért.

Észak-Korea beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereli a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, amennyiben az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-észak-koreai megállapodásban foglaltakat - jelentette be Mun Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott közös sajtótájékoztatón Phenjanban szerdán. A két koreai vezető tárgyalásainak végeztével nyilatkozatot is aláírt erről. A két vezetőnek idén ez volt már a harmadik találkozója.

Az aláírást követő közös sajtótájékoztatón Mun Dzse In bejelentette, hogy Észak-Korea az atomfegyver-mentesítés irányába mutató konkrét lépések megtételébe egyezett bele, hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereljék a jongbjoni nukleáris létesítményt, illetve a Szohe rakétakísérleti telepet, amennyiben az Egyesült Államok is teljesíti a júniusban született, szingapúri amerikai-észak-koreai megállapodásban foglaltakat. 

A legnagyobb észak-koreai atomlétesítményében, a jongbjoni kísérleti reaktorban az urándúsítás mellett atomfegyverek gyártásához szükséges dúsítású plutóniumot is képes termelni. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) augusztus végén közölte, hogy Kim Dzsong Un tavasszal hangoztatott szándékai ellenére Jongbjonban folytatódik a 2015 decemberében megkezdett "működési ciklus". A baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen működő 38North kutatóközpont pedig ugyancsak augusztus végén közölte, hogy műholdfelvételekből ítélve Észak-Korea leállította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését, amely egy hónappal korábban kezdődött. Két és fél évvel ezelőtt, 2016. február 7-én onnan bocsátottak fel egy - Phenjan állítása szerint - műholddal felszerelt űrhajót. A Nyugat szerint Phenjan valójában új ballisztikus interkontinentális rakétával hajtott végre kísérletet.

Mun a Kimmel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a két Korea megállapodott abban, hogy "eltávolítanak minden olyan veszélyt, amely háborúhoz vezetne a félszigeten". A dél-koreai elnök hangoztatta: a teljes atomfegyver-mentesítés a már nem is olyan távoli jövőben megvalósulhat. Mun szerint megállapodás született egy közös katonai bizottság létrehozásáról is, amelynek feladata lesz felmérni a feszültségcsökkentés lehetőségeit, s fenntartani a kommunikációt az esetlegesen felmerülő válságok feloldása érdekében.

"Megállapodtunk, hogy a Koreai-félszigetet a béke földjévé tesszük, amely mentes lesz az atomfegyverektől és a nukleáris fenyegetéstől"

- jelentette ki Kim. 

Kim egyben kifejezte azt a szándékát, hogy még az idén szeretne Szöulba látogatni. Amennyiben ez megvalósul, ez lenne az első alkalom 1945 óta, hogy az észak-koreai rezsim vezetője a déli szomszéd fővárosába látogat. A csúcsot lezáró közös nyilatkozatban a két Korea bejelentette: tengeri és szárazföldi határaik mentén "ütközőzónákat" hoznak létre, hogy elejét vegyék a véletlen katonai összetűzéseknek. 

A két Korea a nyilatkozatban vállalta a keszongi ipari park újranyitását, illetve a Gyémánt-hegységben lévő idegenforgalmi beruházás folytatását. A keszongi ipari parkot 2004-ben nyitották meg, 124 dél-koreai vállalat több mint 124 ezer embert alkalmazott ott. A parkot azután zárták be, hogy Észak-Korea 2016-ben föld alatti atomkísérletet hajtott végre, és - mint állította - hordozórakétával műholdat állított Föld körüli pályára.

A nyilatkozat azt is rögzíti, hogy közösen fognak azon fáradozni, hogy elnyerhessék a 2032-es nyári olimpia közös megrendezésének jogát. A felek abban is megállapodtak, hogy a két ország "közösen vesz részt" nemzetközi versenyeken, köztük a 2020-as tokiói olimpián. Az ötletet a múlt héten Do Dzsong Hvan dél-koreai sportminiszter vetette fel, amikor lehetségesnek nevezte egy közös koreai pályázat benyújtását. Az együttműködés az idei, phjoncshangi téli olimpia sikerére épül: az észak-koreaiak ötkarikás részvétele nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a félsziget két országa között.

A csúcstalálkozó alkalmával No Kvang Csol észak-koreai és Szong Jong Mu dél-koreai védelmi miniszter átfogó katonai megállapodást írt alá a feszültségek csökkentéséről, valamint arról, hogy elejét vegyék a véletlen katonai incidenseknek. A dokumentum szerint a két Korea decemberig 11 őrhelyet számol fel a demilitarizált zónában, s repüléstilalmi övezetet hoznak létre a demarkációs vonal mentén. Azt is rögzítették, hogy erőfeszítéseket tesznek, hogy "a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet a béke és a fejlődés övezetévé" váljon. Vállalták, hogy fegyverektől mentessé teszik a határon fekvő, közös ellenőrzés alatt lévő Panmindzsont, és már október folyamán felszedik az aknákat a településhez közeli biztonsági övezetben, amelyet ezután megnyitnak turisták és megfigyelők előtt.

A védelmi megállapodás rögzíti, hogy felkutatják az 1950-53-as koreai háborúban elesett katonák maradványait. A dokumentum szerint aknamentesítésre és az egyéb robbanószerek eltávolítására van szükség, mielőtt az első ilyen közös vállalkozás kezdetét veheti jövő áprilisban.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében üdvözölte a Korea-közi csúcstalálkozó eredményeit, nagyon érdekfeszítőnek nevezte őket. Hangsúlyozta, hogy Kim beleegyezett abba, hogy engedélyezi az ellenőrzéseket a nukleáris létesítményekben, és nemzetközi szakértők jelenlétében végleg leszerelik a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétatelepet. "És közben nem lesznek rakéták vagy atomkísérletek" - jegyezte meg Trump.

Szerdán Mun Dzse In szóvivője azt is bejelentette, hogy Mun és Kim csütörtökön a kínai határon fekvő Pektu-hegyre látogat, amely szakrális jelentőséggel bír minden koreai számára.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.