Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

A nap- és szélenergiánál is sokkal hatékonyabb forrás lehet a jövő záloga.

A globális széndioxid kibocsátás volumene ismét emelkedő tendenciát mutat, három év stagnálás után is 1,4 százalékos növekedést mértek 2017-ben – a Nemzetközi Energia Ügynökség számításai alapján ráadásul ez az ütem tovább erősödhet az idei év során. A tendencia szembe megy a Párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglaltakkal, amiben a támogató országok ígéretet tettek, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 °C alatt tartani az iparosodás előtti szinthez képest.

A növekvő széndioxid-koncentrációra az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Munkacsoportja (IPCC) lett figyelmes, akik megerősítették, hogy a világ továbbra is úton van, hogy 3 °C –kal emelje átlaghőmérsékletét az évszázad végére. A megújuló energiaforrások domináns használata létfontosságú a globális felmelegedés elleni harcban, ezen források aránya pedig jelentős növekedést mutatott az elmúlt évek során: a számítások szerint a nem fosszilis energiahordozók használatának aránya akár a 40 százalékot is elérheti 2023-ra.

A bioenergia lényegesen hatékonyabb lehet, mint más megújuló forrásokA bioenergia lényegesen hatékonyabb lehet, mint más megújuló források

A vízerőművekhez hasonló megújuló energiaforrások fognak várhatóan a legerősebb ütemben nőni, 2023-ra már a globális elektromos áramtermelés egyharmadát teheti ki. Ez igencsak biztató a szakemberek szerint, annak ellenére, hogy a elektromos áram a teljes energiaszektor csupán 20 százalékát teszi ki. A felhasználás maradék 80 százalékát – amely döntő többsége fűtésre és szállításra megy – továbbra is hagyományos energiahordozók biztosítják.

A jövő energiahordozója

A szén-dioxid villamosenergia-ágazatban történő felhasználásának csökkenése alapvető fontosságú a klímaegyezményben tett ígéretek teljesítéséhez: ez azonban szinte lehetetlen a bioenergia hozzájárulása nélkül – írja az Economist. A bioenergia fogalmát gyakran bizonyos dolgok – például fa, szén, vagy állati ürülék – elégetésével azonosítják. A gyakorlat főként a fejlődő országokban jellemző, ez azonban gyakran környezetkárosító anyagokat enged a légkörbe.

A modern bioenergia azonban távolról sem hasonlít elődjére: a fogalom olyan fenntartható energiaforrásokra utal, mint a fapellet, az etanol, a biogáz, vagy a repcemagból előállított biodízel üzemanyag. Ezen források jelentős potenciált hordoznak: 2017-ben  a teljes megújuló energiakészlet felét bioenergia tette ki, ami négyszer több, mint a nap- és szélenergia felhasználás együttvéve. A bioenergia segíthet csökkenteni azon ágazatok szén-dioxid kibocsátását, ahol más energiahordozók használata nehézkes: életképes alternatíva lehet az épületek fűtéséhez és a repülőgép-üzemanyagok leváltásához is.

A biomassza elégetése önmagában több szén-dioxidot enged a levegőbe, mint azonos mennyiségű szén vagy olaj felhasználása – nem mindegy azonban, honnan származik mindez. A fosszilis energiahordozók a több millió éve földbe zárt gázokat ereszti a légkörbe, míg a biomassza a növények által csapdába ejtett gázokat engedi vissza, ami nem zavarja meg a légkör kémiai egyensúlyát.

Közel a pont, ahonnan nincs vissza

A Nemzetközi Energia Ügynökség prognózisa szerint a bioenergia a globális energiamix 17 százalékáért lesz felelős 2060-ig (jelenleg csupán 4,5 százalékkal járul hozzá). Ezen időszakban a bioenergia 17 százalékkal csökkentheti a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét. Ehhez azonban már most is jelentős befektetés kellene a szektorba, nem beszélve a jogi környezet és a felhasználást promotáló kampányokról.

testület szerint a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előre jelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna. Az emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt, az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének, tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása, hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelés.

AZ IPCC jelentése szerint amennyiben 2 Celsius-fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, a tengerek szintje 10 centiméterrel növekedne 2100-ra, az Északi-sarkvidék vizeiben nem évszázadonként egyszer, hanem évtizedenként legalább egyszer lenne jégmentes a nyár, a korallzátonyok pedig nem 70-90 százalékkal csökkennének, hanem teljesen megszűnnének.

Ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, az ember által okozott globális szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es mértékhez képest 45 százalékkal kell csökkenteni, és az évszázad közepére nullára kell leszorítani. Magyarország különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek, míg a városok hőcsapdává válnak – írja a hiradó.hu.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.