Donald Trump 20 százalékos vámtarifát javasolt az Egyesült Államokba behozott külföldi autókra azon a találkozón, ahol a legnagyobb gyártók közül a GM, a Toyota és a VW igazgatói is jelen voltak, írja a WSJ. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy az európai autógyártók ne gyárthassanak a jövőben az USA-ban, valamint hogy keményebb emissziós standardokat vezetne be, idézte a lapot reggeli hírlevelében az Equilor.
Mint arról az elmúlt hetekben beszámoltunk, Trump igyekszik protekcionista eszközökkel helyzetbe hozni az amerikai vállalatokat. Ennek első lépéseként március közepén jelentette be, hogy az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtja. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését. Noha először azt kommunikálta az elnök, hogy senki nem bújhat ki a vámok alól később mégis lettek olyan országok, amelyek esetében a sarc nem lépett életbe.
A következő lépésével Trump Kínát célozta, amely egyrészt óriási külkereskedelmi többletet halmozott fel az USA-val szemben, másrészt számos esetben törvénytelen, de legalábbis etikátlan módon versenyez a világpiacon. Ennek megfelelően április elején Donald Trump azt közölte, hogy további 100 milliárd értékben vetne ki vámot a kínai importcikkekre. A Fehér Ház közleménye alapján az elnök az 50 milliárd dolláros vám belengetését követően további 100 milliárd dolláros vám kivetését kérte, amely egyfelől visszavágás Kína 50 milliárd dolláros válaszlépésére, másfelől az elnök szerint az amerikai szójababok exportját sújtó vámok sértik az amerikai farmerek érdekeit. Továbbra is felróják, hogy Kína megsérti az amerikai termékek szabadalmi jogait is.
Úgy tűnt, hogy az erős kezdés után Amerika visszavesz, több partnerükkel – így az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény, a NAFTA keretében Mexikóval és Kanadával – megállapodásra jutnak, de tárgyaló asztalhoz ültek az EU-val és a kínaiakkal is. Ezekből ugyanakkor konkrét megállapodás nem született.
Érdekesség, hogy már a vámháború kirobbanásakor azt jósolták egyes elemzők, hogy a nagy vesztesek a német autógyárak lehetnek. Ennek hátterében az áll, hogy több prémiummárka is az amerikai egységeiből látja el a kínai piacot. Az Evercore ISI által közzétett adatok szerint, amelyet a CNBC idézett, csak az idei évben 1,7 milliárd dollár veszteséget jelentenek a vámok a BMW és a Mercedes tulajdonosa, a Daimler számára. Ehhez képest, a GM, a Ford vagy a Fiat gyakorlatilag vám fizetése nélkül megússza. Az elemzés szerint a BMW például közel 4 milliárd dollár értékben szállít amerikai gyárakban készülő járműveket, ami miatt 965 milliós sarcra készülhetnek. Ha ez bekövetkezik, akkor a járműveik árazása aligha lesz versenyképesek, hiszen autónként 60 ezer dollárt is jelenthet a plusz teher. Nincs sokkal jobb helyzetben a Daimler sem, ők ugyanis az elemezés szerint 765 millió dollár értékű vámfizetéssel számolhatnak.
Érdekesség, hogy a most megjelent hírekkel ellentétben Trump korábban még azt szorgalmazta, hogy ha már a piacon jelen vannak, akkor legalább az USA-ban létesített gyárakban készített autókat áruljanak a nagy európai és japán márkák. Ha nem puhul az elnök álláspontja, és valóban megpróbálja kitúrni a németeket az amerikai piacról, bezáratva esetleg az ottani üzemeket is, az nagyon messzire vezető harcot indíthat el a két kontinens között. Az elemzők teljesen megosztottak abban a kérdésben, hogy mi lehet az ügy végkimenetele, hiszen van olyan forgatókönyv, amely szerint az európai cégek lenyelik a békát, és ha a piacról nem is vonulnak ki, de engedményeket tesznek az USA-nak, amely így javíthatja a külkereskedelmi mérlegét. A másik véglet viszont az, hogy a mostani vámháború akár jelentős veszteséget is okozhat az Egyesült Államoknak, abban az esetben, ha az EU, Kína és a többi nagy kereskedelmi partnere hasonló válaszlépésekkel reagál. Ha ezzel párhuzamosan egymással szemben tovább könnyítik a kereskedelmet, akkor akár az is elképzelhető, hogy az amerikai vállalatok rovására az európai és ázsiai cégek el tudják adni egymás piacain az eredetileg az USA-ba szánt termékeket, míg az ottani cégeknek hiába lesz jobb a hazai környezet, globálisan komolyabb veszteségek érik őket.
