Hiába a kiváló adat, senki sem olyan optimista, mint Varga Mihályék

A vártnál kedvezőbben alakult és ismét csökkent az éves alapon mért infláció Magyarországon. Júniusban 1,7 százalék volt a teljes fogyasztóiár-index. A szezonálisan változó tételektől (üzemanyagárak, élelmiszerárak) szűrt maginfláció 2 százalékon stagnált, míg a nyugdíjas infláció 1,4 százalékra mérséklődött a májusi 1,5 százalék után – ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, amiről ebben a cikkben számoltunk be részletesen.

A nyugdíjas infláció csökkenését az Mfor Nyugdíjas Árkosár-indexe már előre jelezte, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Kisebb vagy nagyobb, de meglepetés

A piaci várakozás 1,9 százalék volt, ehhez képest mérséklődött tovább az áremelkedési ütem. „Májushoz hasonlóan havi alapon ezúttal is stagnált az árszint” – írta a lapunknak elküldött kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője „nagy meglepetésnek” minősítette a júniusi adatot, kiemelve, hogy „ez már a második hónap volt egymás után, amikor nem változott átlagosan a hazai árszínvonal”. 

Kevésbé lepte meg az adat Virovácz Pétert, az ING Bank vezető közgazdászát. „A várakozások eleve meglehetősen alacsony inflációs rátát vetítettek előre, így nagy meglepetésről nem beszélhetünk. Éves bázison az infláció júniusban tovább fékeződött, szemben a Magyar Nemzet Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentésében vázolt pálya rövid távú irányával. Így az energiaár-sokk ellenére a magyar infláció nemhogy gyorsult volna, hanem az elmúlt két hónapban tovább fékeződött” – fogalmazott.

Az élelmiszerek vezették az árcsökkenést

A kedvező adat hátterében Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója alapvetően három tényezőt emelt ki.

„Az élelmiszerek és üzemanyagok terén (itt májushoz képest stagnáltak az árak – a szerk.) tapasztalt kedvező folyamatok az erős forinttal párosulva nyomott szinten tartották az éves inflációs mutatót.”

„Az élelmiszerárak éves összevetésben mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek az előző havi 0,5 százalék után – havi összevetésben még minimálisan csökkent is a termékcsoport árszintje” – emelte ki Regős Gábor. Hozzátéve, hogy a vendéglátási szolgáltatások nélkül az élelmiszerek inflációja 2,4 százalékkal csökkent volna (az éttermi étkezés továbbra is ütemesen drágul, idén júniusban 5,6 százalékkal az előző évhez képest).

Az élelmiszerek havi árcsökkenése egyébként nem keltett akkora meglepetést, hiszen arra laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Árkosár-felmérése már a hivatalos adaközlés előtt utalt. Az erről szóló cikket itt olvashatják el.

„A kedvező adatban szerepet játszott az élelmiszerárréstop fenntartása, illetve a forint árfolyamának erősödése is”

– vette át a szót Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője.

Regős Gábor ehhez még a világpiaci élelmiszerárak csökkenését tette hozzá. Erre a nemzetközi dezinflációs hatásra erősített rá Virovácz Péter is, aki arról írt, hogy „egyedül a házon kívül étkezés és a kávé, tea, üdítőitalok kategóriája mutatott havi szinten áremelkedést. Minden más fő termékcsoportban defláció volt megfigyelhető”. 

Árrésstop: most jön a kivezetés?

A hatósági intézkedések szerepét viszont minden elemző kiemeli az élelmiszer-infláció hátterében. Azt követően, hogy a kedvező világpiaci folyamatok hatására a kormány eltörölte az üzemanyagokra vonatkozó védett árat, jogosan merülhet fel ismét a kérdés, hogy meddig maradhatnak még velünk az élelmiszerárréstopok?

Emlékezhetünk Varga Mihály MNB-elnök a június 23-i kamatdöntő ülést követő megjegyzésére, ami szerint az inflációs folyamatok olyannyira kedvezőek, hogy „az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetésével sem emelkedne a jegybanki cél fölé, vagyis ez nem veszélyeztetné az árstabilitást”.

A kormány oldaláról nem hallhattunk konkrét céldátumot ennek az intézkedésnek a megszüntetésére (korábban a fokozatos kivezetés mellett hangzottak el érvek), a piaci szereplők viszont ismét gyors lépést követelnek.

„Továbbra is jócskán a negatív tartományban maradt a kiskereskedelmi forgalomban kapható (vendéglátás nélküli) élelmiszerek árindexe (-2,4 százalék). A dráguló energia, a növekvő fuvarköltségek, és a mezőgazdaságot sújtó aszály ellenére a külpiaci trendek és az erősödő forint támogatják az élelmiszerek árcsökkenését” – reagált az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

Szerintük keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomásról nem beszélhetünk, így – Varga Mihály jegybankelnökkel egyetértve – az OKSZ szerint kedvezőek a feltételek arra, hogy a kormány gyorsan megvalósítsa az elképzelését és kivezesse az árréstopot a piacról.

A szövetség szerint „amennyiben mindez az EU-s jogba ütköző, diszkriminatív és árfelhajtó hatású kiskereskedelmi különadó megszüntetésével párosul, akkor ezek a döntések a teljes ellátási láncban éreztetni fogják pozitív hatásukat.” A labda tehát a kormány oldalán pattog.

A szolgáltatásoknál azért van árnyomás

A másik legfontosabb csoportra, a szolgáltatások inflációjára kitérve Regős Gábor megjegyezte, hogy az előző havi 4,3-ról 4 százalékra csökkent az áremelkedés üteme. „Ami az átlagosnál nagyobb, de ez nem is meglepő egy felzárkózó és magas béremelkedéssel bíró gazdaságban” – tette hozzá. Majd egy másik, még az Orbán-kormányhoz köthető hatósági beavatkozásra is felhívta a figyelmet.

„Itt júniusban még visszafogták az árak növekedését az előző kormányzat által kötött ágazati megállapodások. Ezek hatása azonban júniusban kifut, így júliusban már vélhetően magasabb inflációt látunk e területen is”

– fogalmazta meg Regős Gábor az egyik várható inflációs kockázatot.

„Továbbra is a szolgáltatások inflációja a legfőbb hozzájáruló az átlagos árnyomáshoz (jelenleg innen származik az általános infláció közel kétharmada). Itt főként a munkaerőigényes területeken továbbra is a jelentősen emelkedő munkaerőköltség lehet az átárazásokat motiváló tényező” – tette hozzá Virovácz Péter.

„Ezen belül is elsősorban az üdülési, a kulturális, illetve a személyi szolgáltatások, mint a testápolási, egészségügyi, háztartási szolgáltatások drágultak átlag feletti mértékben” – emelte ki Molnár Dániel. Virovácz Péter a sort még a teherszállítás területén látott árnyomással egészítette ki.

A piaci szolgáltatások átárazásaira a következő hónapokban különösen érdemes lesz figyelni – jegyezte meg Nagy János. „A felértékelt forint a kisajtolt két számjegyű minimálbéremeléssel párosulva kihívás elé állít számos hazai szereplőt”

– fogalmazott.

Az erős forint egyébként nagyon széles körben éreztette pozitív hatását. Az élelmiszerek mellett leglátványosabban a tartós fogyasztási cikkek árában, ahol immár harmadik hónapja olcsóbbak a termékek a megelőző havihoz képest (az éves szintű árindex 1,9 százalékra mérséklődött a májusi 2,4 százalékról).

Néhány olyan tételt is kiemeltek az elemzők, amelyek felfelé húzták az inflációt. Ilyen a ruházkodási cikkek havi alapon mért 0,4 százalékos drágulása (ami a nyár elején szezonális hatásokkal magyarázható), valamint a háztartási energia árának szintén 0,4 százalékos emelkedése, ami pedig a tavalyinál hűvösebb tavaszi időjárásnak tudható be (a KSH az energiaárak alakulását időben elcsúsztatva tudja csak számítani – magyarázta Virovácz Péter).

Senki sem olyan optimista, mint az MNB

Mielőtt azt találgatnánk, hogy még meddig süllyedhet az éves szintű infláció (ami idén eddig végig a jegybank 3 százalékos, középtávú inflációs célja alatt tartózkodott és legutóbb tavaly decemberben volt e fölött, 3,3 százalék), Kiss Péter gyorsan lehűti a kedélyeket.

„Valószínű azonban, hogy ezzel elértük az idei mélypontot, az év végéig emelkedést valószínűsítünk. Ennek üteme azonban visszafogott lehet, év végére a célsáv (2-4 százalék) közepét alig meghaladó 3,1 százalékos pénzromlást várunk” – fogalmazott az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez lehet tehát az idei havi csúcs a fogyasztóiár-indexben.

Virovácz Péter szerint a következő hónapokban a szolgáltatásinfláció élénkülésére lehet számítani, elsősorban az önkéntes árkorlátozások megszűnése és az így már bejelentett nyári-őszi átárazások miatt a telekommunikációs és pénzügyi szektorokban. Nagy János a kockázatok között még az autópályadíjak emelkedését említette meg, illetve, hogy „sajtóhírek, bejelentések alapján érdemben drágul majd a taxi és a szerencsejáték is.”

„Pozitívum, hogy az elmúlt hónapokban mind a vállalati, mind a lakossági inflációs várakozások mérséklődésnek indultak, ami optimistává tehet minket az iskolakezdéshez kapcsolt szeptemberi átárazási körben” – tette hozzá az Erste makrogazdasági elemzője.

„A forint ereje továbbra is féken tarthatja a tartós fogyasztási cikkek inflációját, miközben az extrém meleg időjárás az energiafelhasználás megugrása miatt megjelenhet az emelkedő számlaértékekben a háztartási energia esetében” – ezt már ismét Virovácz Péter emelte ki.

Az ING idén átlagosan 2,1 százalékos inflációra számít, ami magasabb, mint a jegybank által várt 1,8 százalék. 2027-ben pedig 3,5 százalék körül lehet az átlagos fogyasztóiár-index, vagyis „a keresletoldali árnyomásnak köszönhetően” jelentős gyorsulás várható. Ez utóbbi markánsan eltér az MNB által várt 2,3 százaléktól.

Ettől függetlenül Virovácz Péter szerint a jövő év végétől így is tartható lehet az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos ráta.

Érdekesség, hogy egyelőre a piaci elemzők nem annyira optimisták, mint a Magyar Nemzeti Bank. 1,8 százalékos átlagos idei inflációra egyikőjük sem számít. Nagy János annyit jegyzett meg, hogy „az előző hónapban 2,4 százalékra mérsékelt idei inflációs előrejelzésünk jelenleg magasnak mutatkozik, így újabb lefelé irányuló revízió következhet”.

Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője idén 2,2 százalékos, 2027-re pedig 3,4 százalékos átlagos inflációra számít. „A jövő évi átlag magasabb lehet, az év eleji bázis eleve nagyon alacsony, ráadásul áthúzódó hatások is szerepet játszhatnak majd a későbbiekben. A friss adatközlés után további lefelé mutató kockázatok vannak az előrejelzésünkben”

- tette hozzá.

Regős Gábor szerint „ha nem történik semmi váratlan, akkor az idei év egészére egy 2 százalékos vagy azt minimálisan meghaladó inflációs szint várható.” A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megemlítette még a közel-keleti helyzet rendeződését (megjegyezve: „kérdés, hogy ez mennyire lesz persze tartós”), a Hormuzi-szoroson újraindult hajóforgalmat is, amelyek szintén pozitív hatást gyakorolhatnak a hazai fogyasztóiár-indexre.

Molnár Dániel azt írta, hogy összességében „az év végéig a jegybanki cél alatt maradhat az infláció, éves áltagban pedig kismértékben 2 százalék felett alakulhat”. Az elemző az élelmiszerárréstop jövőjét a bizonytalanságot okozó tényezők közé sorolja. Ennek a hatása az esetleges kivezetéskor (amiről még nem született kormányzati döntés) „várhatóan a bevezetéskorinál érdemben kisebb, csupán néhány tizedszázalékpont lehet a teljes inflációra nézve”.

Előre tovább a kamatcsökkentés útján

Amiben viszont teljes egyetértés mutatkozik a piaci elemzők és a jegybank vezetése között, hogy júliusban újabb kamatcsökkentés érkezik az MNB részéről. Molnár Dániel szerint „szinte biztosra vehető, hogy a júliusi ülésén folytatja a jegybank az alapkamatcsökkentést.” Más elemzők még tovább tekintenek.

„A júniusi inflációs adat meglátásunk szerint bebetonozza a júliusi kamatvágást és hacsak nem látunk egy újabb geopolitikai eszkalációt, úgy vélhetően az augusztusi vágás is biztosra vehető” – fogalmazott Virovácz Péter. Majd megjegyezte, hogy „a már bejelentett „mini” kamatvágási ciklus „midi” ciklussá” hízhat és az ősz folyamán is folytatódhat.

Erre rímel Kiss Péter meglátása is. „A mostani adat, illetve a kedvező inflációs trendek támogatják az MNB kamatvágási ciklusát, megerősíthetik a keresletet az állampapírok iránt, de kifoghatják a hátszelet a forint erősödése mögül. Tartósan kedvező hazai és külső folyamatok esetén nagy esély van rá, hogy a kamatvágások ősszel is folytatódjanak” – írta, kiemelve, hogy a forint ennek hatására a következő hónapokban inkább a gyengülés irányába mozdulhat (igaz, az euró magyarországi bevezetésének ígérete ellensúlyt képezhet a monetáris szigorítás piaci hatásainak – a szerk.).

Az MBH a várható konkrét lépésközöket is megemlíti. Balog-Béki Márta szerint júliusban és augusztusban is 25-25 bázisponttal mérsékelheti az MNB az irányadó rátát, ami így a nyár végére 5,50 százalékra csökkenhet. „Az elmúlt hetek folyamatai ugyanakkor – ha tartóssá válnak – ennél alacsonyabb kamatokat is lehetővé tehetnek.”