2018. szeptember 3. 10:00
mfor.hu

Vlagyimir Putyin 2012-ben újjáélesztette a KGST bankját, hogy növelje az orosz befolyást a Kelet-Közép-Európai térségben. Magyarország 2015-ben csatlakozott a pénzintézethez, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

A pénzügyi területen is kezd egyre szorosabbá válni a viszony Oroszország és Magyarország között, miután az Orbán-kormány jelentős szereplőjévé vált a Nemzetközi Beruházási Bank nevű orosz állami banknak – derül ki a Direkt36 tényfeltáró központ cikkéből, amely a 444-en jelent meg.

A korábban a KGST bankjaként működő, International Investment Bank (IIB) néven futó szervezetet 2012-ben élesztette újjá Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt Kelet-Közép-Európai térségben. Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a 2017-es budapesti dzsúdóvébén. (MTI) Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a 2017-es budapesti dzsúdóvébén. (MTI)

Az 1970-ben alapított IIB felélesztésével az oroszok távlati célja, hogy kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez. A továbbra is orosz dominanciával működő bank kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben.

A Szovjetunió szétesése után több tagállam is otthagyta a bankot, Magyarország például épp az első Orbán-kormány idején lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége" miatt. A kormány most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a "keleti nyitás" politikájához".

A Direkt36-nak több, az IIB és a magyar gazdaságpolitika működésére is rálátó forrás azt mondta, mivel pénzügyileg kevésbé jelentős a bank, így politikai okok is szóltak a csatlakozás mellett. Szerintük a bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni. De a bank különböző orosz érdekű magyarországi projektek (például a paksi bővítés) hitelezésében is részt vehet a jövőben.

A bank több esetben is olyan vállalatokkal kötött szerződéseket, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Eximbankkal. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá. 2017 augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amelynek elnök-vezérigazgatója tagja a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó Opus Global vezetőségének.

A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Az ügyet közelről ismerő források a Direkt36-nak arról beszéltek, hogy most arról zajlanak az egyeztetések, hogy a bank Moszkvából áttegye-e a székhelyét Budapestre. A költözés azonban egyelőre nem eldöntött tény.