A rendelet kimondja, hogy az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet sem az intézményvezető, sem a jegyző, de még az Oktatási Hivatal sem rendelhet el. Mindeközben petíciót hoztak létre annak érdekében, hogy a koronavírus terjedését az intézmények bezárásával is megakadályozzák. Magyarországon 1 millió 770 ezer 18 év alatti gyerek van. Mivel nincs iskolabezárás, nagyrészük továbbra is tömegközlekedéssel jár nap mint nap.
A Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónőjét, Ulrich Magdolnát kértük a rendelet értékelésére. Ő személy szerint úgy látja, hogy ebben nincs semmi rendkívüli, valóban összehangolt intézkedésekre van szükség, hiszen egyrészt az általános iskolások felügyeletét megoldani nem egyszerű, másfelől az idén végző diákok érettségije is veszélybe kerülhet, harmadrészt a közoktatási intézményekben még nincs megoldva a távoktatás. Viszont tegnap még a rendőrség is kint volt náluk a higiénés szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozni és elmagyarázni a gyerekeknek a prevenció lényegét.
Egy budai általános iskola intézményvezetője név nélkül úgy nyilatkozott lapunknak, hogy központi levelet még nem kaptak, ők is csak a sajtóból értesültek az éjjeli rendelet megszületéséről. Ezzel együtt épp egy tájékoztató levelet fogalmaz a szülőknek, mintegy megnyugtatásul, bár pánikhangulatra utaló jelek egyáltalán nincsenek sem a szülők között, sem az iskolában. A legfontosabbnak a prevenciót tartja ő is, de véleménye szerint óhatatlanul a levegőben lóg, és biztosan be fog következni a bezárás elrendelése. Zárójelben megjegyezte: sajnos átmenetileg az új NAT-tal kapcsolatos forrongások, ellenvélemények, események felett sikerült a koronavírusnak győznie, és háttérbe szorítani azokat.
Országonként egyébként változó, milyen protokollt követnek a közoktatási intézmények bezárása terén. Míg a hasonló fertőzöttségű Románia már napokkal ezelőtt elrendelte az iskolások otthon maradását, addig a jóval több beteggel rendelkező Németországban továbbra sem korlátozták az oktatási intézményeket. Ausztriában sok tartományban hétfőtől nincs iskola négy hétig, de az intézmények fogadják a gyerekeket, ha nem megoldható az otthonlét a szülőknek. Külön kérik, hogy ne a nagyszülők vigyázzanak a gyerekekre. Az osztrákoknál tehát a 6 ès 14 év közöttieknek nem teljes a bezárás, de ajánlott az otthon tartás. A tanároknak emiatt az iskolában kell lenni, hogy a beeső gyerekeket fogadni tudják. Ha a 14 év alattiak több mint kétharmada ezek után továbbra is megy suliba, további intézkedések lesznek, addig a társadalom szolidaritására számítanak.
Magyarországon a tegnapi kormányinfón csak az egyetemeket érintő bezárásról volt szó, melynek kapcsán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) összegyűjtötte a tudnivalókat. Ezek szerint az egyetemeken március 12-13. között rektori szünetet rendelnek el, március 16-20. között előre hozták a tavaszi szünetet, március 23. után távoktatás kezdődik meg, mely alatt nem látogathatók az intézmények. A kollégiumokat a jelenlegi információink szerint március 13-ig minden magyar hallgatónak el kell hagynia; amennyiben a hallgató számára nem megoldott a lakhatása, úgy rektori méltányossággal engedélyezhetik ott maradását. A külföldi hallgatók kollégiumi tartózkodása a továbbiakban is megengedett.
Az Index arról ír, hogy a Bocconi Egyetem kutatója Franciaország 27 év járvánügyi adatait elemezte. Egy járványtani modell használatával szimulálja, hogy a teljes népességben mennyivel csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására. A szimuláció szerint ennek a beavatkozásnak átlagosan december első felében lenne a legnagyobb hatása: akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné az adott évben megbetegedők számát. A szerző arra jutott, hogy a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.
