Miközben Kemenesi Gábor, a Pécsi Biológiai Biztonsági laboratórium helyettes-vezetője úgy véli, a Covid elleni hatásos küzdelemhez adatok, adatok és adatok kellenének, addig a Fővárosi Törvényszék elsőfokon épp a napokban ítélte el az Országos Kórházi Főigazgatóságot járványadatok eltitkolása miatt. A bírói döntés szerint a hivatalnak ki kell adnia napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. Az Országos Kórházi Főigazgatóságot a 444.hu perelte be közérdekű adatigénylés megtagadása miatt.
Kemenesi Gábornak az első dolga lenne, ha tehetné, hogy rendbe szedné a járványügyet. Feltöltené jó szakemberekkel és adna nekik erőforrásokat. Úgy látja, erős járványüggyel tudnánk erősek lenni a vírusokkal szemben.
Egy járványügyi helyzetben annál nagyobb a mozgástere egy országnak és annál jobban nyeregben lehet az egészségügy, ha minél több adat áll rendelkezésre. A kórházakról, az emberekről és mindenről.
A virológus kutatószellemű elmékkel töltené fel a járványügyet, akik rugalmasan tudnak gondolkodni, adatot gyártani és van mögöttük kapacitás. A professzionális adatgyártás lenne a kulcs a vírus ellen.
A 444.hu által indított közérdekű adatigénylés perben elsőfokon az is kiderült, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nemcsak törvénytelenül titkol el adatokat, hanem az is, hogy fontos adatokat egyszerűen nem gyűjtenek. Így nem ismert az ápoló-beteg arány változása. Az OKFŐ-nél tudják ugyan, hogy egy-egy kórházban mennyi ápoló dolgozik, és azt is, hogy mennyi beteget ápolnak, de valójában helyben dől el, hogy mennyi beteg jut egy-egy ápolóra, hiszen ez például a kórtermek nagyságától is függ. Takács Péter, az OKFŐ alap-és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese a perben elmondta, nem gyűjtenek ilyen adatokat. Az újságírók ezzel szemben úgy látják, ez egy nagyon lényeges információ lenne, mert a súlyos betegek túlélési esélye jelentős részben attól is függ, hogy elegendő szakképzett ápoló tud-e figyelni rájuk.
Kemenesi Gábor nem ismer olyan adatot, amit el kellene titkolni, ellenkezőleg az a tapasztalat, hogy a beoltottság növelésének a nyílt kommunikáció a legfontosabb feltétele. Azokban az országokban, ahol 87-90 százalékos a beoltottság, ott nem arról beszéltek az illetékesek, hogy hány embert büntettek meg a helytelen maszkviselés miatt, hanem arról, hogy hogyan néz ki a járványgörbe, a kórházban hány embert ápolnak, hogyan kezelik őket és mi várható a következő két hétben. Az infokommunikációs társadalom kihívásait Magyarország egyelőre nem tudta átvenni. Úgy véli, a jövőben nemcsak a szezonális influenza várható, hanem újabb járványok közelednek, és erre mielőbb fel kellene készülni.
