<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Az USA fekete és latinó lakossága bizalmatlan a koronavírus elleni oltásokkal szemben, utóbbi népcsoport 66 százaléka fogadná el a vakcinát, az előbbi hajlandósága viszont kevesebb mint 50 százalék - mutatta ki egy friss felmérés. A bizalmatlanság mögött nagyon mély és régi történelmi sebek rejtőznek, és még akkor is nehéz átállítani az embereket az oltásban megbízók oldalára, ha azzal a saját kisközösségük megbecsült tagjai próbálkoznak. Nehéz lesz így a teljes nemzetet beoltani, márpedig ahhoz, hogy USA-szerte védettséget érjenek el a vírussal szemben, nem vezet más út.

Az USA fekete lakosságának kevesebb mint a fele, a latinó lakosságnak pedig a 66 százaléka fogadná el "egyértelműen" vagy "valószínűleg" a koronavírus-elleni oltást, ha felajánlanák nekik, írja egy friss kutatás eredményeire hivatkozva a Washington Post. Korábban is születtek már ilyen felmérések az Államokban, de a Post szerint a New York-i központú Langer Research hétfőn ismertetett kutatása minden eddiginél alaposabb, mert a közösség szondázása során sokkal több kérdéssel igyekeztek kitapintani a bizalmatlanság hátterét, mint a korábbiak.

Az afroamerikai válaszadóknak csupán 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízna egy vakcina biztonságosságában, 18 százalék pedig a hatásosságát nem kérdőjelezné meg. A latinók közt 34 százalék bízik a biztonságosságban, 40 százalék pedig a hatásosságban. Az adatokat szeptember 1. és 15. között vették fel, amikor még egyik gyógyszerfejlesztő sem adta ki a gyorsjelentést a szérumuk kiemelkedően magas hatékonyságáról, így ez a tényező nem befolyásolta még a közhangulatot.

Bár a Langer-felmérés csak az USA két legnagyobb kisebbségi csoportjára koncentrált, a tanulmány szerzői szerint a többi amerikai kisebbségi csoportban is hasonló lehet az oltással szemben érzett bizalmatlanság szintje.

Azok nem kérnek belőle, akiknek a leginkább szükségük lenne rá

A Post cikke kiemeli, hogy a vágyott, koronavírus elleni nyájimmunitás eléréséhez valószínűleg be kell majd oltani az "amerikaiak többségét" a következő években. Ez azonban a biztató szérumfejlesztői jelentések és a vakcinaelosztási és -tárolási láncok fejlesztése ellenére is nagy kihívás lesz, ha a bizalmatlanság nem enyhül.

A manhattani Mount Sinai West kórház biztonsági őrei próbálják meg elkapni az egyik beteget, aki megszökött az egészségügyi intézményből 2020. március 26-án. Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Peter Foley)A manhattani Mount Sinai West kórház biztonsági őrei próbálják meg elkapni az egyik beteget, aki megszökött az egészségügyi intézményből 2020. március 26-án. Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Peter Foley)

A kisebbségi közösségek vakcinázása nemcsak a nemzetszintű immunitás elérése miatt fontos, hanem azért is, mert a Covid-19 az USA-ban sokkal súlyosabban sújtja őket a fehér közösségeknél. A tömeges oltási program beindításakor várhatóan először a koronavírus elleni harc frontvonalán szolgálatot teljesítők, vagyis az egészségügyi dolgozók kapják meg a szérumot - ez az USA-ban körülbelül 21 millió embert jelent. A következő kör valószínűleg a "nélkülözhetetlen dolgozóké" - a közellátásban tevékenykedők, akiknek nem megoldható a home office-munka, például építőipari munkások, villanyszerelők, bolti eladók, fodrászok, stb. Köztük az USA-ban nagy számban vannak feketék, ázsiaiak, latinók, de amerikai őslakosok, vagyis indiánok is. Ezek a csoportok nemcsak azért veszélyeztetettek, mert a munkavégzésükhöz elkerülhetetlen a más emberekkel való folyamatos kontaktus, de azért is, mert szűkösebb anyagi helyzetük miatt jellemzően saját autó helyett a közösségi közlekedést használják, és zsúfolt épületekben laknak, növelve ezzel is a megfertőződés kockázatát.

Történelmi sebek

A vakcinával szemben táplált bizalmatlanság a Johns Hopkins University szakértője szerint csak részben magyarázható az USA-ban terjedő oltásellenes mozgalommal. Alexandre White azt mondja, a kisebbségi csoportok hezitálásának az Egyesült Államokban történelmi gyökerei vannak. Az orvosi iskolák rabszolgasorban tartott feketék tetemeit használták anatómiai oktatásra (boncolásra), és akkoriban a nőgyógyászati kutatásokat, kísérleteket, sterilizációkat is fekete nőkön végezték el. Októberben ülésezett az FDA (Food and Drug Administration, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala), ott a tisztviselőknek felolvasták a gyanakvó kisebbségiek néhány érvét az oltások elfogadása ellen. Köztük olyanokat, mint: "én nem leszek ott az elsők közt, és előbb adatokat akarok látni", vagy, hogy "nem leszünk megint kísérleti nyulak", illetve, hogy "meg vagyok győződve arról, hogy ez egy újabb Tuskegee-kísérlet".

Utóbbi az USA orvostudomány-történetének egyik nagy szégyenfoltja. Röviden összefoglalva: 1932 és 1972 között az amerikai kormány vezénylésével 399, szegénysorban élő, szifiliszes afroamerikait, valamint egy 201 fős kontrollcsoportot tanulmányoztak az alabamai Tuskegee városában, úgy, hogy nem árulták el nekik, hogy megfertőződtek a betegséggel. Tették mindezt azért, hogy jobban megismerjék a szifilisz hatásait az emberi szervezetre. Az alanyoknak azt mondták, hogy egy "rossz vér" nevű betegségben szenvednek - ezt a kifejezést annak idején Alabamában egyszerűen több betegség gyűjtőneveként használták. Úgy vették rá őket arra, hogy hagyják magukat monitorozni, hogy ingyenes orvosi kezelést ígértek nekik a rossz vérre. Ez placebók adagolását jelentette, illetve olyan készítményekét, melyek a szifilisz ellen hatástalanok voltak - például aszpirin, vitaminok. Akkor sem váltottak át a penicilinre, mikor a negyvenes években bebizonyosodott, hogy azzal sikeresen legyőzhető a szifilisz. A kutatók akkor sem avatkoztak közbe, ha a beteg meghalt, megvakult, idegösszeroppanást kapott, vagy egyéb komoly egészségügyi betegséggel küzdött a kezeletlen szifilisze következményeként - áll a Múlt-Kor a kísérleteket bemutató cikkében.

A Tuskegee-kísérlet a Post által megkeresett szakértők szerint máig súlyosan ott van a feketék kollektív emlékezetében. A friss kutatás is azt tapintotta ki, hogy a Tuskegee-történet ott volt a tényezők között, melyek meghatározták a megkérdezett afroamerikaiak a koronavírus-oltáshoz való viszonyulását. További faktorok voltak: az etnikai identitásuk erőssége, korábbi tapasztalatok az influenza-oltásról, pártpreferencia, nem, életkor és iskolai végzettség. A latinóknál is hasonló tényezők határozták meg a bizalom mértékét, és itt erős volt az is, hogy mennyire hiszik, hogy a kormány szem előtt tartja az érdekeiket, illetve még az is, hogy a válaszadó külvárosi lakos-e.

A tanulmány 1050 felnőtt fekete és 258 felnőtt latinó online beküldött válaszait összesítette - ez a kutatók szerint reprezentatív minta volt az USA népességére vetítve. A Langer Research a kutatási eredmények ismertetésekor azt is bejelentette, hogy együttműködésre lép az Ad Council nevű nonprofit, közérdekű közlemények kihirdetésével foglalkozó szervezettel az oltási bizalmatlanság csökkentése érdekében.

Az övéiknek sem hisznek

Hogy a kisebbségek bizalmatlansága mennyire jelentős, azt jól példázza a Post által idézett eset. Amikor nemrég két, hagyományosan fekete főiskola vezetője a bizalmatlanság oldása érdekében bejelentette, hogy tesztalanyként önként részt vesznek egy kísérleti koronavírus-vakcina kutatásában, rögtön azzal kellett szembesülniük, hogy a szándékuk félrement: a hallgatók szülei felháborodva azzal vádolták őket, hogy e lépésükkel elfogadják és támogatják a feketéken végzett kísérletek gyakorlatát. A Post szerint ez a válaszreakció az általános, ha a fekete közösségek vezetői közül valaki azzal próbálkozik, hogy a saját példájával élen járva ily módon igyekszik megnyerni az embereket a vakcinának.

Történik mindez annak ellenére, hogy az afroamerikaiaknál jóval gyakoribb az, hogy személyesen is ismernek Coviddal fertőzött embereket, mint a fehérek. A Langer-felmérés fekete válaszadói közül 55 százalék nyilatkozott úgy, hogy van koronavírussal diagnosztizált ismerőse, és 48 százalék mondta azt, hogy ismer olyat, aki a Covid-19 miatt kórházba is került vagy meg is halt. A latinóknál ezek a számok még magasabbak, 73 százalékuk ismer azonosított fertőzöttet, 52 százalékuk pedig kórházban kezeltet vagy Covidban elhunytat.

A Howard University vezetője, Wayne A.I. Frederick szerint az átlagos afroamerikai nem is ismeri a Tuskegee-kísérlet részleteit, a feketék oltással szembeni ellenérzése inkább általános bizalmatlanságból fakad, melyet a népcsoport a kormányzati intézményekkel és a rendőrséggel szemben érez. A fent említett példával együtt is, a tanulmány arra jutott, hogy a feketék kétszer akkora valószínűséggel hisznek egy szintén fekete ember üzenetének, mint egy fehérének. Michelle A. Williams, a Harvard T.H. Chan School of Public Health dékánja szerint éppen ezért kellene az, hogy a szemléletformáló mindenhol az emberek saját, helyi közösségéből kerüljön ki, és nagy pluszt jelenthet, ha az illető egészségügyi dolgozó is. Ezért Williams azt mondja, hogy a kisebbségi csoportok oltással szemben érzett bizalmatlanságának feloldásában a kisebbségi háziorvosokra hárul majd a kulcsszerep.

Bizalmatlanok vagyunk mi is

Hogy a magyarországi kisebbségek mennyire lennének hajlandóak beoltatni magukat a koronavírus ellen, arról külön felmérés tudomásunk szerint eddig nem készült. Arról azonban épp a múlt héten tett közzé egy kutatást az Euronews, hogy Magyarország teljes lakosságával mi a helyzet. Az eredmények szerint túlnyomó részünk biztos, hogy nem oltatná be magát a vírus ellen.

A médium felkérésére az Opinio kutatócég 1231 fős mintán végzett reprezentatív felmérést hazánkban, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek mindössze 17 százaléka adatná be magának az oltást, ha a vakcina elérhetővé válna. 47 százalék egyértelműen elutasította az oltás lehetőségét, 36 százalék pedig még nem döntötte el, mit tenne. A legkevésbé a 23 év alatti magyarok és a 24-39 éves korosztály élne a lehetőséggel, közülük 53, illetve 54 százalék nem kérne a vakcinából, 17, illetve 14 százalék igen, 30, illetve 32 százalék pedig még ingadozik. A legnagyobb beoltatási hajlandóságot a 40-55 év közötti magyarok mutatták, itt 20 százalék mondott igent a vakcinára, 40 talánt, és ismét 40 nemet. Érdekes módon a legveszélyeztetettebb korosztály, az 55 pluszosok voltak a második legbizalmatlanabb korcsoport, 15 százaléknyi igennel, a talánok aránya 43, a nemeké 42 százalék volt.

Mint az Euronews megállapította, a magyarok bizalmatlansága világszinten is kiemelkedő. A Nature magazin saját, globális felmérése októberben közölt eredményei szerint ugyanis a világ lakosságának 60 százaléka kérné az oltást a vírus ellen, a tanakodók itt 14 százalékot tettek ki, a nemmel válaszolók pedig csak 15-öt.

A hazai kutatás nem tárta fel a bizalmatlanságunk okait, arra azonban külön rákérdezett, hogy hogyan viszonyulunk az egyes országok oltóanyagaihoz. Az összes népcsoport válaszait átlagolva az jött ki, hogy 32 százalékunk hazai oltást adatna be magának, 28 százalék amerikait, az orosz Szputnyik V-t azonban csak 7 százalékunk érzi előzetesen megbízható megoldásnak.

(Washington Post, Euronews)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.