Lázár János immár hagyományosan a Facebook oldalán keresztül üzeni meg a választópolgároknak, hogy mi vár rájuk a következő hónapokban, években. Ezúttal a vállalkozás-fejlesztési pályázatokról posztolt videót, egy kommentelő felvetésére reagálva.
A kérdező arra volt kíváncsi, hogy a kormány miért nem propagálja jobban a különböző fejlesztési forrásokkal kapcsolatos pályázatokat, hogy a választópolgárok jobban tudjanak tájékozódni. Lázár felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós fejlesztési ciklus lezárulóban van, a következő egy évben megvalósul az összes beruházás, ami mögött uniós finanszírozás van. Hozzátette, hogy 2018 utáni időszakban a kis- és családi vállalkozások erősítése lesz a feladat.
"Kifejezetten kicsi és közepes vállalkozások számára állami forrásokat fogunk biztosítani, és ezekről a pályázatokról korrektül kell tájékoztatni az érintett családokat, illetve családi vállalkozásokat" - mondta a miniszteri posztjától éppen megválni készülő Lázár. Aki szerint a polgári középosztály, a polgári alsó osztály megerősítése nagyon fontos cél lesz a következő négy évben.
Nem árt rögzíteni, hogy az említett uniós költségvetési ciklus 2014 és 2020 között biztosított forrásokat a tagállamoknak pályázati úton gazdaságfejlesztésre, vállalkozások támogatására. A magyar kormány döntése volt, hogy a lehető leghamarabb ki kell írni az összes pályázatot, és amint lehet, eredményt kell hirdetni, hogy az uniós pénzek minél gyorsabban a magyar vállalkozásokhoz kerüljenek.
Ezt azért sürgette a kormány, mert az így beáramló pénzek lökést adnak a gazdasági növekedésnek. Csakhogy hiba csúszott a számításokba, Brüsszel különböző kifogásokkal élt a magyar pályázati rendszerrel kapcsolatban, ezért a kifizetések jóval lassabban érkeznek, mint arra számítani lehetett. A magyar költségvetés helyzete azonban lehetővé tette, hogy a kormány előfinanszírozza a támogatásokat.
A sietség másik oka a britek kilépése volt az unióból: a meglepetést okozó népszavazás után felvetődött a kérdés, hogy a brexit hogyan hat majd a tagállami finanszírozásokra. Fennállt a veszélye, hogy már ebben a költségvetési ciklusban apadhatnak a források, ami nagyon nem jött volna jól Orbánéknak.
Vagyis amikor Lázár egy éven belül kifutó uniós forráslehetőségekről beszél, valójában azt kell mögé látni, hogy a kormány gyorsította fel a pénzek lekötését.
Gondolhatnánk arra, hogy ezzel függhet össze az a látszólagos pályamódosítás, amely szerint a következő években a kis cégek felkarolása lesz a kormány célja. Másra ugyanis nem marad pénz.
Ez azonban ebben a formában nem igaz. Az előfinanszírozott uniós pénzeknek egyszer meg kell érkezniük, ami növeli a büdzsé mozgásterét. Kérdés persze, hogy ezt inkább a hiány csökkentésére fordítja a kormány, vagy kiszórja a magyar kis- illetve családi vállalkozások között. Az egy vállalkozásra jutó támogatás alapján a kisebb cégek támogatása vélhetően kevesebb forrást vesz majd igénybe, vagyis maradhat pénz a kasszában, amivel azért mérsékelni lehet a deficitet is.
