A csütörtöki Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy szerdai ülésén a kormány az árstopok meghosszabbítása mellett egy másik fontos döntés hozott, ami a nyugdíjakat érinti. Igaz ugyan, hogy a kormány év elején 5 százalékkal emelte az időskori ellátásokat, ám ez nem tud lépést tartani az infláció mértékével. Mivel jelentős eltérésről van szó, a kormány további 3,9 százalékos nyugdíjemelésről döntött. Pontosabban nyugdíjkorrekcióról.
Az inflációs környezet alapján a kormánynak egyébként novemberben van törvényi kötelezettsége a nyugdíjak kiigazítására, ám az idei rendkívüli gazdasági helyzet, újabb rendkívüli lépést igényelt a kormány részéről. Valójában azonban nem újkeletű ez az intézkedés: tavaly ugyanis szintén nyár elején egészítette ki a kormány a nyugdíjakat a magas infláció miatt. Ez a lépés azért tekinthető szokatlannak, mert gyakorlatilag 2010-es hatalomra jutása óta a kormány minden körülmények között kitartott a novemberi korrekció mellett. Még akkor is, amikor már a tavaszi hónapokban érdeklődtek az újságírók arról, nem tervezi-e a kormány a nyugdíjak korábbi kiigazítását.
Tavaly az akkori 0,6 százalékos nyár eleji korrekciót éppen ezért sokan a közelgő választások számlájára írták a kormányra egyáltalán nem jellemző döntést. Most azonban ilyenről nincs szó és nemcsak azért, mert már túl vagyunk a választásokon.
A helyzetet most tisztán a gazdasági körülmények indokolják. Az év eleji 5 százalékos nyugdíjemelés mellé az első három hónap kumulált inflációja már 8,2 százalék volt, a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt árindex pedig csak kicsivel marad el ettől, 7,8 százalék. Ráadásul a kilátások sem túl fényesek, a Magyar Nemzeti Bank 9 százalék körüli éves inflációval számol, és mint a Kormányinfón kiderült, a kormány sem sokkal optimistább a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján. Ők úgy számolnak, hogy idén a évves infláció 8,9 százalékos lehet - épp ezért is határozták meg a nyugdíjkiegészítés mértékét 3,9 százalékban.
Itt érdemes kitérni arra egy gondolat erejéig, hogy a maga nemében a kormányzati prognózis a maga nemében egészen pesszimista. Mivel az idei év eddig eltelt részében "csak" 8,2 százalékos az infláció, a kövektező hónapokban még magasabb árindexszel találkozhatunk majd. A matematika szabályai alapján ugyanis máshogy nem jönne ki a Gulyás által közölt 8,9 százalék éves viszonylatban.
A többség havi néhány ezerrel kap többet
Idén az 5 százalékos emelés után az átlagnyugdíj 165 510 forintra emelkedett, erre jön rá júliusban a 3,9 százalékos kiegészítés.
Ez havi szinten 6455 forintos pluszt jelent az érintetteknek. Mivel visszamenőleges hatályú a kiegészítés, a gyakorlatban az érintettek az első hat havi elmaradást is meg fogják kapni a hetedik havi korrekció mellett. Vagyis az átlagnyugdíj szintén kicsivel több mint 45 ezer forint plusz érkezik majd a nyugdíjasokhoz.
Bár ez a havi 6455 forint nem tekinthető túl nagy összegnek, sokakhoz még ennyi sem fog érkezni. A Magyar Államkincstár legutóbbi, tavaly nyári, lapunkhoz eljutatott adatai szerint a nyugdíjasoknak több mint a fele az átlagnál is kevesebb havi ellátásban részesül. 100 ezer forint körüli ellátás esetén már csak havi 4095 forintot fog jelenteni a kiegészítés, a legalacsonyabb, 50 ezer forintnál kevesebb ellátások esetén pedig legfeljebb havi 2047 forint érkezhet a nyugdíj nagyságától függően.
A nyugdíjskála másik végéről évek óta tudni, hogy néhány tíz magyar havi egymillió forintnál is több nyugdíjat kap. Esetükben a korrekció havi közel 41 ezer forintot jelent meg - egy összegben júliusban 287 ezer forint utal majd nekik az államkincstár.
A költségvetésnek is jelentős pluszkiadást jelent a nyugdíjak kiigazítása, a nyugdíjskála alapján elvégzett becslésünk szerint éves szinten valamivel több mint 100 milliárd forintos tétellel növeli a nyugdíjkassza kiadását.
