<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A világ többi nőjéhez hasonlóan a magyar hölgyek egy része is azt tapasztalja, hogy az oltás mennyi változást hoz a szervezetükben. Tudományos magyarázat is van a jelenségre.

„Két év kimaradás után a Pfizer újra meghozta. Mit mondjak? El vagyok ragadtatva!”

„Öt éve léptem a változókorba, a Moderna azonban 1 napra visszaállította a ciklusomat.”

„Februárban kaptam az első Astrát, azóta nincs vérzésem …”

„Ennyire még sosem fájt, mint az oltás utáni első hónapban”.

„Sinopharmot kaptam a menstruációm előtt egy nappal, két hete azóta se semmi”.

„Nálam hőhullámokat okozott a Szputnyik”.

A nők általában minden oltásra erősebben reagálnak, mint a férfiak. Fotó: Depositphotos A nők általában minden oltásra erősebben reagálnak, mint a férfiak. Fotó: Depositphotos

Ilyen és ehhez hasonló bejegyzések tarkítják a Koronavírus vakcináció FB-csoport egyik posztját, amely a nők oltás után megváltozott ciklusairól szól.

„Egyelőre még nincs igazolva a menstruációs rendellenességek (erős, vagy szokatlan időben jelentkező menstruáció, posztmenopauzális korban bekövetkező vérzés) és a vérlemezkeszám-csökkenés között kapcsolat, de akár ez is lehet a jelenség hátterében” – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész, az FB-csoport vezetője.

Azt is írja, hogy a British Medical Journal szerint április 5-ig az angol gyógyszerhatósághoz (MHRA) körülbelül 958 posztvakcinációs menstruációs rendellenesség bejelentés érkezett, amelyek között az AstraZeneca után kétszer akkora volt a bejelentések száma (643), mint a Pfizer-vakcinációt követően (315), ami önmagában még nem jelent semmit. Ugyanakkor ismert az AstraZeneca-vakcina ritka vérrögképződést (CVST) okozó hatása vérlemezkeszám-csökkenéssel társulva.

A szokatlanul erős menstruációs vérzést ezért okozhatja a háttérben meghúzódó vérlemezke-rendellenesség is, és az erős vérzés nyomán kialakuló vérszegénység (anémia) tovább súlyosbíthatja az alacsony vérlemezkeszám következményeit. Ezért a gyógyszerész arra buzdítja a nőket, hogy az oltást követő potenciális mellékhatásként minden furcsaságot jelentsenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet felé a vakcináció és a menstruációs rendellenességek közötti kapcsolat tisztázására. Az egyik kommentelő pedig a világ legnagyobb ezirányú kutatására hívja fel a figyelmet: segíteni lehet azzal is, ha az észrevételeket jelentik a nők az Illinois Egyetemnél.

A magyar nők tapasztalásait támasztja alá a New York Times is, amelyben Sabra Klein, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola immunológusa azt mondja, hogy

'a nemek közötti különbség teljesen összhangban áll a korábbi oltásokról szóló jelentésekkel".

Márciusban az Amerikai Egyesült Államokban beadott első 13,7 millió Covid-vakcina dózis mellékhatásairól 7000 ember jelentett, akik 79 százaléka nő volt. De korábbi tanulmányok is azt mutatják, hogy 1990-2016 között a nők az oltásokkal kapcsolatos anafilaxiás reakciók 80 százalékát jelentették. Összességében a nőknek több reakciójuk van az influenza és a hepatitis B elleni oltásokra, valamint a kombinált kanyaró-, mumpsz- és rubeola-oltásokra.

A különbségeknek sok oka lehet. A nők általában erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, amely több antitestet képes előállítani az oltásokra adott válaszként, s ez kapcsolatban állhat olyan reproduktív hormonokkal, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron. Az ösztrogén például az immunsejtekben több antitestet termelhet, a tesztoszteron pedig elnyomhatja az immunvegyszerek termelését a szervezetben.

Ezenkívül az immunrendszerrel kapcsolatos gének az X-kromoszómán vannak, amelyekből a nőknek két példányuk, a férfiaknak egy van. A tudósok úgy vélik, hogy ez részben megmagyarázza, miért több nő szenved autoimmun betegségben.

„A nőknek gyakran alacsonyabb dózisokra van szükségük ugyanahhoz az oltási reakcióhoz, mint a férfiaknak” – teszi hozzá Klein.

Hogy mennyire nem fekete vagy fehér az oltások utáni ciklusreakció, az is bizonyítja, hogy a nők másik csoportjának éppenséggel rendbehozta a menstruációját.

„Nekem a Pfizer beállította a teljesen felborult ciklusomat. A pandémia kezdetén többször is kihagyott egy-egy hónapot, januárban megkaptam mindkét Pfizert, azóta újra normális a ciklusom”.

„A lányomnak a Pfizer után fájdalommentesen jött meg, pedig előtte mindig nagyon szenvedett.”

„Nálam semmi mellékhatása nem volt”.

A FB-csoportban a poszthoz kapcsolódóan egy doktornő ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy páciensei körében a fertőzés után is vérzészavarok tapasztalhatók.   

„Leggyakrabban a vérzészavar a betegséget követő 3-6 hónapban jelentkezik, leginkább közti vérzés formájában, illetve elhúzódó vérzés képében. Ritkábban a ciklus teljes felborulása, illetve a menzesz kimaradása volt tapasztalható.”

Mivel az inzulinreziszentencia a szakterülete, ultrahangos, labor- és cukorterheléses vizsgálatok után azt valószínűsíti, hogy a Covid-fertőzés nemcsak vérzészavarokat, hanem cukorproblémákat is okozhat.

Az oltásokat követő vérzészavarokkal kapcsolatban érdeklődtünk az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél, hogy hány nő jelentett ilyen oltási mellékhatást, esetleg vakcinafajtákra lebontva van-e erről statisztikájuk. Amint megérkeznek a válaszok, cikkünket frissítjük. Kérdéseinket elküldtük az Operatív Törzsnek is, de a mai tájékoztatón nem kaptunk azokra válaszokat.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.