4p

Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona.

A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is - derül ki a Bank360.hu elemzéséből, amely szerint a lakosság készpénz- és hitelállománya is csúcsot döntött. 

Elképesztő vagyongyarapodáson vannak túl az első negyedévben a magyarországi háztartások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adatai szerint több mint 4000 milliárd forinttal nőtt a vagyon egyetlen negyedév alatt, amit ha átlagosan elosztanánk, egymillió forintot jelentene háztartásonként. A szórás azonban nyilván hatalmas, vannak, akik sok tízmillió forinttal vagy még többel gyarapodtak, mások pedig semmit sem nyertek, és továbbra is nehezen élnek.

A jelentős vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat, egyrészt a piaci árfolyamok emelkedése - ezt adta a növekmény 60 százalékát, másrészt a befolyó friss pénzek. Az első negyedévben érkezett meg például a 13. havi nyugdíj, ami mindig meglátszik az adatokon. Az első negyedévi 4 ezer milliárdos növekmény több mint 30 százalékát azok a magánbefektetők nyerték meg, akiknek saját cégeik vannak, a jegybank adatai szerint ezek értéke több mint 1200 milliárd forinttal nőtt. Sokat kerestek még a befektetési alapokba fektetők és a részvénytulajdonosok is. 

Tanácstalanná váltak a kisbefektetők

Míg tavaly egyértelmű volt, mibe érdemes tenni a pénzt, hiszen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jól kamatozott, az idei első negyedévben visszatérni látszanak a korábbi évek befektetésekkel szembeni ellenérzései. Ahogy eltűntek a piacról az igazán vonzó kamatot kínáló lakossági állampapírok, ismét nőni kezdett a készpénz- és folyószámlabetét-állomány. 

A háztartások 6705,2 milliárd forintot tartottak március végén készpénzben, ami történelmi rekord. A bankbetétek állománya egyetlen negyedév alatt több mint 500 milliárd forinttal 14 737 milliárd forintra hízott, ennek 71,4 százaléka többnyire semennyit sem kamatozó folyószámlabetét volt - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.

A hatalmas növekmény egyik oka lehetett a már említett 13. havi nyugdíj, a másik pedig az, hogy a PMÁP-ok által fizetett kamatot és a lejárt lakossági állampapírokból származó összességében 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeget nem fektette be mindenki. Állampapírba viszonylag kevés friss pénz került, 154,3 milliárd forintnyi, ráadásul ebből alig 40 milliárd forint ment hosszú lejáratú kötvénybe. 

Ez piaci értéken számított összeg, nem névértéken, vagyis vélhetően darabszámban lényegesen több állampapírja volt a háztartásoknak március végén, mint egy negyedévvel korábban, de összességében véve kevés új pénz került állampapírokba. 2023-ban egy átlagos negyedévében például csaknem 600 milliárd forint volt a beáramlás, az idei első negyedévinek a négyszerese. 

Kamatadó, szocho? Nem számít, hozamot akarnak

Az első negyedév slágerbefektetése a befektetési alap lett, ezekbe a konstrukciókba 594,3 milliárd forint áramlott, ráadásul az alapok több mint 400 milliárd forintnyi hozamot is termeltek, ennek köszönhetően a háztartások befektetési jegyekben lévő vagyona a negyedév végén már 11 391 milliárd forintot meghaladó történelmi csúcson volt. 

A befektetési alapok pedig alapvetően nagy hátrányban vannak az állampapírokkal szemben, hiszen a hozamukat 15 százalékos kamatadó és - az ingatlanalapok kivételével - 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli. A kisbefektetők ennek ellenére inkább ezeket választották az első negyedévben az állampapír helyett, sokan vannak azonban, akik igyekeznek elkerülni a közterheket, és tartós befektetési számlán (TBSZ) tartják az értékpapírjaikat. Ezek száma is megugrott az első negyedévben, amikor 33 ezer TBSZ-t nyitottak. 

A vagyonosoknak cégekben van a pénzük

A tőzsdei részvényeken is sokat kerestek a magyar háztartások az első negyedévben, főleg az árfolyam-emelkedésnek köszönhetően március végén már 2472 milliárd forintot tartottak részvényekben, ami történelmi rekord. Ennél jóval nagyobb vagyont tartanak a háztartások nem tőzsdei részvényekben (több mint 6200 milliárd forintot), illetve egyéb cégekben (30 780 milliárdot). 

Az összesen mintegy 37 ezer milliárd forintnyi cégtulajdon, vagyis a háztartások pénzügyi vagyonának bő egyharmada azonban nagyrészt valószínűleg egy szűkebb, vagyonos kör tulajdonába tartozik. 2020-ban legalábbis az MNB vagyonfelmérése szerint a felső 10 százaléké volt az ilyen vagyon csaknem 90 százaléka. Az átlagos családoknak nem voltak nagy értékű vállalkozásaik.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!