Az IT területen állást kereső szakemberek 64 százaléka 3 héten belül el tud helyezkedni a szakmában. Hozzátették, hogy a digitális transzformáció, a szolgáltatások online térbe költöztetése, a kiberbiztonság, a tartós home office feltételeinek megteremtése miatt a magyarországi cégeknek folyamatosan szükségük van az informatikusokra. A digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, miközben az IT vezetők szerint az esetek közel kétharmadában éppen a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését.
A tavalyi felmérések szerint a legkiemelkedőbb kompenzációra továbbra is a szoftverfejlesztők számíthatnak - ők bruttó 1,3 -2 millió forint vagy e fölött kereshetnek havonta , egyre nagyobb a kereslet ugyanakkor az üzleti IT területen dolgozó szakemberek iránt is. Ezért a tudásért versenyez a legtöbb vállalat, ugyanakkor az is látszik, hogy egyre több társterületről kapcsolnak be munkaerőt a cégek annak érdekében, hogy enyhítsék a kompetenciahiányt.
"Várhatóan ez a tendencia tovább fokozódik, így például egyre több cég fedezi majd fel és vezeti be a mindennapi működésbe az adatalapú-szemlélet, ehhez pedig olyan szakemberek kellenek, akik egyfajta adatkommunikátorként a technológia nyelvéről az üzleti területek számára is érthetővé és hasznossá teszik a számokat - fejtette ki Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa a közleményben.
Megjegyezte, hogy valószínűleg új szakmák nőnek ki a digitális marketing és a felhasználói élmény területén is, ahogy a szolgáltatások egyre nagyobb szelete kerül az online térbe, és mindezeket összefogja majd a mesterséges intelligencia, így az MI-fejlesztők is felzárkóznak majd a legkeresettebb programozók közé.
A szakember szerint jól átgondolt képzési rendszerrel a cégek sikeresen küzdhetnek a szakemberhiány ellen a már meglévő munkavállalók fejlesztésével, ugyanakkor a speciális tudást, különböző programnyelvek ismeretét és több éves tapasztalatot igénylő feladatoknál ez az út nem járható. Erre a problémára reagálva kezd elterjedni a piacon a projektalapon kölcsönzött fejlesztők bevonása. Egy másik trend az erőforrások optimalizálásában jelentkezik, a low-code platformok (minimális kézi kódolással gyorsan elkészült üzleti alkalmazások) előre programozott elemeket kínálnak a fejlesztőknek, akik így a junior munkaórákat megspórolhatják és a valóban szenior szintű, speciális tudást igénylő feladatokra fordíthatják az értékes idejüket - tette hozzá a közleményben Gönczy Gábor. (MTI)
