Az orvosok szerint a Floridában nemrégiben született kislány az első csecsemők között lehet, akik a vakcináknak hála rögtön valamilyen fokú védettséggel rendelkezik a vírussal szemben. A Guardian szerint a csecsemő édesanyja egészségügyi dolgozó, aki tavaly év végén, a gyermek születése előtt három héttel kapta meg a Moderna első védőoltását. Az antitesteket a köldökzsinórból vett vér rutinvizsgálatakor mutatták ki, de arra még nincs válasz, hogy az antitestek meddig maradnak meg a csecsemő vérében, valamint teljes védettséget biztosítanak-e a vírussal szemben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlása szerint a várandós nőket is be lehet oltani, viszont elsősorban azon nők esetében ajánlják ezt, akiknek nagyobb esélyük van arra, hogy elkapják a koronavírust – például azért, mert az egészségügyben dolgoznak –, vagy valamilyen krónikus betegség miatt vannak nagyobb kockázatnak kitéve.
Magyarországon egyelőre az állapotos nőket nem oltják.
A Semmelwis Egyetem a honlapján azt írja, egyelőre kevés adat áll rendelkezésre még a várandósság alatti Covid-fertőzés lefolyásáról és szövődményeiről, de volt már néhány olyan eset, ahol igazolt Covid-19 vírusfertőzött várandós, egészséges, vírusfertőzéstől mentes újszülöttet hozott világra, és olyan is előfordult, melyben méhen belüli magzati fertőzést írtak le. Ám a koronavírus méhlepényen keresztüli magzati fertőzése egyelőre nem bizonyított.
Korona a méhben, mutáns a lombikban
A járvány napról-napra tartogat újdonságokat, a Theconversation.com már arról a szintén márciusi malmői esetről számol be, amikor az orvosok sürgősségi császármetszést hajtottak végre egy várandós anyukán, mert a születendő csecsemő szívritmusa abnormálisan alacsony volt. Kiderült, hogy a csecsemő erősen alacsony oxigénszintje, és egyéb vizsgálatok azt mutatták, hogy mind az anya, mind a baba Covid-os, az anyában és a csecsemőben a vírusgenom megegyezik. Mivel a csecsemőt közvetlenül a császármetszés után izolálták az anyától, és e vizsgálatok elvégzése során nem került kapcsolatba más családtagokkal, az eredmények megerősítették, hogy a csecsemő valóban megfertőződött még születése előtt.
Ezek után jött a meglepetés, ugyanis néhány nappal később az új genetikai szekvenálás azt mutatta, hogy a csecsemő víruspopulációja megváltozott, és már tartalmazta a vírus mutált változatát, valamint az anya eredeti vírustörzsét is! A Skåne Egyetemi Kórház szerint minden bizonnyal ez az első eset a koronavírus genetikai változására az anya-magzat együttes fertőzése kapcsán.
Noha a vírusok általában mutálódnak, ez a mutáció csak öt nappal a baba szülését követően történt. A genetikai változásokat az stimulálhatta, hogy a baba érintkezésbe került a külső környezettel. De megdöbbentő, hogy a mutáció milyen gyorsan következett be.
A szülés után megállapították, hogy a méhlepény fele sérült és gyulladt, valamint, hogy a koronavírus-fehérjét az anya és a magzat placenta oldalán egyaránt megtalálták. Ennek ellenére az idő előtt született babában antitestek fejlődtek ki a vírus ellen, és a szülés után nem voltak súlyos tünetei.
A Pfizer és a BioNTech elsőként jelentette be, hogy vizsgálni fogják, a várandós nőkre milyen hatással lehetnek a vakcinák. Ehhez csatlakozott a Moderna és a Johnson & Johnson leánya, a Janssen is, mindhárom vakcinagyártó úgy nyilatkozott, hogy a vemhes állatokon végzett vizsgálatok bíztatóak, miközben folyamatosan végzik megfigyeléseiket azokon az állapotos nőkön is, akik saját döntésüknek köszönhetően beoltatták vagy beoltatják magukat.
Szlávik János infektológus tavaly év végén úgy fogalmazott, hogy Magyarországon is voltak olyan várandós nők, akik elkapták a vírust, de nem észleltek náluk semmilyen problémát a terhesség és a szülés során. Ha azonban a kismamák kezelésre szorulnak, a koronavírus ellen használt kísérleti gyógyszerek nem adhatók nekik, csak lázcsillapítót, köhögés elleni szereket lehet alkalmazni.
Lehet, hogy egyszer eljön az idő, mikor már nem csak a várandós nőket lehet biztonsággal oltani, de a babákat is megkapják a Covid-oltást az ismeretes védőoltások mellett, egyelőre azonban sehol a világon nincs olyan oltóanyag, melyek használatát engedélyezték volna a 16 évnél fiatalabbak számára. A Sinopharm azt ígéri, hamarosan oltani kezdik a 3-17 éves korosztályt is, miközben a Pfizer 2259 fő 12-15 éves gyermekkel és serdülővel végezte el az oltások biztonságosságáról és immunogenitásáról szóló vizsgálatát, amely 2020 októberében kezdődött. A Moderna pedig 3 ezer 12-17 év közötti gyermeket és serdülőt vetett alá ugyanilyen kutatásoknak. A két tanulmány eredményeit 2021 nyarán tervezik nyilvánosságra hozni, ami remélhetőleg sürgősségi felhasználási engedélyekhez vagy teljes oltási engedélyhez vezet az érintett korosztályoknak. További vizsgálatokra lesz azonban szükség a 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél, mielőtt a Covid-19 oltások elérhetővé válnának a számukra.
