Interjút adott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a Népszavának. Kincses Gyula egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő kormánynak egy időben kell majd foglalkozni a forrásteremtéssel, a humán erőforrással és a kompetenciák átrendezésével. Azt elismerte, vannak már jó kezdeményezések – mint például a praxisközösség jellegű fejlesztések az alapellátásban, de a MOK elnöke úgy véli, a „folytatjuk” már nem működik tovább az egészségügyben.
Kincses szerint korrekciókra folyton szükség van, de időnként egy nagyobb átfogó terv végrehajtása elkerülhetetlen, szerinte az utolsó ilyen 11 évvel ezelőtt a Semmelweis Terv volt, azonban az új környezet követeli az átalakításokat.
Mint a MOK elnöke rámutatott, a választásokat követően a kormánynak is látnia kell, hogy ez a széttöredezett ellátórendszert, ennyi telephellyel, ennyi orvosi munkahellyel, nem lehet munkaerővel ellátni, nem működtethető.”
A praxisközösségek terén az ellenállást természetesnek tartja, de számára nem egyértelmű, hogy a „téeszesítési” szándéknak vagy a kollektív munka elutasításának szól-e. A változást elkerülhetetlennek gondolja, igaz, az erőszakkal való kikényszerítést sem tartja megoldásnak.
Kincses meglátása szerint a járvány enyhülése után az egészségügy rendszerszinten nem hozza az eredményt, amit fejlettsége alapján várni lehetne tőle. A rendszer teljesítménycsökkenésének egyik eleme, hogy szakdolgozó-hiány van. A hálapénz betiltását jónak tartja, viszont az ellátást szervező „informális erő” is visszaszorult és nem jött helyette egy legális érdekeltségi rendszer.
Személyes sorsával kapcsolatban annyit mondott, hogy – korábbi ígéretéhez tartva magát – május végén bizalmi szavazást kér maga ellen.
