A parlament várhatóan ezen a héten szavaz a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavasatról. Ez az új - de a már meglévő formuláktól nem teljesen különböző - vagyonkezelési típus lehetővé teszi az alapítvány számára, hogy a rendelt vagyon tekintetében kikfejezetten vagyonkezelési (befektetési és portfolió-kezelési) tevékenységet folytasson.
A javaslat alapján közérdekű célra is létre lehet hozni ilyen alapítványt. Ez történik a Corvinus Egyetem esetében - erről egy külön törvényben rendelkeznek. Az egyetemi alapítvány számára 10-10 százalék Richter- és MOL-részvénycsomagot enged át az állam, ebből kell kigazdálkodnia az egyetemnek a költségeit. Mint megírtuk, nem garantált, hogy minden évben rendelkezésre áll majd az ehhez szükséges mintegy 13 milliárd forint, a törvényjavaslatban ugyanis erről nem rendelkeznek, nincs erre biztosíték. A cégek által az adott évben fizetett osztalékon múlik, mennyi pénze lesz az egyetemnek.
De nem csak az egyetemi körben lehet - vagy inkább kell - arra számítani, hogy a kormány ilyen alapítványi formában alakítja át a működési struktúrát, változtatja meg a gazdálkodás formáját. Az előző hónap közepén megjelent sajtóértesülések szerint a Magyar Tudományos Akadémia esetében is felvetődött, hogy a kutatóhálózat finanszírozása a továbbiakban alapítványi formában történjen. Ez egyben azt is jelentené az értékelések szerint, hogy az akadémia befolyása megszűnne a kutatóhálózat fölött. Különböző hivatalos és nem hivatalos információk szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyértelművé tette, hogy a kormány csak olyan megoldást fog elfogadni, amelynek eredményeképpen a kutatóhálózat leválik az akadémiáról. Mint az akadémia elnöke, Lovász László leveléből (amelyet a 444.hu ismertett) kiderült, az ITM tárgyalódelegációja ismertette koncepcióját, amely szerint egy vagyonkezelői alapítvány fenntartásában működne tovább a kutatóhálózat. Az MTA tárgyalódelegációja ezt nem fogadta el - jelezte levelében az akadémia elnöke.
Ennek ellenére mozgásba lendült a törvénygyár, és egy február végi módosító indítványban felbukkant a korrekciós javaslat, amely lehetővé tenné az előbb ismertetett átalakítást. A törvényalkotási bizottság nyújtotta be azt a módosító csomagot a vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslathoz, amelyben rátaláltunk az erről szóló része. Mindössze egyetlen szó betoldásával rendezik el a kérdést, amikor a "kutatással" egészítik ki a közérdekű célok listáját, amelyek érdekében vagyonkezelő alapítványt létre lehet hozni.
Az indoklás szerint a javaslatban felsorolt közérdekű célok közül "kimaradt" a kutatási tevékenység támogatása, noha nem vitásan ez is a társadalom gazdasági és szellemi fejlődését biztosító olyan célnak minősül, amelynek közérdekűségéhez nem férhet kétség. A módosító javaslat ezt a hiányosságot pótolja.
Amennyiben ebben a formában fogadja el a parlament az egész jogszabálycsomagot - és erre minden esély megvan, mert a törvényalkotási bizottság a kormány álláspontját tükröző módosításokat szokott benyújtani -, akkor meglesz a törvényi feltétele annak, hogy a kutatóhálózat alapítványi formában válljon le az MTA-ról.
