Mint arról a birtokunkba jutott dokumentumok alapján beszámoltunk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a tagdíjak emelésére vonatkozó javaslatot terjesztett be a csütörtöki országos küldöttgyűlésen.
Így néznek ki az aktuális tagdíjfizetési osztályok:
- 0-600 ezer forint tagdíjalapig 2000 forint,
- 10 millió forintig 5000 forint,
- 50 millió forintig 30 ezer forint,
- 150 millió forintig 150 ezer forint,
- 400 millió forintig 400 ezer forint,
- 750 millió forintig 750 ezer forint,
- 750 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint a tagdíj.
A küldöttgyűlésre bevitt alapszabály-módosítás alapján
- 2,5 millió forint tagdíjalapig 5000 forint lett volna a tagdíj,
- 2,5 millió és 500 millió forint között a tadíjalap két ezrelék (0,002),
- 500 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint.
Emellett a tagdíj-fizetés határidejét augusztus 15-ről március 31-re hoznák előre, a fizetendő tagdíj maximumát pedig a fix egymillió forint helyett 1,4 millióra emelnék (pontosabban az átlagos bruttó bér négyszeresében határoznák meg).
Információink szerint a küldöttgyűlésen nem lett meg az alapszabály-változtatáshoz szükséges kétharmados többség, így végül nem szavazták meg a tagdíj-emelésre vonatkozó javaslatot.
Az alapszabály-módosítás mellett a másik napirendi pont a kamara jövő évi költségvetése volt, mely a tagdíj-emelés elmaradása ellenére is átment a szavazáson. Igaz, ez kérdéseket vet fel és nem kis feladat elé állítja a kamarát. Mint arról a kamara lapunkat tájékoztatta, az emelés összességében 15 százalékkal növelte volna a tagdíjbevételeket. Vagyis ezt a kieső bevételt valahogy ki kell gazdálkodnia a kamarának. A tervek szerint a tagdíjakból befolyó bevételek 8,1 milliárd forintról 8,6 milliárdra nőttek volna a megváltozott tagdíjstruktúra eredményeként.
Információink szerint egyébként a kamaránál már elkészültek azok a levelek is, melyekben a tagdíj-változásról tájékoztatták volna a tagokat. Ezeket január 16-áig kiküldték volna az érintetteknek.
