<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A legutóbbi adatok szerint brutális mértékben nőtt a magyar szegények leszakadása és kilátástalansága. Ezen a képen tovább ront, ha megnézzük uniós viszonylatban hogyan áll hazánk. Spoiler: Európa szégyenpadjára került az ország.

Magyarország - mondhatni - hagyományosan rosszul szerepel az európai rangsorokban, ha a bérviszonyokról van szó, vagy épp az adózás mértékéről. Az egyik legmagasabb adómérték terheli az egyik legalacsonyabb béreket, most azonban egy újabb rangsorban lett - egy méretes lemaradással - teljesen utolsó Magyarország. Ugyan egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy hazánk a szegénység rés mértékét tekintve előkelő helyen állt volna eddig, de viszonylag jól belesimultunk a tagállamok mezőnyének második felébe.

Mindenek előtt pár szó a szegénységi résről és arról, miért fontos ez. Ez az arányszám azt mutatja meg, hogy a szegények (hivatalosan a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők) átlagos jövedelme milyen mértékben marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis konkrétan a medián átlagjövedelem 60 százalékának megfelelő összegtől. Egyszerűen megfogalmazva minél magasabb ez az érték, annál nagyobbak az anyagi különbségek, annál kisebb a szegénységből való kitörés esélye. Az érték lényegében a szegénység mélységét hivatott kifejezni.

A legutóbbi adatok szerint 2020-ban a szegénységi küszöb 105 259 forint volt, tehát ez az összeg, aminél kevesebb jövedelem esetén szegénységről beszélhetünk. Az ez alatti jövedelemmel rendelkezők átlagos jövedelme ettől 36,3 százalékkal maradt el tavaly, vagyis átlagosan 67 050 forintból élnek Magyarországon a szegények.

Az érték annyira rossz, hogy az ezredfordulóig visszamenőleg sosem volt példa ennél nagyobb "szakadékra" a szegénységi küszöb és a szegények átlagjövedelme között. A helyzet romlása az elmúlt három évben eszkalálódott, a 2017-es 16,7 százalék után:

  • 2018-ban már 24,1,
  • 2019-ben 28,9 százalék volt,
  • ami a tavalyi adatfelvételkor 36,3 százalékra ugrott.

Már önmagában ez a folyamat sem az, amivel büszkélkedni lehetne, de a teljes kép csak az uniós tagállami adatok ismeretében rajzolódik ki. Ez alapján pedig világosan látszik, hogy Európa sereghajtói pozíciójába vezényelték hazánkat az elmúlt évek folyamatai.

A legutóbbi adatok szerint ugyanis Magyarországon kívül nincs olyan ország az EU-ban, ahol nagyobb lenne a szegények kilátástalansága, reménytelensége a jövedelmi helyzetük felzárkózását illetően.

Brutálisan leszakadás (Fotó: Pixabay)Brutálisan leszakadás (Fotó: Pixabay)

Jelenleg így néz ki a rangsor legvége:

  • Lettország - 28,6 százalék
  • Spanyolország - 29,4 százalék
  • Németország - 31,5 százalék
  • Románia - 31,9 százalék
  • Magyarország - 36,3 százalék.
hirdetés

Igaz, egy évvel ezelőtt sem voltunk sokkal előkelőbb helyen, de akkor a sereghajtók tábora nagyon másként nézett ki, mutatjuk:

  • Bulgária - 27,5 százalék
  • Lettország - 28,2 százalék
  • Magyarország - 28,9 százalék
  • Spanyolország - 29,1 százalék
  • és Románia - 33 százalék.

A dobogót illetően egyébként Finnország (13,7 százalék), Csehország (14,8 százalék) és Málta (16 százalék) áll. Ez az alacsony szegénységi rés arra enged következtetni, hogy ezekben az országokban a jövedelmi szegények - tehát a szegénységi küszöbnél kevesebb pénzből élők - leszakadása minimális, a szegénységből való kitörésre jó esély mutatkozik. A szegények átlagos jövedelme ezekben a tagállamokban alig marad el a szegénységi küszöbtől.

Ha már szóba került Csehország remek értéke, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hosszabb távon hogyan alakult a szegénységi rés a régiós országokban. Jól látható, hogy éveken keresztül gyakorlatilag egy szinten voltunk ebből a szempontból Ausztriával (fekete vonal), Szlovéniával (rózsaszín), Csehországgal (narancs). Közben régiónkban Bulgáriában és Romániában volt a legmélyebb a szegénység. Az elmúlt két évben ezen két országon is túltett Magyarország.

A bérrobbanás az oka

A csupán pár év leforgása alatt duplájára növekvő szegénységi rés hátterében alapvetően pozitív folyamatok húzódnak meg. Ám ez a két ellentétes irányú folyamat egy társadalmi réteg vészes leszakadását eredményezi.

Az elmúlt néhány évben lendületes bérnövekedés indult el Magyarországon, amikor az átlagbérek akár 10 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékben emelkedtek. Ez a folyamat magával húzza a szegénységi küszöbként meghatározott összeget is. Eközben a szegények jövedelme még annak töredékével sem emelkedett, mint az átlagbérek (szegénységi küszöb). Csak szemléltetésként, az átlagos bér 10 százalék körüli növekedése mellett a szegények átlagos jövedelme mindössze 1,06 százalékkal emelkedett.

Ez pedig még az átlagos pénzromlási ütemet sem fedezi, amiből következik, hogy a szegények jövedelme egyre kevesebb termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé.

Kikövezett úton haladnak a leszakadás felé, mivel láthatóan a társadalom szegényebb rétege nem részesül a látványos bérrobbanásból. Beleragadásuk a szegénységbe egyre inkább visszafordíthatatlan folyamat. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.