2018. szeptember 2. 18:11
mfor.hu

Tíz szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné - áll a Publicus Inézet felmérésében, amit augusztusban vettek fel. A válaszolók szerint az oktatás az ország második legnagyobb problémája, amelyért a kormány a felelős.

 A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10. és 17. között 998 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak oktatás aktuális állapotával kapcsolatos véleményeit.  

A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának, a válaszadók fele szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük szerint inkább javult. A megkérdezettek több mint fele szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede szerint épp megfelelő, míg elenyésző azok száma, akik szerint túl kevés. A válaszadók több mint fele szerint több készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán 15 százalék gondolja ezt fordítva. A megkérdezettek háromnegyede szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk szerint a tanárok is túlterheltek. A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál, és több mint felük szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság magasabb minőségű oktatást teremt, mint a központosított. A válaszadók majd’ kétharmada nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok tankönyvválasztása korlátozott. A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős. Tíz szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.

A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának (19 százalék), az egészségügy helyzete (32%) után (amelynek kapcsán épp ma írtunk a Honvédkórház sürgősségi osztályán kialakult helyzetről; Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnök szerint felmérésük szerint 600 sürgősségi orvos helyett csak 150 van); megelőzve az alacsony bérek (12 százalék), az elszegényedés (8 százalék), a munkaerőhiány (8 százalék) problémáját, és a menekülthelyzetet (7 százalék).

Az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal 38 százalék elégedetlen, 37 százalék elégedett, azonban az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében többségben vannak az elégedetlenek (MSZP: 65, Jobbik: 63, egyéb párt: 57 százalék), egyedül a Fidesz szavazók gondolják máshogy: 56 százalékuk elégedett, negyedük (24 százalék) nem.



A válaszadók fele (50 százalék) szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük (28 százalék) szerint inkább javult. Itt is a Fidesz szavazók azok, akik másként gondolkodnak, körükben többségben vannak (58 százalék) azok, akik szerint javultak az állapotok az állami oktatásban, míg a többi párt szavazói és a bizonytalanok szerint inkább romlottak (MSZP 60, Jobbik 67, egyéb párt: 74, bizonytalan 56 százalék). Továbbá, minél nagyobb településen lakik valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy javult az állami oktatás állapota.

A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede (25 százalék) szerint épp megfelelő, míg mindössze 7 százalék említi azt, hogy túl kevés. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de azok között, akiknek van iskoláskorú gyermeke vagy unokája, többen vannak, akik úgy látják, hogy túl sok a tananyag (61 százalék), mint akinek nincs (49 százalék). 



Minden párt támogatói szerint túl sok a tananyag, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a Jobbik szavazók (65 százalék), és az egyéb pártok szavazói (57 százalék) gondolják így, némileg kevésbé gondolják eképpen a Fidesz szavazók (54 százalék), és a bizonytalanok (52 százalék), de még körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.

A válaszadók többsége (54 százalék) szerint több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja ezt fordítva, azaz, hogy több lexikális tudást, nagyobb műveltséganyagot kellene elsajátítani a gyermekeknek.

Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, azonban leginkább a diplomások, az egyéb pártok szavazói (71-71 százalék), az érettségivel rendelkezők (62 százalék), a Jobbik, az MSZP szavazók és a bizonytalanok (58, 51, és 54 százalék), akik szerint a készségekből többet kellene adnia az iskoláknak.

A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede (25 százalék) szerint épp megfelelő, míg mindössze 7 százalék említi azt, hogy túl kevés. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de azok között, akiknek van iskoláskorú gyermeke vagy unokája, többen vannak, akik úgy látják, hogy túl sok a tananyag (61 százalék), mint akinek nincs (49 százalék). 



Minden párt támogatói szerint túl sok a tananyag, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a Jobbik szavazók (65 százalék), és az egyéb pártok szavazói (57 százalék) gondolják így, némileg kevésbé gondolják eképpen a Fidesz szavazók (54 százalék), és a bizonytalanok (52 százalék), de még körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (53 százalék) szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős, míg mindössze 3 százalék tartja felelősnek az iskolákat, tanárokat. Ebben minden vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók is eképpen gondolkodnak.

Tíz olyan szülőből négy (37 százalék), akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.