Péntek hajnalban a magyar tőzsde három legfontosabb társasága is közzétette harmadik negyedéves számait. Érdemes ezeket abból a szempontból is megvizsgálni, hogy az általuk publikált számok hogyan alakultak akár éves bázison, akár a várakozásokhoz képest. Illetve azt is meg lehet nézni, hogy a hazai működésük hogyan alakult, hiszen ez esetleg irányadó lehet általánosságban is a magyar gazdaság állapotát illetően.
Az OTP Banknál azt láthattunk, hogy a harmadik negyedéves bevételei és a nyeresége is magasabb lett a piaci várakozásoknál. A legnagyobb magyar bank gyakorlatilag azt a teljesítményt hozta, mint amit a járvány előtt megszoktunk tőle. Ha a számok mögé nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy a magyarországi tevékenység 10 százalékkal növekedett éves alapon. Ez akár azt jelezheti, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben túljutott a válságon, hiszen nem csak az OTP, de más bankok eredményei is ezt jelezték. Ahogy az egyes makrogazdasági adatok (például a kiskereskedelem vagy az ipari termelés) alakulása is abba az irányba mutatott, hogy a nyár második felére normalizálódott a hazai gazdaság helyzete. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a bank korábbi jelzései szerint nagyobb növekedést az "állami programok" révén tudtak elérni, legyen szó a babaváró támogatásról, vagy a jegybanki programokról, például a tavasszal indított NHP Hajráról. Így az OTP eredménye azt jelezheti, amit a gazdasági szakértők és a politikusok is számos alkalommal jeleztek az utóbbi időben: a magyar gazdaság az áprilisi mélypont után elkezdett kimászni a gödörből.
Úgy véljük, hogy a Richter esetében még ennyi fogódzkodót sem kapunk a hazai gazdasági klímát illetően, a társaság eredménykimutatása szerint ugyanis éves bázison a magyarországi eredménye 2,8 százalékkal növekedett. Figyelembe véve azt, hogy az egészségügyi kiadásokra a korábbi évinél jóval többet költ az ország, ez nem túl izmos növekedés. Hozzá kell azonban tenni, hogy a vállalat termékportfóliója nem "koronavírus-kompatibilis". Az árbevétel döntő része ugyanis nőgyógyászati termékekből és mentális betegségek kezelésére szolgáló antipszichotikumokból származik. Az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a vállalat kiugró eredménynövekedést ért el az Egyesült Államokban, jórészt ez dobta meg a harmadik negyedéves számokat.
A Mol eredménye a második negyedévi mélyponthoz képest látványosan növekedett, ám érdemes megjegyezni, hogy még így 12 százalékkal alacsonyabb a tavalyi értéknél. Mindazonáltal az olajvállalat számai kellemes meglepetést okoztak, hiszen az eredmény túlszárnyalta az elemzők prognózisát. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a társaság tevékenysége sokrétű, és az eredmények alakulása erősen függ a nemzetközi folyamatoktól, így például az olajára alakulásától. A magyar gazdaságról leginkább a fogyasztói szolgáltatások festenek valamiféle képet. A szegmens EBITDA-ja az egy évvel korábbi 47,4 milliárd forintról 16 százalékkal 55,2 milliárd forintra emelkedett, ami igen biztató. Ha azonban ebből a csoportból egy másik tételt, a kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyiségét vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy negyedéves bázison ugyan nagyon látványos volt a megugrás, ám éves összehasonlításban 6,2 százalékos a visszaesés. Ez pedig szintén azt mutathatja, hogy a koronavírus miatti visszaesést követően a gazdaság egyértelműen elindult felfelé, de a kilábalás nem sikerült teljesen.
Arról nem beszélve, hogy ugyan az említett tőzsdei cégek teljesítménye is azt jelzi, hogy a tavaszi mélypont után jelentőse javulás következett be, de sajnos az utolsó negyedévre nem lehet következtetni. Igaz utóbbi már csak azért is nehezen felmérhető, mert a járvány második hullámának gazdasági hatásai általában véve is nagyon nehezen prognosztizálhatóak.
