6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar politika ugyan szereti elhitetni, hogy a közgazdaságtan alapösszefüggéseit képesek meghaladni. Így korábban a kormány az infláció látványos csökkenését és igen jelentős gazdasági növekedést várt. Matolcsy György és csapata most megint szembemegy Nagy Mártonnal, hiszen a kormány prognózisánál szerényebb GDP bővülést jósolnak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sokáig a 4 százalékot meghaladó GDP-bővülést sem zárta ki, igaz, az utóbbi hetekben már hallottunk ennél mérsékeltebb előrejelzést is. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa kijózanítónak tűnhet, hiszen a napokban publikált Inflációs jelentés szerint csupán 2-3 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Figyelembe véve, hogy ekkora növekedés úgy jöhet össze, hogy 2023-ban érezhető visszaesésnek lehettünk tanúi, ami nem elsősorban a GDP 0,9 százalékos csökkenésében öltött testet, hanem a lakossági fogyasztás összeomlásában.

A kiskereskedelem az 1995-ös Bokros-csomagot követő gazdasági recessziót idéző módon zuhant, a magyarországi életszínvonal pedig már csak a bolgárral tud lépést tartani. Immár a korábban óriási szegénységben élő románok is jobban élnek, mint a magyarok.

Ha már életszínvonal és kiskereskedelem, akkor érdemes kitérni arra is, hogy az Európai Unión belül kiugróan magas magyar infláció állt elsősorban a fenti folyamatok mögött, hiszen a pénzromlás üteme jócskán meghaladta a bérek emelkedéséét, az ennek következtében csökkenő reálbérekből pedig kevesebb termékre futotta az üzletekben. Egy másik gazdasági összefüggés, hogy a vágtató infláció – a kedvező nemzetközi folyamatok mellett – azért is kezdett mérséklődni, mert a kereskedők a vevők megtartása érdekében árversenybe kezdtek.

A vásárlóerő eltűnése is csökkentette az inflációt

A már idézett MNB-s tanulmány szerint a gyengébb gazdasági teljesítmény idén is dezinflációs hatással járhat. Mint írják: „a hazai reálgazdaság rövid távon gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású”. Ezt az egyesek számára esetleg túl szakmai megjegyzést érthetőbbé teszi a szakértők azon várakozása, mely szerint idén 2-3 százalék közötti növekedés lehet, ami a fent jelzett korábbi kormányzati prognózisnál sokkal szerényebb. A jegybank szakértői nem fejtik ki, de a vártnál kisebb lesz a növekedés, ami azt jelenti, hogy a különböző termékekre és szolgáltatások iránt alacsonyabb lesz a kereslet, vagyis, akik ezeket értékesíteni szeretnék, azok valószínűleg csak a korábban tervezettnél alacsonyabb áron tudják ezt megtenni. A logikai lánc végén pedig ez alacsonyabb inflációt jelent.

Az MNB a fentiek miatt egyébként a korábbi előrejelzését módosította és éves átlagban idén 3,5-5,0 százalék közötti infláció vár, ami alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest. Megjegyzik, az élelmiszerek visszafogott árváltozását a csökkenő globális élelmiszer-alapanyagárak mellett az erősebb versenyt generáló kormányzati intézkedések is támogatják.

Az MNB szerint túl optimista Nagy Márton növekedési célkitűzése
Az MNB szerint túl optimista Nagy Márton növekedési célkitűzése
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nem dőlhetünk hátra?

A fentiek alapján akár úgy tűnhet, hogy az elmúlt évek legnagyobb gazdasági kihívása, az infláció kezelése nem okoz problémát, ám azért ez nem ennyire egyszerű. Számos olyan nemzetközi hatás van, amelyek a magyar infláció alakulását is befolyásolják. Ezek közül az energiaárak tűnnek talán a legfontosabbaknak, de egy olyan kis nyitott gazdaság számára, mint a magyar, a szállítási díjaknak is lehet szerepe.

Az MNB Inflációs jelentésében kiemeli, hogy a közel-keleti geopolitikai konfliktusok továbbra is jelentős kockázatot jelentenek. A Vörös-tengeren történt, kereskedelmi hajókkal szembeni támadások veszélyeztetik a termelési láncok folytonosságát, a szállítások ideje megnőtt és a szállítmányozási díjak emelkedni kezdtek. A tanulmány ugyan nem tér ki rá, de ez akár a növekedés szempontjából is kockázatot jelent, hiszen a magyarországi üzemekben jelentős részben importált alapanyagokat dolgoznak fel, majd a késztermékeket exportáljuk. Az ellátási láncok problémái pedig a tavaly egyébként is gyenge évet záró ipar számára érdemi kockázatot jelent.

Ami az energiaárakat illeti, azok kapcsán az elemzés kitér mind az olaj-, mind a gázpiacra. Az elmúlt időszakban az olaj hordónkénti ára 85 dollár körül ingadozott, míg az európai gázárak a tavaly október közepétől kezdődő tartós csökkenés után márciusban némileg emelkedtek, ugyanakkor változatlanul alacsony szinten állnak. Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a 85 dolláros (esetleg annál is drágább) olajár tartós lesz, az a hazai inflációt is felfelé húzhatja, már csak azért is, mert az MNB ugyan emelte a várakozását, így is csak 82,5 dolláros átlagárral számolnak.

Az energiaárak mellett a forint árfolyamára is figyelni kell az MNB szakértői szerint. Mint arról lapunk is folyamatosan beszámolt, a forint árfolyama több hullámban gyengült az elmúlt negyedévben. A december végi és január elejei erősödést január második felében gyengülés követte, majd az ezt követő hetekben kisebb ingadozások mellett lényegében nem változott a forint euróval szembeni árfolyama. Február végétől a forint újból gyengült, aminek hátterében részben a globálisan meghatározó jegybankoktól várt kamatpályák felfelé tolódása, részben országspecifikus tényezők álltak. A forint elmúlt hetekben megfigyelhető gyengülése az importált infláció emelkedésének irányába mutat.

Kockázatok tehát vannak, amelyek közül az MNB csak a "kiszámítható" tényezőket vette figyelembe, azokat nem elemezte, ami a magyar politikai sajátosságokból fakad. Ugyan a költségvetés helyzete meglehetősen siralmas, hiszen a büdzsé az év elején óriási hiányt halmozott fel, ennek ellenére a döntéshozók továbbra is aktív szerepet vállalnának akár a gazdaságösztönzés terén (a Nagy Márton által is favorizált magasnyomásos gazdaság például igényli ezt), akár az infláció kezelése terén. A probléma ezekkel az, hogy sokszor az egyébként jószándékú intézkedések is rosszul sülhetnek el, amire a közelmúltból jó példa az árstopok rendszere. Az élelmiszerek drágulását megállító intézkedések ugyanis a kormány szándékai szerint az inflációt is vissza kellett volna, hogy fogják. Ám az MNB egy korábbi tanulmánya ennek az ellenkezőjét állította, szerintük ugyanis összességében komoly inflációs többletet okoztak ezek a lépések.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!