„A kormány elkötelezett amellett, hogy visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára. A Pénzügyminisztérium közölte: a jövő évi költségvetés tervezete szerint a költségvetési hiányt 2024-ben három százalék alá, 2,9 százalékra csökkenti” – ezt a két mondatot a 2024-es büdzsé benyújtása előtt 2023. május 13-án tette közzé a mára már a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) olvadt pénzügyi tárca.
Ehhez képest az NGM csütörtökön azt közölte, 2024-ben az államháztartás hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest.
„2024-ben az eredményszemléletű hiány GDP arányosan várhatóan 4,8 százalék körül alakul”
– áll a Nagy Márton vezette minisztérium friss közleményében.
Fotó: Depositphotos
A kabinet egyébként év közben folyamatosan tolta felfelé a hiánycélt, az eredetileg tervezett 2,9 százalékról az év utolsó időszakára 4,5 százalékra emelték, ezt az értéket még az október eleji, Geszten tartott Kormányinfón is tarthatónak gondolta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Mára a kormányzat is elismerte, nem volt tartható.
Az NGM tájékoztatása szerint az államháztartás központi alrendszere 2024-ben végül 4095,8 milliárd forintos hiányt mutatott. Az elmúlt év büdzséjében azonban a tervek szerint 2514,8 milliárd forintos hiányt terveztek, azaz a deficit több mint 62,9 százalékkal lett magasabb. Ebből a társadalombiztosítás alapjainak hiánya 230,1 milliárd forint lett, miközben a tavalyi év nyugdíjkasszáját nullszaldósra, az egészségbiztosítási alapot pedig csupán 226 millió (0,2 milliárd) forint hiánnyal tervezték meg. Vagyis itt a tényleges hiány a tervezetthez képest ezerszeresére (!) nőtt.
Mi is az az államháztartási hiány?
Tulajdonképpen azt mutatja, a mindenkori kabinet kiadásai mennyivel haladják meg a bevételeket, azaz a költségvetés mennyit „hitelez meg” saját magának. A 3 százalékos maastrichti kritériummutató egy olyan, uniós konszenzussal elfogadott mérték, ami a szakértők szerint még kezelhető túlköltekezést jelent. Ennek túllépését a Covid idején engedélyezték az uniós szervek a tagállamok számára, ám ez a lazítás lejárt, mostanra minden kormányzatnak vissza kellett volna térnie a 3 százalékos toleranciahatár alá.
A tárca közleménye kiemeli, az adó- és járulékbevételek az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek. Meg kell jegyezni, ez nem egy nagy teljesítmény, ugyanis 2023-ban a tervezettől 5,3 százalékkal maradtak el az ilyen típusú bevételek, aminek fő oka az indokolatlanul magasra tervezett áfabevétel.
A gazdasági tárca azt is írja, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly összesen 6853,9 milliárd forintot fordítottak. A költségvetésben a Nyugdíjbiztosítási Alap nagyságrendileg 6000 milliárd forint ilyen jellegű kiadással számolt. Tizenharmadik havi nyugdíjra a tervezett 449 milliárd forint helyett 520,2 milliárd forint ment.
Az egészségkasszán belül gyógyító-megelőző ellátásokra a költségvetésben tervként szereplő összesen 2552,9 milliárd forint helyett 2684,1 milliárd forintot költött az ország.
Nem jön viszont Orbán Viktor babyboomja, ugyanis az NGM tájékoztatása szerint babaváró támogatásra 208,3 milliárd forint ment, míg a büdzsében ezen a soron 227 milliárd forint támogatás elköltését tervezték.
A 2025-ös fő gazdasági számokról itt írtunk:
