Magyarországnak jövő év közepéig jelentenie kell az Európai Bizottságnak arról, hogyan tervezi megreformálni a nyugdíjrendszert a hosszú- és középtávú fenntarthatóság érdekében, és azt 2025 első negyedévének végéig hatályba is kell léptetnie. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza, Banyár József ennek megoldására tett javaslatot. Az egyéni pontrendszerre épülő német nyugdíjrendszer javított verzióját a Növekedés.hu szúrta ki a Közgazdasági Szemle szeptemberi számában.
A magyar nyugdíjrendszer ma lényegében egypilléres: egy klasszikus, folyó finanszírozású, állam által szervezett nyugdíjrendszer. Ebben a főszabály, hogy az öregségi nyugdíj a nettó – a nettó átlagkereset növekedésének indexével – valorizált átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő, legalább 43 százaléka, az ehhez szükséges időtartam legalább 15 év, amelyet 1988-tól, illetve az az után kezdődő munkavállalástól számítanak, s ami erről a szintről egyenetlenül, évi 1-2 százalék között emeli a nyugdíjat. A magas életpálya-átlagkereseteket csak 2012-től számítják be teljesen, igaz, egy bizonyos szint felett ezt degresszíven teszik. A gyermeknevelés csak a szolgálati időbe számít bele.
„Egy olyan nyugdíjrendszerre dolgoztam ki javaslatot, amely az aktívak számára könnyen megérthetővé, elfogadottá és vitathatatlanná teszi, hogy a mai teljesítmény miképp határozza meg a majdani nyugdíjat. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszerben az új nyugdíjak indexálása („valorizálás”) lényegében a nettó bérindexen alapul, a meglévő nyugdíjaké az árindexen. A bérindex viszont általában magasabb, mint a fogyasztói árindex, ezért a régebben nyugdíjba vonultak juttatása egyre inkább elmarad a frissnyugdíjasokétól” – mondta Banyár József, a Corvinus kutatója.
A német pontrendszeres nyugdíjrendszert mára már 11 európai ország alkalmazza részben vagy egészben. Ez mindenki számára mindenkor könnyen áttekinthetővé teszi azt, hogy aktuálisan éppen mennyi nyugdíjra számíthat, és a gyermeknevelést is szervesen beszámítja.
A közgazdász szerint a német rendszerből két elemet mindenképp érdemes átvenni, de további hat pontot is érdemes megfontolni, és a közgazdász szerint három új elemmel is lehetbe bővíteni a sort.
