<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hiába volt a konkrét, eldöntendő kérdés, továbbra sem tisztázza a kabinet, kívánja-e kompenzálni a napelemre, hőszivattyúra pályázókat azok után, hogy a pályázatok elbírálásának és kifizetésének késlekedése alatt óriásit emelkedett az ilyen energiarendszerek ára. Korábban Gulyás Gergely kizárta ennek lehetőségét, de úgy tűnik, maradhat annyi a pályázati keretből, hogy ki lehessen fizetni a megugrott költségeket is.

Egy látszólag pofonegyszerű, sima igennel vagy nemmel megválaszolható írásbeli kérdést intézett Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterhez a parlamentben Z. Kárpát Dániel. A jobbikos országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogy a kormányzat

a napelem-telepítések megnövekedett költségei miatt tervezi-e kompenzálni az elvileg 100 százalékban támogatott pályázatokat egy kiegészítő támogatással.

A válasz Koncz Zsófia államtitkártól érkezett, és – bár az egy egész oldalt kitesz – épp a feltett, több tízezer pályázót érintő kérdésre nem ad választ. Az államtitkár asszony megismétli azt az egyébként már ismert tényt, hogy a napenergia-kapacitás Magyarországon 3300 megawatt, illetve 2026-ig további 5000 megawattra történt előjegyzés, ezért (ahogy azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy október közepi kormányinfón bejelentette) a hálózat leterheltségének csökkentése céljából felfüggesztették az új telepítésű naperőművek visszatáplálási lehetőségét. Emellett megemlíti, hogy a villamosenergia-hálózat fejlesztését és rugalmasabbá tételét célzó programra 103 milliárd forintot fordítanak, valamint hogy a legtöbb pályázat esetében hiánypótlás szükséges, ezek feldolgozása jelenleg is tart.

Arra a konkrét kérdésre tehát, hogy a megemelkedett költségekre, melyek miatt már koránt sem 100 százalék az a bizonyos „100 százalékos támogatás”, kapnak-e kompenzációt a pályázók, az államtitkár nem tér ki.

A kifizetések is elkezdtek csordogálni, de továbbra sem tudni, mit kezd a kormány az áremelkedéssel. Fotó: Unsplash
A kifizetések is elkezdtek csordogálni, de továbbra sem tudni, mit kezd a kormány az áremelkedéssel. Fotó: Unsplash

Pedig a kérdés égetően fontos. A napelempályázatokkal kapcsolatos anomálikára először lapunk mutatott rá. Tavaly decemberben napelemek telepítésére, illetve komplex napelemes fűtési rendszerek telepítésére lehetett pályázni úgy, hogy a költségeket – elvileg – teljes egészében az EU Helyreállítási Alapja állja. Szeptember közepi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a beadott 43 379 darab pályázatból alig több mint 22 ezret bíráltak el, amire 71 milliárdos kötelezettségvállalást írtak elő, kifizetés viszont még egy fillér nem történt. A kormányzati honlap most hétfői adatai szerint az RRF 6.2 pályázatok közül 29 ezret ítélt támogatandónak a tárca, a megítélt támogatás pedig csaknem 97 milliárd forint. A kifizetések azonban továbbra is akadoznak, hétfőn 2, azaz kettő darab pályázatra kifizetett összesen 1 128 856 forintról számol be a portál.

A gond azonban ennél a késlekedésnél sokkal nagyobb. A fő problémát az okozza, hogy a napelem- és hőszivattyúrendszerek telepítését sem kerüli el az áremelkedési hullám. Ami egyrészt az alapanyagok árának emelkedéséből, másrészt a hatalmasat ugrott kereslet emelkedéséből fakad. És mivel

az állam nem a nyertes pályázónak fizeti az elnyert összeget, hanem közvetlenül a rendszer telepítőjének, így természetes, hogy ők addig csavarhúzót sem vesznek a kezükbe, amíg nem látnak pénzt.

A megoldást a közreműködő napelemcégek abban látják/látnák, hogy elkérik a pályázóktól az emelkedés összegét önerőként és előlegként, bízva abban, hogy később a kormányzat fizet. Csakhogy a pályázatokat nem a gazdagokra írták ki (azok a háztartások pályázhattak, akiknek az egy főre jutó bevallott éves bruttó jövedelme legfeljebb 4,85 millió forint), így szinte kizárt, hogy legyen fölösleges több százezer forintjuk erre a célra.

Lapunk a szeptember 29-i Kormányinfón kérdezett rá egyrészt a kifizetésekre, másrészt az áremelkedésekkel kapcsolatos esetleges kompenzációra. Gulyás Gergely akkor azt válaszolta,

a megítélt pályázati összegeket még ebben az évben kifizetik,

míg a kompenzáció kérdésében azt mondta,

a kormányzat csak azt tudja vállalni, amit a kiírás tartalmazott.

A kancelláriaminiszter az érintetteknek azt tanácsolta, nézzék meg, lehet-e bármilyen kedvezményes hitelprogramot társítani ehhez a programhoz.

Gulyás Gergellyel ellentétben Koncz Zsófia azonban nem zárta ki a kompenzáció lehetőségét, viszont nem is tett rá utalást. Lapunk gyorsszámításai szerint a 200 milliárd forintra emelt keret lehetőséget biztosítana arra, hogy akár kompenzálják is a pályázókat. Az átlagos pályázati összeg korábbi, nagyjából 25 ezer feldolgozott pályázat, valamint a mostani, több mint 28 ezer feldolgozott pályázat alapján is átlagosan 3,3 millió forint, ami megerősíti azt a korábbi számításunkat, hogy

a 200 milliárdos keretbe még a megemelkedett árakkal számolva is beleférne az összesen több mint 43 ezer pályázó által telepíteni kívánt megújuló erőforrás.

Z. Kárpát egyébként nem először érdeklődött a tárcánál a napelempályázatokkal kapcsolatban, és Koncz Zsófia sem először adott semmitmondó választ. Korábban beszámoltunk arról, az ellenzéki képviselő Miért nem nyújt értékét megtartó támogatást a kormány a lakossági napelemek telepítéséhez? című, hasonló tartalmú írásbeli kérdésére az államtitkár asszony másfél hónapja is csak annyit válaszolt, hogy

„a Kormány azon dolgozik, hogy mihamarabb lezárja a lakossági napelemes pályázat első ütemét”.

Ám miközben idehaza a kormányzat a rendszer elavultságára hivatkozva kis túlzással ellehetetleníti a napelemrendszerek telepítését (a szigetüzemű rendszerhez szükséges akkumulátor újabb több millió forint), lapunk korábban arról is készített összeállítást, más országokban épphogy támogatásokkal segítik a függetlenedést a fosszilis energiától.