Folytatva 2020-ban megteremtett hagyományunkat, átböngésztük a tavaly a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeleteket és összesítettük, hogy az eredeti, költségvetésben rögzített terveken felül mennyit költött el a kormány a sporttal összefüggésben. Úgy véljük, a téma az elmúlt szűk két évben a szokottnál is nagyobb hangsúllyal bír. Egyrészt önmagában az is érdekes és megdöbbentő, hogy a kormány mennyi közpénzt fordít sportra, hiszen a futballrajongó miniszterelnök vezette kabinet nem sajnálja a pénzt az ágazattól.
Látszólag átgondolatlanul, olykor ad hoc módon és korlát nélkül juttat forrást a sportra. Az elmúlt időszakban azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság meglehetősen visszássá teszi az e fajta költekezést, főleg úgy, hogy például közben a munka nélkül maradtaknak változatlanul 3 hónapig jár(t) az álláskeresési járadék, eseti jelleggel egyszeri segítséget sem volt hajlandó biztosítani az érintetteknek.
Korábbi összesítéseink alapján 2020-ban 255 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány rendeleti úton a sporttal összefüggésben. Mint megírtuk, a végszámla ennek többszöröse, közel 800 milliárd forint, ha figyelembe vesszük a költségvetés fejezeti előirányzatokat és a TAO-támogatást is.
Nem túlzás azt állítani, hogy ezzel a nagyságrenddel a kormány átesett a ló túloldalára. Noha elviekben magától értetődő gondolat lenne, hogy a sportegyesületeket és a klubokat is megviselte a válságos időszak, valójában nem erről árulkodnak a számok. Legalábbis a hazai focibajnokságban, ahol nagyobb marketingértéket képviselt egy-egy klub a zárt kapus meccsek idején, mint békeidőben, sőt, még a bevételek is emelkedtek sok esetben. Ebből is látszik, mennyire nem piaci a klubok működése ma már.
Visszatérve a kormányzati költekezésre, 2021-ben minden jel szerint kifulladt ez a fajta kedv.
Az átcsoportosítások révén ugyanis "mindössze" 56 milliárd forintot mozgatott meg a kormány és irányított át valamilyen sportcélra 2021-ben. Igaz, napokra lebontva így is megdöbbentő a költés nagysága: 153 millió forint.
Abban azonban nem volt változás, hogy nehezen kideríthető, mire is mentek el ezek a pénzek egészen pontosan. A rendeleti átcsoportosítások esetén csak az adott előirányzat ismert, ami meglehetősen tág fogalmat jelenthet. Ennek ellenére az arányok, hogy milyen módon oszlik el a pénz, meglehetősen érdekes.
A prímet - nem meglepő módon - tavaly is a sportlétesítmények fejlesztésének támogatása vitte el, mögé azonban nagyon szorosan felzárkózott a még kevésbé megfogható előirányzat, a "kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia" támogatása. Előbbire 14,6 milliárd forintot csoportosítottak át tavaly, a stratégia alkotására pedig 12 milliárdot.
A harmadik legnagyobb nyertese az átcsoportosításoknak a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása" előirányzat volt, ahova 9,4 milliárd forintot csatornázott át a kormány pluszban az eredeti előirányzaton felül.
A kiemelt sportegyesületek 9, a Nemzeti Sportközpontok 8, a versenysport pedig 3,8 milliárd forintot kapott pluszba az átcsoportosítások révén.
Bár úgy tűnik, hogy a kormány 2021-ben behúzta a féket a költekezés terén, ez csak a felszín lehet. Egy évvel korábban a koronavírus-járvány okozta válság teljesen felborította az eredeti költségvetést, és rengeteg pénzt vettek el az egyes fejezetektől gazdaságvédelmi programok fedezetének biztosítása érdekében. Idővel ezeket visszacsoportosították az előirányzatokra - hogy mennyit vontak el és mennyi ment vissza ehhez képest, azt nem derült ki. Mindenesetre tavaly mintha egy új irányba kezdett volna elmozdulni a kormányzat sportpolitikája: a létesítmények és egyesületek támogatása mellett egyre többen invesztálnak különféle stratégiák alkotásába, az azokkal kapcsolatos feladatok finanszírozásába. Hogy ezek pontosan mit jelentenek és mire megy a közpénz ezen belül, sokkal kevésbé látható és megfogható, mint a létesítményfejlesztések esetében.
