Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár szerint a tervezett intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, jelentősen pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik.
Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a részvétel támogatását célnyelvi országokban való továbbképzéseken, nyári egyetemeken, célnyelvi területekre irányuló kirándulások szervezésének támogatását középiskolások számára, valamint több anyanyelvi lektor meghívását a köznevelés rendszerébe.
A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegennyelvtudásról és -oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-től 5-ig tartó skálán 4,38-as átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából milyen fontosnak tartják a nyelvtudást.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szakképzésben gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban.
Óriási különbségek vannak a nyelvoktatásban
A kormány megrendelésére készült, szerdán közölt kutatásból többek között az derült ki, hogy a szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban, előbbiekben például nem fektetnek akkora hangsúlyt a nyelvi szintfelmérőkre, ezért nem tudnak olyan csoportokat kialakítani, mint a gimnáziumokban.
|
| (Forrás: oktatas.hu) |
A diákok leginkább a sűrű tanárcserét, a tanárok pedig a diákok motiválatlanságát sérelmezték, amiért a jelenlegi felvételi pontrendszer felelős. A felvételinél összesen száz többletpontot lehet szerezni: egy emelt szintű érettségiért ötven pont jár, tehát ha valaki kettőt csinál, akkor maximalizálja a plusz pontokat, és feleslegessé válnak a nyelvvizsgáért járók.
