7.39:
Az EU-csúcsról beszámolva Orbán Viktor azt mondta, az uniós vezetők is látják, hogy „a háború egyre véresebb és brutálisabb”, de a békét támogató vezetők száma nem nő. Viszont az emberek egyre inkább a tűzszünet és a béketárgyalások felé fordulnak. A vezetők erre még nem reagáltak, és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába.
Közel vagyunk hozzá, hogy arról beszélgessenek, békefenntartónak nevezett egységeket küldjenek a háborús övezetbe – mondta a kormányfő, aki szerint
„a világháború veszélye nem irodalmi túlzás”.
7.43:
Mindenki érzi, hogy ez a konfliktus világháborúvá terebélyesedhet – véli a kormányfő. Mint mondta, a Nyugat szerint háborúpártiság erkölcsi megalapozottságú, de ez nem helyes megközelítés, mert a háborúnak olyan veszélye van, mint például az éhezés, és ez is egy morális megközelítés. Háború kérdésében a békepáártisággal
„Magyarország a világtöbbséghez, a globális többséghez tartozik”
– mondta Orbán.
7.45:
Direkt és indirekt nyomás éri a magyar kormányt, hogy változtasson álláspontján, de erre válaszul a legfőbb szerv, a magyar parlament fog békepárti határozati javaslatot elfogadni.
Orbán Viktor szerint először tűzszünetet kell kötni, ne haljon meg több ember, ekkor lehet majd kigondolni a béketárgyalások kereteit. A magyar külpolitika ezt célozza.
7.55:
Gazdasági kérdésekre áttérve a kormányfő azt mondta, nagy országok sem „álltak oda a kút szélére, nem néztek bele a kútba”, ezért egyre tovább sodródtak, holott nem akartak ott lenni, ahol most vannak. Szerinte ezek a háborúpárti országok veszélybe sodorták az Európai Uniót. Úgy vélte, az EU megalapításának egyik célja a béke, most is ezt várják tőle, plusz a jólét fenntartását. Orbán Viktor szerint
az Európai Unió létének célját, a békét és jólétet feladta.
A kormányfő úgy látja, ellentmondó hangok vannak, az orosz gazdaságból érkező adatok megbízhatósága is kétséges, illetve a szankciók hatásának felmérése is nehéz, évekbe telik. Ráadásul a háborúban sem szokás hiteles és pontos tájékoztatást adni.
A miniszterelnök emlékeztetett, már 2015-ben is vezettek be szankciókat az oroszok ellen, de ez most először érintette az energiaszektort. Felidézte, 2015 után Oroszország három év alatt kiépítette saját élelmiszer-ellátó rendszerét.
7.59:
Az inflációról megismételte: céljuk, hogy év végére tíz százalék alá menjen. „Az inflációt nyakon kell ragadni és letörni kell” – mondta. A kormányfő szerint „az első fecskék megjelentek”, ezért kereskedők, élelmiszerláncok azon versenyeznek, ki tud olcsóbb terméket adni. Az árstopok szerinte segítenek az infláció elleni küzdelemben, de ellátási zavarokat okoznak. Orbán Viktor azt mondta, amíg az infláció magas, az árstopokat fenn kell tartani, hogy az emberek ki tudják fizetni a termékeket.
A miniszterelnök azt mondta,
ha az infláció csökkenni fog, akkor ki fogják vezetni az árstopokat és a hitelekre bevezetett kamatstopot is.
8.00:
A rádiós beszélgetés véget ért.
Korábban írtuk:
Ismét a Kossuth Rádió vendége Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő várhatóan beszélni fog arról, hogy Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját már megszavazta a Parlament, de Svédországnak még várnia kell az Országgyűlés jóváhagyására.
Szinte egészen biztosan szóba fog kerülni az orosz–ukrán háború is, a miniszterelnök el fogja mondani, hogy miközben Európa lassan belesodródik a háborúba, addig Magyarországnak ki kell ebből maradni, a kormány pedig azonnali tűzszünetet és békekötést szorgalmaz.
Valószínűleg szóba fog kerülni az infláció kérdése is, Orbán Viktor várhatóan arról fog beszélni, hogy év végére 10 százalék alá akarják azt szorítani, ennek érdekében pedig milyen intézkedéseket tettek és tesznek.
Kövessel velünk a közvetítést percről percre!
