<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Tovább halaszthatja Paks2-t és a Diákvárost a készülő megszorítások részeként.

Nem az a kérdés, hogy lesz megszorítás, csak az, hogy mennyi, minek a terhére és milyen időtávon. A több ezer milliárd forintos nadrágszíj-meghúzás egyik elemeként bizonyos nagyberuházásoktól viszonylag könnyedén elállhat a régi-új Orbán-kormány. Nyilvánvalóan főleg olyanoktól, amelyek nem érintik közvetlenül a lakosságot és túl nagy költségvetési átcsoportosítások árán lehetne csak fenntartani őket. Ugyancsak meghatározó ebből a szempontból, hogy mely projektekhez jöttek vagy jöhetnek uniós források, ott kisebb a mozgástér.

Kézenfekvőnek tűnik, hogy Orbán Viktor például belátható időn belül (legalább egy-másfél év) ne akarja visszavásárolni a Budapest Airport Zrt-t. Hivatalosan ugyan ez nem állami beruházás lenne, de a hitel része igenis érintené a költségvetést – mondta lapunknak Molnár László, a GKI vezérigazgatója, egyetértve velünk abban, hogy erről úgymond nyugodtan lemondhatna a kormány. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte: nincs rá forrása, mert most egyebek mellett a nyugdíjakat kell emelnie és a rezsicsökkentés ellentételezésével is foglalkoznia kell.

A javuló utasforgalmi és a kirobbanóan jó áruforgalmi adatok tovább emelik a cégértéket. Fotó: Budapest AirportA javuló utasforgalmi és a kirobbanóan jó áruforgalmi adatok tovább emelik a cégértéket. Fotó: Budapest Airport

Csak emlékeztetőül tesszük hozzá: a kormány 1500 milliárd forintos ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető cégre, majd a kormányfő tavaly októberben azt mondta, hogy a választások előtt semmiképpen nem észszerű nyélbe ütni ezt az ügyletet tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. Azóta egyik sem lett jobb, sőt, sokkal nagyobb az infláció és a nemzetközi pénzügyi helyzet sem lett kedvezőbb. 

Az ár sem mellékes, ugyanis ha lassan is, de visszaépül a turizmus, javul a trend Ferihegyen és minél később kezdődnek meg a tárgyalások, annál magasabb lesz az ár, ami már most is meghaladja a tavaly októberit. A német főtulajdonosnak meg nem sietős az eladás. Az a legvalószínűbb, hogy Ferihegy visszavételét a ciklus 2. vagy 3. évére halasztja a kormány, de persze dönthet úgy is, éppen a fenti okok miatt, hogy inkább most veszi vissza, de ezzel még jobban elengedi a hiányt.

A szuperkórház látványterve. Lehet, hogy csak papíron létezik majd a jövőben is. Fotó: DBC Zrt.)A szuperkórház látványterve. Lehet, hogy csak papíron létezik majd a jövőben is. Fotó: DBC Zrt.)

A dél-budai szuperkórház szintén nagy tétel, tavaly nyáron még 300 milliárd forintról nyilatkozott lapunknak a beruházó projektcég vezetője. Erős egyetértés van azonban az egészségügyi közgazdászok között abban, hogy inkább a meglévő kórházi infrastruktúrát kell fejleszteni és nem egy rossz lokációba tervezett nagy kórházat építeni. 

„Az a 300 milliárd forint sem valós összeg, inkább az 1000 milliárdhoz van közelebb a reális kalkuláció szerint, ezt minden hozzáértő ember tudja” – toldotta meg Molnár László. Utalt rá, hogy Brüsszel nem fogja támogatni ezt a projektet, így Orbán Viktor könnyedén az EU-t okolhatja majd, s rá hivatkozva húzza le a fejlesztési listáról. 

Szerintünk nagy kérdés, hogy lesz-e elegendő lobbiereje a vasútépítő NER-es cégeknek ahhoz, hogy kiharcolják a budapesti körvasút hiányzó szakaszainak megépítését. Most egy 300 milliárd forintos tételről van szó, de nem tudjuk, hogy becsatornázható-e bármekkora uniós forrás. Orbán Viktornak nem, Budapestnek annál inkább fájna ennek elmaradása. "Az egyéb út- és vasútépítésekről biztosan nem mond le a kabinet, hiszen ezeket már odaígérte a hozzá közel álló vállalati körnek" - mondta a vezérigazgató.

Tétel lehetne a két nagy kínai projekt (Budapest-Belgrád vasútvonal és Fudan Egyetem), de ezek  Molnár László szerint nem képviselnek elviselhetetlen mértékű terhet. 

„Ha a kormány demonstrálni akarja, hogy mennyire barátkozik Kínával, akkor bevállalja, kérdés, hogy ezek mennyire dobják meg az államadósságot. Mivel 10 évre elnyújtva jelentkezik a hitelteher, ezt talán meglépi a kormány. Ráadásul a Fudan esetében az engedélyezett népszavazás kimenetele kérdéses. Ha érvénytelen lesz, akkor Orbán Viktor mondhatja, hogy lám, a nép nem ellenzi.” - érvelt a szakember.

Megjegyezte: a Diákváros szinte biztosan halasztható, ott még az is játszik, hogy az ITM a jelenléti helyett a digitális oktatásra való áttérés bajnokaként fog feltűnni, ami nem növeli a diákok elhelyezésének igényét. A Fudannál is felmerülhet ez, de azt már láttuk, hogy a vélt presztízsérdek (mármint hogy egy elit egyetem jön hozzánk) az orbáni érvrendszerben erősebb lehet és "eladhatóvá" teszi a projektet.  

 

Természetesen külön felvetettük a GKI vezérigazgatójának, hogy miként látja Paks2 sorsát, hiszen óriási, legalább 3000 milliárd forintos lesz a számla. Molnár László két forgatókönyvet tart valósnak: 

  • 1. A kormány folytatja a tervezgetést és a NER bevont cégei befejezik az előkészületi munkákat. Ez eltarthat még 1-2 évig, közben kiderül, hogy mennyire szigorúak a nyugati gazdasági szankciók és a Roszatom mégiscsak elkezdi a kivitelezést, s valahogy sikerül kerülő úton kifizetni az orosz beruházót, valamint kedvezőbbé lehet tenni a kapcsolt hitelt.
  • 2. Nyugati, például francia cégek bevonásával felépülhet az új blokk. Ezt segítheti, ha az EU kimondja, hogy az atomenergia is zöld besorolást kap, így zöld finanszírozás is szerezhető. Ezzel gesztust tennénk az EU-nak és lehetne hirdetni, hogy mennyire környezetbarát és fenntarthatóságra törekszik az Orbán-kormány.

Ha a fent felsoroltak nem lennének elegek, akkor a kormány lassíthatná a Modern Városok és a Modern Falu programok megvalósítását. Akár 2-3 évvel is arrébb tolhat bizonyos infrastrukturális beruházásokat vagy visszavághat az idénre tervezett támogatásokból valamennyit. 

Mindennek folyományaként viszont számolni kell azzal, hogy az építőipar az állami oldalról is kevesebb megrendeléshez juthat. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége éppen a hét elején jelezte: mintegy 500 milliárd forinttal kevesebb állami megrendelés lehet idén. További 100-200 milliárd forintnyi megrendelés pedig azért nem jöhet be, mert az önkormányzatok még rosszabb helyzetben lesznek, mint eddig, s egyetlen jó döntésük csak a tervezett beruházások halasztása lehet, ha nem akarnak hitelt felvenni.
 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.