<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Három szakértő értékelte a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tegnapi tárgyalását. Elsősorban mindkét félnek szimbolikus értelemben volt fontos a rendkívül feszült nemzetközi helyzetben létrejött találkozó, konkrét ügyekben sok előrelépés nem történt. Deák András, Sz. Bíró Zoltán és Krekó Péter a Political Capital szervezésében beszélgetett a témáról.

Miközben az Európai Unió, és főként a NATO, tehát a két szövetség, amelynek Magyarország a tagja, erőteljesen szemben áll Oroszországgal az ukrán konfliktus kérdésében, Orbán Viktor Moszkvába látogatott. A magyar miniszterelnök „békemissziót” emlegetett, de Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint ez „fedőtörténet” volt csak. „A sajátos, különutas magyar politika demonstrálása volt a legfőbb cél. Ugyanazon a napon a brit és a lengyel miniszterelnök Kijevben járt – ez azért sokat elmond.”

Deák András, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint az energetikai-gazdasági kérdésekkel inkább a magyar fél hozakodott elő, Putyinnak inkább a nemzetközi aspektus volt a fontos. Ehhez csatlakozva Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is úgy vélte, „orosz részről az volt a legfontosabb, hogy felmutathatta, a NATO és az EU nem egységes Oroszország kérdésében.” Persze Orbánnak belpolitikai értelemben is hasznos volt a találkozó, a Putyinnal való jó kapcsolatot a rezsicsökkentés zálogaként lehet tálalni, ha pedig nem lesz háború, a magyar miniszterelnök a béke megteremtőjének szerepében tetszeleghet.

Egy szava sem volt a miniszterelnöknek a kényes kérdésekről

Orbán Viktor a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytaott tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Moszkvában 2022. február 1-jén. Oroszországgal a háta mögött nagyobbnak érezheti nemzetközi súlyát?(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)Orbán Viktor a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytaott tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Moszkvában 2022. február 1-jén. Oroszországgal a háta mögött nagyobbnak érezheti nemzetközi súlyát?(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Ennek viszont ára volt. A sajtótájékoztatón megosztott témák mind bírták volna a halasztást Sz. Bíró Zoltán szerint, ezek nem indokolták, hogy a találkozóra egy ilyen feszült helyzetben sor kerüljön. „Putyin kifejthette az álláspontját a kialakult helyzetről, Orbán Viktor pedig nem reagált erre, pedig tele volt csúsztatásokkal, amit az orosz elnök mondott. Tisztában kellett volna lennie azzal, hogy Putyin mire fogja használni ezt az alkalmat, hiszen 2015-ben éppen innen, Budapestről üzent keményen az ukránoknak. Orbán akkor se, és most se reagált, pedig például Merkellel nem sokkal korábban nyílt vitába bonyolódott a kancellár budapesti látogatásán az illiberális demokráciával kapcsolatban.

Az a benyomásom, hogy Orbán Viktor a az orosz elnökkel fennálló különleges kapcsolatát akarta demonstrálni. Úgy érzi, ha Putyin elé áll, maga is nagyobbnak látszik.”

Krekó Péter azt emelte még ki, hogy míg korábban Orbán csak az EU-val szemben járt nyíltan külön úton, most az ukrán konfliktus kapcsán a NATO-val szembeni lojalitása is megkérdőjeleződött. „Nem volt egyértelmű a tegnapi tárgyaláson, hogy a magyar miniszterelnök milyen diplomáciai pozícióból beszél, hiszen éreztette, hogy tagja a nyugati szövetségi rendszereknek, mégis valamiféle semleges mediátorként igyekezett megnyilvánulni.”

A szakértők kiemelték azt is, hogy amikor Putyin az oroszok által kért „biztonsági garanciák”-ról beszélt, akkor az 1997-es állapotok, tehát Magyarország NATO-csatlakozása előtti helyzet visszaállítását követelte a szövetségtől. Orbánnak pedig egyetlen szava sem volt erre, ahogy arra sem, hogy az orosz elnök végig úgy beszélt a középkelet-európai államokról, mint amelyek pusztán játékszerek a nyugati diplomácia kezében.

„Közben a magyar kormánysajtó az orosz narratívát harsogja, de Benkő Tibor honvédelmi miniszter és mások is arról beszéltek, nem kell NATO-erősítés, meg tudjuk védeni magunkat. Hiába nincsen teljesen egységes álláspont az EU-n és a NATO-n belül az Oroszországgal szemben követendő politikáról, ennyire egyik tagállam sem jár külön utakon. Régiós szövetségeseink, például Csehország és Lengyelország is küldtek fegyvereket Ukrajnának, és hiába puha a német politika, azért mégiscsak a Merkel-kormányzat teremtette meg a szankciók ügyében az európai egységet, és lehet hogy most csak sisakokat küldenek a németek az ukránoknak, de legalább sisakokat küldenek.

Abban igaza van Orbán Viktornak, hogy senki nem szeretne háborút Európában, csak ez igazából úgy pontos, hogy senki sem szeretné, ha Oroszország háborút indítana. Orbán Viktor az agresszor mellett állva beszélt a békekötés igényéről” – világított rá Krekó Péter.

Kétségeink támadhattak Paks2 ügyében

Az európai gázellátásban kialakult helyzetben azért az új, hosszú távú gázszerződés megkötése is jelentős fejleménynek tekinthető. „Ár- és volumenproblémák vannak a gáziparban. Ha ez a helyzet fennmarad a jövőben is, nagyon komoly gondok akadnak, Magyarország pedig azonnal reagált a helyzetre – értékelt Deák András. – Putyin valamit elnézhetett persze, amikor az európai ár ötödéről beszélt Magyarország kapcsán, erről szó sincs, ez az MVM kimutatásai alapján is világos.

Az mindenesetre tény, hogy a plusz egymilliárd köbméterrel ez a szerződés már nem sok teret hagy a 2030-as évekig a szabadpiac érvényesülésének Magyarországon.”

A sajtóban ártalálgatásokról a szakértő nem akart véleményt mondani, de azt leszögezte, hogy az teljesen normális, ha egy ilyen szerződést nem hoznak nyilvánosságra, bár az európai szabályozó testülethez például be kell nyújtani.

A szakértő arról is beszélt, hogy hiába az orosz gazdaság problémái, azért a gázár óriási emelkedése enyhítette ezeket, és a gázellátás, valamint a gáz ára komoly fegyver az oroszok kezében. „Magyarország a jelen helyzetben piaci áron a GDP három százalékával kéne többet fizessen a gázért, mint korábban, de Moldova esetében 60 százalék körül van. Olyan tényező ez, amivel – különösen Közép-Kelet Európában – lehet politikát csinálni, mert vagy pénzügyi segítség kell, vagy engedményt kell szerezni az oroszoktól. Korábban, 200 dollár körüli árszintnél nem lehetett erre politikát építeni, most, 600-800-1200-1500 dolláros szinteken lehet.”

Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén. Paks ügyében nem biztos, hogy őszinték voltak a mosolyok.(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén. Paks ügyében nem biztos, hogy őszinték voltak a mosolyok.(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Míg a gáz ügyében találkozott a két fél álláspontja, Paks2 kérdése kicsit bonyolultabb. A szakértő szerint itt lehet egy elbizonytalanodás Orbán Viktor részéről. A megállapodást 2014-ben, jó pénzügyi helyzetben kötötték, nem biztos hogy most, 2022-ben is szeretné vállalni, hogy a hitel miatt nőjön az államadósság, miközben folyamatosan pénzt is kell beletenni a projektbe. Erre utalhat, hogy az illetékes magyar hatóságok még mindig nem adták ki a végleges engedélyt a beruházásra, hiába mondta Szijjártó Péter is, hogy az év első felében már a létesítési fázisban kellene tartani. „Amíg a ’független’ hatóság ellentart, erre hivatkozhat a kormányfő. Az engedély kiadása fontos szakaszhatár. Megjelentek olyan hírek, hogy a szakhatóság feltételekhez kötött engedélyt adna ki, én ilyenről még soha nem hallottam.

Vagy van engedély, vagy nincs. Látható, hogy ez ügyben zajlik valamilyen belső játék Magyarországon, nyilván orosz nyomás is van.”

Deák András szerint a projekt egyébként bármikor leállítható lenne, de nem szabad elfelejteni, hogy ez már most is több milliárd euró az ablakon való kidobását jelentené, hiszen a Magyarországon megkezdett előkészítő munkák mellett például már az 5-600 millió euróba kerülő turbinákat is elkezdték gyártani. „A valódi mellett sok virtuális gödröt is megástunk magunknak már az engedély kiadása előtt.”

Vége a '70-es éveknek és nem jönnek újra el

Az oroszok céljairól, az általuk követelt garanciákról Sz. Bíró Zoltán elmondta, hogy Putyin tulajdonképpen az 1970-es évekhez való visszatérést szeretné, amikor a két világhatalom a kölcsönös tisztelet jegyében közösen irányította a világot.

„Csakhogy nem lehet már visszatérni a Brezsnyev-Carter világhoz. Oroszországnak sem a gazdasági, sem a kulturális súlya nem elég ehhez, csupán a stratégiai-nukleáris képességei maradtak meg.”

A NATO Sz. Bíró szerint nem mondhatja ki, hogy bizonyos országokat soha nem vesz fel, ahogy egyébként Oroszország sem kérdezte meg a balti államokat, amikor Belorusszia tagja lett a posztszovjet orosz katonai szövetségnek. Minden más, egyébként jogosnak is tekinthető felvetésről, mint például a támadó rakéták telepítéséről, az Oroszország közelébe telepített fegyverek ellenőrzéséről pedig a NATO képviselői hajlandóak tárgyalni, ezt többször, nyilvánosan is elmondták.

Amikor Putyin a szuverén egyenlőség elve helyett az oszthatatlan biztonság elvéről beszél, akkor Sz. Bíró szerint elfelejti, hogy erre Ukrajna ugyanígy hivatkozhatna, miközben mégiscsak az ő szuverén területéből szakított ki egy darabot a Krím-félszigettel Oroszország. „Azért azt nem szabad elfelejteni, ki is hozta létre ezt a helyzetet” – hívja fel a figyelmet.

A kárpátaljai magyarság többre menne a nagyvonalúsággal

Az ukrán-magyar viszonyról szólva abban egyetértettek a szakértők, hogy Magyarország nem tudna kezelni egy nagyobb menekülthullámot. Krekó Péter szerint hiába vannak jogos kifogásai a magyar kormánynak például a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban Ukrajna felé, az nem szolgálja a kárpátaljai magyarság érdekeit, ha Moszkvából, az Ukrajnát fenyegető agresszor mellől üzenget Orbán Viktor Ukrajnának.

„Gesztust gyakorolva közelebb lehetne lépni a megoldáshoz. A Political Capital is bemutatta, mekkora szerepe van az orosz külpolitikának és a titkosszolgálatnak Magyarország és Ukrajna egymás ellen hergelésében, ennek nem szabadna felülni. Azt se felejtsük el, hogy ha kitörne a háború, akkor az orosz hadsereg az ukrán hadseregben szolgáló kárpátaljai magyarok vérét is ontaná. Külön kéne kezelni ezeket a kérdéseket, ahogy a többi, térségbeli ország is teszi, amelynek problémái vannak egyébként az ukrán kisebbségi politikával.”

Nem lesz nyílt háború, de több fronton is támadhatnak az oroszok

Abban szerencsére egyetért Sz. Bíró Zoltán és Deák András, hogy a háborúra kicsi az esély. Bár Sz. Bíró szerint egy bármelyik oldalról érkező provokációra nem lehet felkészülni, az ukránoknak ez nem érdekük, az oroszok pedig nem akarnak az eddigi narratívájukkal szemben hivatalosan is belépni a konfliktusba, ráadásul a szankciók nagyon komoly hatásokkal lennének az orosz gazdaságra. „A Kamaz vezérigazgatója is beszélt arról, hogy leáll a termelés, ha nem kapnak alkatrészeket nyugatról, a Roszkozmosz is elismerte, hogy azért állnak a földön a rakétáik, mert létfontosságú dolgokat nem tudnak nyugatról beszerezni. Az orosz gazdaság 2014 óta a globális növekedési átlag alatt teljesít, erre az évre is csak 1,5 százalékos növekedést jósolnak a szakértők.”

Deák András szerint sem lenne értelme orosz szempontból egy Ukrajna ellen indított háborúnak, mivel ez az Egyesült Államoknak alig lenne költség, és ha két-három héten belül nem indul meg az invázió, akkor már nem is fog. Cserébe mindketten úgy gondolják, hogy Oroszország szélesebb fronton támadva, a gázszállításokkal, a Balkánon zavart keltve, a lengyel és a litván határon keresztül igyekszik vagy fog igyekezni nyomást gyakorolni a Nyugatra, ahogy ez már részben most is történik.

Arra a kérdésre, hogy egy visszavonulás nem jelentene-e túlságosan nagy arcvesztést Putyin számára, Sz. Bíró Zoltán azt válaszolta, hogy az orosz propaganda

„meg fogja találni azt a forgatókönyvet, ami alapján Putyin jól jön ki ebből. Az orosz lakosság sem akar igazán háborút, nem olyan a hangulat, mint a Krím ’visszafoglalásának’ idején. Közben azért arra is oda kellene figyelni, hogy Oroszországban 2012 óta nem látott mértékben erősödött az elnyomás tavaly, Navalnij megmérgezésével és az egyéb represszív intézkedésekkel régóta nem látott keménységgel lépett fel a hatalom.”

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.