<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Miközben Európa-szerte próbálnak az érintett vállalatok az új uniós előírástól függetlenül minél több földgázt betárolni, az oroszok igyekeznek minél magasabb árakat elérni és egyre nagyobb káoszt előidézni. Persze az ő helyzetük sem egyszerű, hiszen egyrészt az orosz államnak óriási szüksége van minden dollárra és euróra, ráadásul idővel az európai országok vélhetőleg találnak alternatívát, ami Moszkva zsarolási potenciálját erősen csökkenti a jövőben.

Az áram ára is az egekben

Úgy tűnik az európai gázfélelmek immár túlmutatnak az adott energiahordozó piacán, ugyanis kedden az energiaárak is az egekbe kerültek. Igaz, a folyamatok egymással összefüggenek, hiszen a tőzsdei árak többek között az orosz szállítások leállítása és akadozása miatt ugrottak meg. Németországban hétfőn 13 százalékkal ugrott meg az ár, így a decemberi rekordot meghaladó szintre, 325 eurós megawattóra árra ugrott. Franciaországban még ennél is magasabb, 366 eurós szintre futott fel, ami azt jelenti, hogy az év eleje óta megduplázódott a megawatt óránkénti ár.

Ezzel párhuzamosan persze a gáz ára is megugrott hétfőn, amely, így négy hónapos rekordot ért el. A helyzetet súlyosbítja, hogy a francia atomerőműveknél karbantartásokat végeznek, így az ott kieső villamosenergiát a szomszédos országoktól importálják, akik viszont az előállításhoz részben földgázt égetnek el. Teszik mindezt egy olyan időszakban, amikor kiemelten fontos lenne, hogy meg tudják őrizni a téli időszakra az ellátásbiztonságot, és növelni kellene a betározott mennyiséget, hogy minél kisebb kockázatot jelentsen az esetleges további orosz importkiesés.

Mindenki tölti a tározókat

A tározók töltése ráadásul nem zökkenőmentes, legalábbis erről tanúskodik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) május havi földgázpiaci riportja. A jelentés szerint a háború kitörése óta május volt az első hónap, amikor az európai piacokra érkező összes import csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A megelőző hónapokban a magasabb LNG és norvég szállítások pótolni tudták a kieső orosz behozatalt, májusban viszont 5 százalékkal csökkent az elérhető összes forrás nagysága. Az orosz import előző havi csökkenéséhez hozzájárult, hogy a lengyel, bolgár és finn szállítás leállt a rubelben történő fizetés megtagadása miatt, valamint Ukrajnában kiesett a Szohranovka tranzitútvonal, ami együttesen 220 TWh csökkenést hozott az Európába szállított volumenekben. A hónap utolsó napján bejelentették, hogy június 1-től a holland és dán szállítást is korlátozzák, összesen évi 80 TWh volumenben.

Átmenetileg mérséklődött a globális gázpiaci versengés, ugyanis jó ütemben haladtak az európai tárolófeltöltési programok és telítődtek az európai LNG terminálok kapacitásai, továbbá kismértékű volt a kínai LNG-kereslet. Mindezek a hatások megjelentek a spot és a rövidebb távú határidős termékek árában is. Ugyanakkor a jövő évi termék ára tovább emelkedett, mivel a piaci szereplők legkorábban 2024-25-re várják, hogy az orosz földgáz helyettesítésére rendelkezésre álló pótlólagos források – LNG-cseppfolyósító és -fogadó infrastruktúrafejlesztések –, valamint az uniós keresletcsökkentő intézkedések már érdemben hozzá tudnak járulni a piaci szűkösség mérsékléséhez.

A MEKH jelentése szerint az európai kereslet visszaesésének köszönhetően, a források csökkenése ellenére is, az unióban a májusban betárolt gáz mennyisége 10 százalékponttal magasabb volt, mint egy éve. Hazánkban szintén jelentősen alacsonyabb volt a fogyasztás. A hazai piacra érkező nettó import 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Így májusban 48 százalékkal többet sikerült betárolni, mint a megelőző év azonos hónapjában. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy magabiztosan tekinthetnénk a jövőbe, hiszen a hazai tározók töltöttségi szintje még így is elmarad az egy évvel korábbi szinttől. Meg kell azonban említeni, hogy ezzel Magyarország nincs egyedül, a régió tárolóiban ugyanis májusban Ausztriát és Romániát kivéve mindenhol máshol alacsonyabb volt a havi záró készletszint, mint a megelőző év azonos időszakában.

Nagyon drágán jön Magyarországra a gáz

Kedden arról számolt be a Népszava, hogy a KSH adatait alapul véve kiszámított gázárak szerint áprilisban nagyjából 934 eurót fizethetett Magyarország az oroszoknak ezer köbméterenként a gázért. A lap szerint a felár miatt, az irányadó tőzsdei mozgást figyelembe véve a tarifa már 16 százalékkal haladta meg a kiindulópontnak tekintett tőzsdei árat, ami annyit tesz: havi szinten százmilliárdokba kerülhet a kormánynak a fent említett látszat fenntartása.

A lap azt írta, a korábbi számításai alapján úgy tűnik, hogy az oroszok nagyjából két hónappal eltolva igazodnak a holland Ttf gáztőzsde áraihoz. Ezek szerint, ha késleltetve is, de végül minden egyes fillért bevasalnak az oroszok a kormányon. A Népszava számításai egyébként nagyon valószínűleg helytállóak, hiszen amikor a drágán beszerzett gázzal akár Orbán Viktort, akár Szijjártó Pétert szembesítették, akkor mindketten arra hivatkoztak, hogy a mostani szerződésben foglalt ár sokkal kedvezőbb, mint amit a 90-es években kötött kontraktus tartalmazott. Emellett a politikusok azt hangoztatták, hogy a mostani gázhiány mellett a hosszútávú szerződés keretében biztosított az ellátás, míg ez Nyugaton komoly problémát jelent.

Németországban tényleg válságra készülnek

Nem elég, hogy a németek politikusok a gázhiány miatt aggódnak, és a hétvégén Manfred Weber már arról beszélt, hogy „a gáz méltányos elosztását célzó kötelező intézkedésekről kell dönteni. A közösség területén működő gáztározókat közösen kell üzemeltetni, mert elfogadhatatlan lenne, hogy a "szerencsés" tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak.” A német kormány azzal is számol, hogy a gázhiány a vállalatoknál is váratlan problémákat okozhat.

Éppen ezért törvényt dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a német kormányszámára, hogy részesedést szerezzen az importált gáz ugrásszerű ára miatt megbénult cégekben. Ezzel szeretnék elékerülni, hogy az Oroszországgal fennálló feszültségek az ország villamosenergia-szektorát is válságba sodorja. A törvény, amelyet már a héten elfogadhat a parlament, utat nyitna a kormánynak ahhoz, hogy megmentse az Unipert, amely az orosz gáz legnagyobb importőre Németországban. A módosított energiatörvény azt is lehetővé tenné, hogy az importőrök az azonnali piacokon beszerzett gáz magasabb költségeit az összes vásárlójukra hárítsák, és így elkerüljék a fizetésképtelenséget. „A gáz szűkös árucikké vált, és a jelenlegi helyzetben minden lehetőséget elérhetővé kell tennünk vészhelyzet esetére, és ismét bővítenünk kell eszköztárunkat” – magyarázta az intézkedést egy illetékes.

A németek célja az, hogy „egy dominó bedőlése” nehogy rendszerszintű válságot okozzon, példaként a 2008-as válság hozható fel. Akkor a Lehman Brothers összeomlása végigvonult az egész pénzügyi piacon, és egyre nagyobb problémává válva végül globális válsággá duzzadt. A német energiaszektorban június közepe óta komoly zűrzavar tapasztalható, ekkor az orosz állami irányítású gázexportőr, a Gazprom drasztikusan, 60 százalékkal csökkentette a Balti-tenger alatti Északi Áramlat 1 vezetéken áthaladó gáz mennyiségét.

Ráadásul a következő héten az említett gázvezetéken teljesen szünetelni fog a tranzit, az Északi Áramlat 1-en ugyanis ütemezett karbantartást végeznek majd. A német kormány több tagja ugyanakkor attól tart, hogy a javítások befejezése után sem fog a gázszállítás a korábbi szintre visszaállni, mivel az Oroszország és Németország közötti gazdasági háború eszkalálódni látszik. Nem véletlen hirdettet Berlin válsághelyzetet és léptette életben a protokoll második, úgynevezett riasztási fokozatát. A német szakértők egyre jobban tartanak attól, hogy ezen a télen előfordulhat, hogy a gázt korlátozni kell, és a megszokottnál kevesebbet tudnak majd az ipari fogyasztóknak adni. Ez persze egyelőre potenciális veszély és akkor válhat valós problémává, ha Németország nem tudja elég gyorsan feltölteni a gáztárolókat a téli időszak előtt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.