Egy hete az Mfor Üzemanyagár-figyelő arra a megállapításra jutott, hogy a feszült közel-keleti helyzet és a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása miatt kisebb áremelkedés jöhet az üzemanyagoknál. Szerencsére a gázai konfliktus nem terjedt tovább, miközben mind a keresleti, mind a kínálati oldalon olyan jelzések érkeztek, amelyek az árak esését okozták. Ez a hazai piacon is már éreztette a hatását, hiszen a mögöttünk hagyott héten kisebb csökkenést láthattunk mind a benzin, mind a gázolaj árát tekintve.
A csökkenés azonban nem magyar sajátosság, hiszen az Európai Unióban ez átalános volt. Ennek köszönhetően az Eurostat által számított adatsorban nem sikerült javítani a pozíciónkat. Ha megnézzük az uniós benzinárakat, akkor az láthatjuk, hogy a korábbiakhoz képest még el is mozdultunk a középmezőny közepe felé.
Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy voltak olyan országok, amelyekben a magyarnál nagyobb mértékű árcsökkentést hajtottak végre. Két hete például a benzin Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában is drágább volt, mint hazánkban, a legfrissebb adatok szerint viszont már a régió második legdrágább 95-ös üzemanyagát tankolhatjuk. Nem szeretnénk sokadszor is kitérni arra, hogy közben a vásárlóerőt tekintve a mezőn végén kullogunk, már csak a bolgárok szegényebbek nálunk.
A gázolaj esetében is hasonló képet láthatunk. Ott az EU-s mezőnyhöz képest nem mozdult el érdemben Magyarország, továbbra is a középmezőnyben állunk.
A tehergépkocsik által is használt üzemanyag ára régiós összevetésben drágának számít. A környező országok közül a magyarországi árak a második legmagasabbak, ennél többet csak Horvátországban és Ausztriában kell fizetni a gázolajért.
Komoly áresést láttunk az olaj piacán
Az olajárak pénteken ugyan korrigáltak és kisebb emelkedést láthattunk, de ennek ellenére mind az Európában irányadó Brent, mind az amerikai WTI 5 százalékkal esett az utóbbi egy hétben. Ennek köszönhetően az utóbbi napokban már láttunk hordónként 80 dollár alatti tőzsdei jegyzést is a Brent esetén. Külön pozitívum, hogy az olaj áresése mellett a forint is erősödött a héten, hiszen a pénteki jegyzésben az euró árfolyama 380 alatt volt. De nem csak az euró ellenében javított a forint, hanem a dollárral szemben is.
A nyersolaj piaca némi segítséget kapott a szaúdi energiaügyi miniszter megjegyzése révén, aki csütörtökön azt sugallta, hogy az olajkereslet továbbra is egészséges, és hogy az olajárak csökkenését inkább a spekulánsok, mint a fundamentumok hajtották. Hozzátette, hogy a Közel-Keletről érkező megnövekedett export nem a termelés növekedését tükrözi, hanem inkább szezonális tendencia, mivel a Közel-Keleten enyhül az erősebb nyári kereslet.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és az Oroszország által vezetett szövetségesek (OPEC+) november 26-án ülésezik, hogy meghatározza a kitermelési politikát, és a figyelem középpontjában az áll majd, hogy Szaúd-Arábia meghosszabbítja-e az év végén lejáró, napi 1 millió hordós önkéntes csökkentést. A szaúdi kommentár ellenére a szakértők úgy látják, hogy a kínálati oldalon a következő időszakban inkább kisebb növekedésre lehet számítani.
Mindezt úgy, hogy a kereslet inkább visszaesést szenvedhet el, de legalábbis a várt növekedéstől elmarad. A héten legnagyobb importőrnek számító Kínából, valamint az euróövezetből kiábrándító gazdasági adatok érkeztek. Ezek további lassulást jeleznek előre, így meglepő lenne, ha a kereslet növekedne.
Természetesen a képletből az Egyesült Államokat sem lehet kihagyni, de az onnan érkező hírek is a mérséklődő árak felé mutatnak. A Federal Reserve tisztviselőinek nyilatkozatai további kamatemelést jeleznek előre, ami a dráguló hitelköltségek révén egyrészt globálisan a mérsékelt gazdasági növekedés vagy a recesszió veszélyével fenyeget. Ehhez hozzájárultak azok az adatok is, amelyek az amerikai nyersolajkészletek hatalmas heti megugrását mutatták, mivel a hazai termelés felpörgött.
Olcsóbb dízelt hozhat az oroszok döntése
Ha a fenti ábrát megnézzük, akkor látható, hogy a gázolaj tőzsdei jegyzésénél a csökkenés a nyersolaj (Brent) esését is meghaladta. Ennek a hátterében egyrészt a fenti, keresletcsökkenéssel összefüggésben álló hírek állnak, másrészt egy kiszivárgott orosz döntés.
Moszkva ugyanis szeptember 21-én megtiltotta az üzemanyagok exportját, hogy az orosz piacon a kínálatot és az árakat stabilizálja. Ezt ugyan később némileg enyhítették, a csővezetéken továbbított üzemanyagok esetén engedélyezték a külföldre szállítást. Oroszország ugyanis a korábban kialakult viszonyok és a különböző szankciók miatt a tankerhajókon szállított finomított termékből exportál sokat.
Most minden korlátozást feloldhatnak, ami jelentős segítség lehet az árak további csökkenése szempontjából. Igaz, a globális piacra kerülő nagyobb mennyiségű finomított gázolaj ára a tőzsdéken enélkül is egy hét alatt 10 százalékos mértékben csökkent.
Mindez azt feltételezi, hogy a jövő héten a Mol további árcsökkentést hajthat végre. Reméljük, hogy a magyar társaság a korábbi mértéktartó álláspontját nem most szeretné ellentételezni olyan módon, hogy az áresést „lenyeli”. Abból a szempontból ez is egy megmagyarázható lépés lenne, hogy a cég pénteken publikált negyedéves jelentéséhez fűzött kommentárjában a vállalat vezére, Hernádi Zsolt azt jelezte: a különböző állami extrasarcok 1 milliárd dollárnak megfelelő összeget vontak el a cégtől. Amennyiben a magyar vállalat követi a nemzetközi trendeket, és nem jön újabb nagyobb drágulás az olajpiacon, akkor a gázolaj ára 600 forint körül alakulhat a jövő hét végére.
