Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Vég Márton Vég Márton

Az Alkotmánybíróság ugyan egyszer már megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, hogy kizárható a közmunkából, akinek rendezetlen a lakókörnyezete, de Pintér Sándor nem adja fel. A belügyminiszter újra bevezetné a szigorítást.

Ismét visszacsempészné Pintér Sándor belügyminiszter azt a törvényi rendelkezést, amely három hónapra kizárná a közmunkából mindazokat, akiknek rendezetlen a lakókörnyezete. Az erről szóló törvénymódosítást a belügyminiszter egy 162 oldalas, "Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról" szóló, kedd este a parlamentnek benyújtott javaslatcsomagban helyezte el.

Az ügy pikantériája, hogy az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést egyszer már megsemmisítette, amikor 2017-ben Székely László ombudsman kezdeményezésére kimondta: nem zárható ki a közmunkából, akinek rendezetlen az udvara. Pintér Sándor ezúttal a rendezetlen lakókörnyezetet is pontosan definiálja:

  • az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik
  • az ingatlanon balesetveszélyes építmény található
  • az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti
  • az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik
  • az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti

A magánszférához való jog körében az elhanyagolt, rendezetlen lakókörnyezethez való jog nem is értelmezhető, különösen úgy, ha egy ilyen állapot más személyeknek a tiszta, egészséges környezethez való jogát csorbítja - indokolja meg Pintér Sándor belügyminiszter, hogy miért nem adna közmunkát annak, akinek elhanyagolt az ingatlana.

A belügyminiszter szerint a törvénymódosítás ösztönzi a közfoglalkoztatásban résztvevő álláskeresőket, hogy a település szépítése érdekében végzett napi munkájukkal összhangban a közvetlen lakókörnyezetüket is tartsák rendben. "E reális jogalkotói elvárás az álláskeresők családjának érdekét ugyanúgy szolgálja, ahogyan a teljes települési lakóközösségét" - érvel Pintér Sándor. Egy adott település általános rendezettsége pozitív hatással van az ingatlanok értékére, a turizmusra és a befektetési hajlandóságra. A törvénymódosítás végleges hatósági határozatban megállapított jogsértés esetén tenné lehetővé a közfoglalkoztatott meghatározott időre történő kizárását a közfoglalkoztatásból. Ez garanciális jellegű szabály, mert csak a rendezetlen lakókörnyezet jelentette tényleges veszélyhelyzet esetén alkalmazhatná a járási hivatal a kizárás jogintézményét.

Arról a tényről a törvénymódosítás nem ejt szót, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) 2017-ben már egyszer megsemmisítette ezt a törvényi előírást. Az Ab a közfoglalkoztatási jogviszonyról megállapította, hogy egy atipikus munkaviszony, amely funkcióját illetően a szociális rendszerhez kapcsolódik, azaz a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontjában helyezkedik el; munkateljesítményhez kötött szociális ellátás.

A közfoglalkoztatottak többnyire a legkiszolgáltatottabb réteghez tartozó, nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberek. Arról lapunk is írt, a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett. A közfoglalkoztatási bért a 2017-es emelés után befagyasztotta a kormány, annak mértékén semmit sem emelt. Ahogy akkor, úgy idén is nettó 54 217 forintot kapnak kézhez a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások. Olyan esetek is előfordulhatnak, hogy valaki közmunkásként ugyanazt a munkát végzi, mint a vele együtt dolgozó állami alkalmazott, ellenben az állami alkalmazott lakókörnyezetét senki nem vizsgálja meg, hogy rendben van-e.

Nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresők körén belül kizárólag a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan különleges életvezetési szabályokat írjon elő a jogalkotó. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés - indokolta meg az Ab, hogy miért semmisítette meg azt az előírást, hogy kizárható a közmunkából, akinek rendezetlen a lakókörnyezete.

Az Ab azt is kiemelte: nem lehet közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó életvezetési előírások. Az alkotmánybírósági határozat indoklásából az is kiderült, hogy a magyar települések fele, 1684 önkormányzat hozott rendeletet a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó követelményről, tehát sokakat érintett az paragrafus, amely hatályát vesztette 2017-ben, ellenben most újra aktiválna a kormány.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont a bevezetni kívánt rendelkezés nem korlátozódik egy meghatározott társadalmi csoportra, ugyanis a közfoglalkoztatotti körbe - vagyoni és szociális helyzettől, valamint nemtől és életkortól függetlenül - bármely álláskereső személy bekerülhet, aki nem jogosult pénzbeli álláskeresési ellátásra. A megsemmisített és az újra benyújtott törvénymódosítás között annyi a különbség, hogy a kizáráshoz végleges hatósági határozatban megállapított jogsértés szükséges, valamint pontosan definiálva van, hogy mi számít rendezetlen lakókörnyezetenek.

A Magyar Nemzet korábi cikke szerint lakókörnyezete rendezetlensége miatt csak alig néhány ember büntettek eddig kizárással, 2014-ben még tizenhárman jutottak erre a sorsa, 2015-ben és 2016-ban azonban senkit. Tehát vélhetően a szigor miatt sokan rendbe tették az udvarukat. Sokkal több embert zártak ki a közmunkából amiatt, mert nem fogadták el a felajánlott közmunkát, illetve mert a korábbi jogviszonya munkavállalói felmondással, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Még 2016-ban 13 ezer embert kellett ilyen indokokkal kizárni, ennél frissebb adat nincs.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.