<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Az Alkotmánybíróság ugyan egyszer már megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, hogy kizárható a közmunkából, akinek rendezetlen a lakókörnyezete, de Pintér Sándor nem adja fel. A belügyminiszter újra bevezetné a szigorítást.

Ismét visszacsempészné Pintér Sándor belügyminiszter azt a törvényi rendelkezést, amely három hónapra kizárná a közmunkából mindazokat, akiknek rendezetlen a lakókörnyezete. Az erről szóló törvénymódosítást a belügyminiszter egy 162 oldalas, "Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról" szóló, kedd este a parlamentnek benyújtott javaslatcsomagban helyezte el.

Az ügy pikantériája, hogy az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést egyszer már megsemmisítette, amikor 2017-ben Székely László ombudsman kezdeményezésére kimondta: nem zárható ki a közmunkából, akinek rendezetlen az udvara. Pintér Sándor ezúttal a rendezetlen lakókörnyezetet is pontosan definiálja:

  • az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik
  • az ingatlanon balesetveszélyes építmény található
  • az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti
  • az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik
  • az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti

A magánszférához való jog körében az elhanyagolt, rendezetlen lakókörnyezethez való jog nem is értelmezhető, különösen úgy, ha egy ilyen állapot más személyeknek a tiszta, egészséges környezethez való jogát csorbítja - indokolja meg Pintér Sándor belügyminiszter, hogy miért nem adna közmunkát annak, akinek elhanyagolt az ingatlana.

A belügyminiszter szerint a törvénymódosítás ösztönzi a közfoglalkoztatásban résztvevő álláskeresőket, hogy a település szépítése érdekében végzett napi munkájukkal összhangban a közvetlen lakókörnyezetüket is tartsák rendben. "E reális jogalkotói elvárás az álláskeresők családjának érdekét ugyanúgy szolgálja, ahogyan a teljes települési lakóközösségét" - érvel Pintér Sándor. Egy adott település általános rendezettsége pozitív hatással van az ingatlanok értékére, a turizmusra és a befektetési hajlandóságra. A törvénymódosítás végleges hatósági határozatban megállapított jogsértés esetén tenné lehetővé a közfoglalkoztatott meghatározott időre történő kizárását a közfoglalkoztatásból. Ez garanciális jellegű szabály, mert csak a rendezetlen lakókörnyezet jelentette tényleges veszélyhelyzet esetén alkalmazhatná a járási hivatal a kizárás jogintézményét.

Arról a tényről a törvénymódosítás nem ejt szót, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) 2017-ben már egyszer megsemmisítette ezt a törvényi előírást. Az Ab a közfoglalkoztatási jogviszonyról megállapította, hogy egy atipikus munkaviszony, amely funkcióját illetően a szociális rendszerhez kapcsolódik, azaz a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontjában helyezkedik el; munkateljesítményhez kötött szociális ellátás.

A közfoglalkoztatottak többnyire a legkiszolgáltatottabb réteghez tartozó, nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberek. Arról lapunk is írt, a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett. A közfoglalkoztatási bért a 2017-es emelés után befagyasztotta a kormány, annak mértékén semmit sem emelt. Ahogy akkor, úgy idén is nettó 54 217 forintot kapnak kézhez a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások. Olyan esetek is előfordulhatnak, hogy valaki közmunkásként ugyanazt a munkát végzi, mint a vele együtt dolgozó állami alkalmazott, ellenben az állami alkalmazott lakókörnyezetét senki nem vizsgálja meg, hogy rendben van-e.

Nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresők körén belül kizárólag a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan különleges életvezetési szabályokat írjon elő a jogalkotó. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés - indokolta meg az Ab, hogy miért semmisítette meg azt az előírást, hogy kizárható a közmunkából, akinek rendezetlen a lakókörnyezete.

Az Ab azt is kiemelte: nem lehet közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó életvezetési előírások. Az alkotmánybírósági határozat indoklásából az is kiderült, hogy a magyar települések fele, 1684 önkormányzat hozott rendeletet a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó követelményről, tehát sokakat érintett az paragrafus, amely hatályát vesztette 2017-ben, ellenben most újra aktiválna a kormány.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont a bevezetni kívánt rendelkezés nem korlátozódik egy meghatározott társadalmi csoportra, ugyanis a közfoglalkoztatotti körbe - vagyoni és szociális helyzettől, valamint nemtől és életkortól függetlenül - bármely álláskereső személy bekerülhet, aki nem jogosult pénzbeli álláskeresési ellátásra. A megsemmisített és az újra benyújtott törvénymódosítás között annyi a különbség, hogy a kizáráshoz végleges hatósági határozatban megállapított jogsértés szükséges, valamint pontosan definiálva van, hogy mi számít rendezetlen lakókörnyezetenek.

A Magyar Nemzet korábi cikke szerint lakókörnyezete rendezetlensége miatt csak alig néhány ember büntettek eddig kizárással, 2014-ben még tizenhárman jutottak erre a sorsa, 2015-ben és 2016-ban azonban senkit. Tehát vélhetően a szigor miatt sokan rendbe tették az udvarukat. Sokkal több embert zártak ki a közmunkából amiatt, mert nem fogadták el a felajánlott közmunkát, illetve mert a korábbi jogviszonya munkavállalói felmondással, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Még 2016-ban 13 ezer embert kellett ilyen indokokkal kizárni, ennél frissebb adat nincs.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.