Oroszország leállította az olajszállítást Lengyelországba a Barátság kőolajvezeték északi elágazásán – közölte Daniel Obajtek, az Orlen vezérigazgatója a hétvégén, hozzátéve, hogy a lengyel finomítók más forrásokat is igénybe vesznek a keletkező hiány pótlására. Magyarország helyzete speciális, az orosz olajimportot az Európai Unió ugyan szankciókkal tiltja, ám a vezetéken keresztüli szállítás továbbra is engedélyezett. Az orosz megtorlásnak tűnő lépés egy nappal azután történt, hogy Lengyelország leszállította az első Leopard-tankokat Ukrajnának.
"Oroszország leállította a lengyelországi szállítást, amire felkészültünk. A kőolajnak csak a 10 százaléka érkezik Oroszországból, és azt más forrásból származó olajjal fogjuk helyettesíteni" - írta az Orlen vezérigazgatója a Twitteren. Az Orlen szerint teljes mértékben el tudja látni a finomítóit a tengeren keresztül, és a csővezetékes szállítások leállítása nem befolyásolja a benzin- és gázolaj-szállításokat az ügyfelei számára.
Februártól, miután lejárt az orosz Rosznyefty céggel korábban kötött szerződés, az Orlen az orosz Tatnyefty olaj- és földgázipari vállalattal áll kapcsolatban és tőlük vásárol olajat. Az Orlen bejelentését sem a Tatnyefty, sem az orosz olajvezetéket kezelő Transnyefty nem kommentálta.
Felmerül, hogy Magyarországot érinti-e az oroszok mostani lépése, hiszen a köztudatban az van, hogy hozzánk is a Barátság kőolajvezetéken érkezik az energiahordozó. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy ez a vezeték kettéágazik, és a fent említett északi ága megy Lengyelországba, a déli ágon látják el az oroszok Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát is. A vezeték-üzemeltető Mero vállalat hétvégi bejelentése szerint a tervek szerint történik az olajszállítás Csehországba, ahol az Orlen két finomítót üzemeltet. Ide ugyanis, ahogy azt fentebb jeleztük, a Barátság csővezeték déli ágán érkezik az olaj.
Magyarország esetén az ellátási kérdés gyakorlatilag a háború kitörése óta napirenden van, bár teljesen megnyugtató megoldásról továbbra sem tudni.
Alternatív útvonalként adódik az Adria vezeték, amelyen Horvátország felől tengeri úton lehetne olajat behozni. Ennek kapcsán viszont problémát jelent, hogy az Adria kapacitása nem elégséges.
Amennyiben az oroszok a Barátság déli ágán is leállítanák az ellátást, úgy a horvát irányból nemcsak a Mol százhalombattai finomítóját, hanem a magyar cég leányvállalatának, a Slovnaftnak a pozsonyi finomítóját is el kellene látni. Továbbá, ahogy az a cikkünkből is kiderül, problémák esetén a csehországi finomítókat is.
A három országot, illetve az itt lévő finomítókat viszont nem képes teljes mértékben kiszolgálni az Adria vezeték. Sőt a korábbi információk szerint
a Mol tulajdonában lévő két finomító esetén is csak a szükséges mennyiség 80 százalékát lehetne ilyen módon behozni.
A hivatalos információk szerint az Adria vezeték jelenlegi kapacitása nem éri el a 12 millió tonna/év mennyiséget, miközben Magyarország jelenleg 7,5, Szlovákia pedig évi 6 millió tonna olajat importál. Ezt fejeli meg a csehek 8 millió tonnás igénye. A szakértők szerint a vezetéknek van egy kritikus, 80 kilométeres szakasza, amely a kapacitáskorlátokat okozza. Ezt egyes becslések szerint 100 millió eurós fejlesztéssel lehetne orvosolni, amely révén 15,6 millió tonnás új éves kapacitása lenne a vezetéknek. (Hogy pontosan mennyi lenne a fejlesztési költség, az nem egyértelmű, korábban ugyanis lehetett 200 milliós összegről is olvasni, de a Janaf vezére egy alkalommal csak 8 millió euróról beszélt.) Ugyanakkor a horvátok egyelőre a bővítési beruházást nem kezdték meg, mert a mostani igényeket ki tudják elégíteni, és az uniós korlátozások ugyan részben életbeléptek, csak pont azok kaptak ez alól mentességet, akik igénybe vennék az Adria vezetéket.
A február 5-étől hatályos finomított olajipari termékekre vonatkozó szabályozás miatt viszont lépéskényszerbe került a Slovnaft. Az orosz alapanyagból előállított üzemanyagok kereskedelmének február 5-én életbelépett tilalma jelentős gondot okoz a Szlovákia és Csehország közötti üzemanyag-ellátásban is, ezért a kivételen túl a Slovnaft számára sikerült egy plusz különalkut kiharcolni. A Slovnaft termékeinek kétharmadát eddig külföldön értékesítették, elsősorban Csehországban, hiszen korábban egy ország lévén, a cseh olajvezeték-hálózatba be van kötve a Slovnaft finomítója, de emellett Magyarországra, Ausztriába és Lengyelországba exportáltak, mondta el korábban a Privátbankárnak Pletser Tamás, Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. A különalku ezért azt engedélyezi, hogy a Slovnaft február 5-e után is adhat el dízelt külföldre, kizárólag Csehországba, de csak 2023. december 5-ig, és csupán a cseh piac dízelimportjának 30 százalékáig.
Decemberig tehát a Slovnaftnak szinte teljesen le kell állnia az orosz olajról, hogy fenn tudja tartani a teljes kihasználtságát. Első körben idén február 5-ig a 100 százalékos orosz betáplálást 60-70 százalékra kell csökkenteni, míg a fennmaradó 30-40 százalékot más forrásból kell megszereznie. Jövő december 5-re pedig az orosz olaj arányát még lejjebb, 30-35 százalékra kell csökkentenie, jelezte korábban Pletser Tamás. Csoportszinten a Mol tehát mindenképpen lépéskényszerbe kerül.
Más szakértők szerint ugyanakkor a magyarországi finomítói tevékenységét is érinthetik a változások, vannak olyan vélemények is, amely szerint az EU belátható időn belül a vezetékes import korlátozását is szeretné elérni. Bár a magyar cég erre a szcenárióra is elkezdett felkészülni, arról nincsenek hivatalos információk, hogy a folyamat hol tart.
Komoly vita lett a vezetékhasználati díj emeléséből
Az Adria vezeték üzemeltetését végző Janaf, amely eddig is drágán továbbította az olajat, komoly áremelést helyezett kilátásba tavaly év végén. A sajtóhírek szerint a korábbi 7,5-szeresére növelnék a tranzitdíjat, amire reagált a magyar politikai vezetés is. December elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbeavatkozását sürgeti a horvát lépés miatt. A horvátok a lépést egyébként azzal magyarázták, hogy a tranzit végrehajtásához használt nagy teljesítményű kompresszorok és szivattyúk üzemeltetése a piaci árak megugrása miatt megdrágult. Érdekesség egyébként, hogy hasonló okora hivatkozott a napokban az állami tulajdonú Magyar Földgáztároló Zrt., amely a gáztárolási díjakat emelte drasztikusan. A betárolás ugyanis közel ötszöröse, míg a kitárolás díja a hétszerese lesz a korábban fizetendő összegnek.
A társaság és a magyar politikusok is arra hivatkoznak, hogy a Dunai finomító jelenleg az orosz olajra van optimalizálva, és amennyiben más forrásból érkezne az alapanyag, az óriási beruhásokat igényelne. Hernádi Zsolt tavalyi becslései szerint körülbelül 500-600 millió dollárba (180-220 milliárd forintba) kerülne a Mol-finomítók átalakítása az orosz Ural-típuson kívüli olajfajták kezelésére, az átálláshoz szükséges időt pedig 2-4 évben jelölte meg. Noha a háború egy éve tart, a Mol illetve a felsővezetők részéről nem találkozhattunk olyan közléssel, amelyből kiderülne, hogy az orosz olajat mikortól tudnák helyettesíteni.
Ennek hátterében persze akár az is állhat, hogy találkozhattunk olyan szakértői véleménnyel, hogy ha szükséges, akkor a Mol a világpiacon tud vásárolni helyettesítő terméket, vannak ugyanis olyan olajtípusok, amelyek az Ural tulajdonságaival bírnak. Mások azzal érvelnek, hogy egy ekkora beruházás nem indokolt, az meg pláne nem, hogy az egyébként megújuló energiára költendő uniós helyreállítási alap forrásait fordítsák ilyen célra. Nemcsak azért, mert a Mol rekordnyeresége lehetővé tenné, hogy saját erőből hajtson végre ilyen beruházásokat, hanem azért is, mert sokkal racionálisabb lenne egy keverőüzemet létesíteni, ahol a Mol szakemberei az optimális viszkozitású és kéntartalmú olajat ki tudnák keverni. Egy ilyen beruházás ugyanis jóval kisebb összegből és sokkal gyorsabban megvalósítható lenne. (A jelenleg feldolgozott orosz Ural olajfajta sem egy homogén típus, hanem több fajtából keverik ki.)
Arról is érdemes megemlékezni, hogy rövidtávon nemcsak a Mol érdekelt az orosz szállítás fenntartásában, hanem a magyar állam is. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a Mol ugyanis a jóval olcsóbb orosz Ural olajat veszi, ám a finomított termékeket már a Brent olajhoz árazza. Ugyanakkor a két olajtípus közötti árkülönbözetet egy 95 százalékos extraprofitadóval a magyar költségvetés lefölözi, amiből éves szinten 500 milliárd forint feletti bevétele lehet.
