Már a Költségvetési Tanács (KT) vizsgálja az egyelőre csak szűk kör számára ismert 2024-es költségvetés tervezetét. A Kovács Árpád vezette plénum május 20-án kapta meg a terjedelmes dokumentumot, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón pedig azt mondta, a tervezet várhatóan 30-a körül kerül az Országgyűlés elé, mely végül július elején szavazhat az indítványról. Gulyás közölte, „a kormány fenntartja azt a szerintünk jó gyakorlatot, hogy a tavaszi ülésszakban a költségvetést az Országgyűlés fogadja el”.
Lapunk akkor rá is kérdezett, nem tartanak-e attól, hogy a korai elfogadás ismét magában hordozza azt a kockázatot, hogy a büdzsé számai tarthatatlanok lesznek, és új költségvetésre lesz szükség. A miniszter válaszában elismerte, ennek a kockázata magasabb, mint az elmúlt években. Szavai szerint a világgazdaság kiszámíthatatlanabb, mint a korábbi években. Gulyás kérdésünkre közölte, a kormányzatban felmerült, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ősszel szavazzanak a büdzséről, de végül az az érv győzött, hogy a magyar és világgazdaság szereplői számára szóló üzeneteket már most világossá kell tenni.
A kancelláriaminiszter által elmondott érv nem új keletű. Orbán Viktorék 2010 óta rendszeresen a tavaszi ülésszakban tárgyalják a következő évi költségvetést, és ez nem volt másképp a 2023-as büdzsé elfogadása körül sem. Az egy évvel ezelőtti eseményeket rekonstruálva ugyanezek az érvek hangzottak el a parlamenti vita során: az ellenzék a korai elfogadást kritizálta, míg a kormányoldal az ebből eredő tervezhetőséggel érvelt.
Az érvelés azonban sántít, hiszen a büdzsé alapjául szolgáló konvergenciaprogram már korábban is ismert, az adórendszert pedig – a folyamatos veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva – akár naponta változtathatja a kabinet.
Az Orbán-kormány által bevezetett különadók (az utóbbi időben extraprofitadónak nevezik) kevés, de annál nagyobb céget érintenek. Ezek évközi változtatása pedig az ő üzleti terveiket húzhatja keresztül. Vagyis a miniszter által is emlegetett üzenet abban a pillanatban változik, ahogy a kormány megjelentet egy ezt megváltoztató rendeletet valamely éjszakai Magyar Közlönyben.
De idézzük is fel, hogyan fogadták el a tavalyi költségvetést, miket mondtak akkor a főbb szereplők!
Madár az ÁSZ
Szokás – és a stabilitási törvény előírásai – szerint tavaly is először a Költségvetési Tanács (KT) véleményezte a büdzsé tervezetét. A június elején kelt húszoldalas dokumentum többek közt így fogalmazott:
a KT-nak a költségvetési javaslat „hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”.
A 4,1 százalékos GDP-növekedési előrejelzésre Kovács Árpádék úgy reagáltak, „a várt gazdasági növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása elkerülhető lesz. Az említett tényezők lefelé mutató kockázatot jelenthetnek a növekedésben.”
Szintén pozitívan nyilatkozott a tanács a tervezett (ESA módszertan szerinti) 3,5 százalékos államháztartási hiányról. A dokumentum szerint „a költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve a tervezett adóváltozások és a kiadások csökkenése részletesen kidolgozásra, majd végrehajtásra kerül.”
A költségvetés fő számairól pedig így fogalmaz a tanácsi vélemény:
„a tervezetben a bevételi és kiadási előirányzatok összhangban vannak a 2022. évre várható, valamint a 2023-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal, különösen az említett egyensúlyi követelményekkel”.
A KT véleményében csak a büdzsé és a 4,1 százalékos növekedés tervezésének alapjául szolgáló számok között említik az 5,2 százalékosra tervezett inflációt, ám összességében úgy vélekedtek, „a tervezetben bemutatott gazdasági bővülés megvalósulhat, ha az orosz-ukrán háború lezárul, a termelési-ellátási láncok helyreállása időben megindul, az energiaárakat sikerül megfékezni, ezen és más, a gazdaság működését érintő negatív folyamatok hatásai mérséklődnek”.
Zárójelben megjegyezzük, a tanács nemrégiben véleményezte a 2024-es költségvetés (egyelőre nem nyilvános) trevezetét is, és a tavalyi évvel szemben ezúttal nem fukarkodott a kritikákkal.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyancsak véleményezte a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, és azt gyakorlatilag rendbenvalónak találta. A háborúval kapcsolatban azonban kiemelik,
értékelésük „nem számol a háború eszkalációjával, mivel az egy egészen más költségvetést tenne szükségessé, aminek elkészítésére háborús veszélyhelyzetben a Kormánynak felhatalmazása van.”
Infláció 5,2 százalékra?
A parlament elé került költségvetési törvényjavaslat vitáját Varga Mihály kezdte, a pénzügyminiszter június végi expozéjában felelevenítette, hogy 2022-ben is a tavaszi ülésszakban tárgyalja a büdzsét. „Fontosnak tartjuk, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit” – fogalmazott a tárcavezető. Leszögezte, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számoltak 2023-ra. Varga végül megköszönte a KT és az ÁSZ munkáját, akiknek véleménye – mint fogalmazott –
„megerősíti azt, hogy egy megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg az Országgyűlés”.
Az csöppet sem meglepő, hogy egy költségvetési vitában a kormánypártok felmagasztalják, az ellenzékiek pedig lehúzzák, de minimum kritizálják a büdzsé tervezetét. Ennek megfelelően a kormánypárti politikusok is szinte szuperlatívuszokban beszéltek a javaslatról. Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka például ezt mondta felszólalásában:
„Azt gondolom, hogy a költségvetés, amelyet pénzügyminiszter úr a parlament elé benyújtott, mindenféle tekintetben megállja a helyét, minden olyan kihívással számolt, amelyre 2023-ban, egy ilyen különleges évben számítanunk kell.”
Nem sokkal később pedig így beszélt:
„Egy ország költségvetésénél talán a legfontosabb erény a stabilitás. Itt lényeges megjegyezni, hogy a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget szem előtt tartva az Országgyűlés nagyon helyesen idén is a nyári szünetet megelőzően tárgyalja a következő évi költségvetési javaslatot, ami e rendkívüli időkben is biztosítja a csaknem féléves felkészülési időt mindenki számára a költségvetési keretek és a kormányzati prioritások megismerésére. A költségvetés ezzel kiszámítható és tervezhető alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez, a gazdasági növekedési pálya fenntartásához, valamint az egyensúlyi mutatók javításához.”
A vita folytatásában a Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos ugyancsak felmagasztalta a büdzsét. Beszédének elején így fogalmazott:
„Az elmúlt időszakban három szóval illettük a költségvetés tervezetét: tervezhető, kiszámítható és betartható. Most egy negyedikkel is szeretném kiegészíteni: megalapozott. Ez az a négy szó, ami mindenképpen kell, hogy vezérelje a munkánkat és ezt a törvényjavaslatot is.”
A vezérszónoki felszólalás végén pedig Szűcsnek ezt a „rosszul öregedő” mondatot sikerült kimondania:
„Az infláció mértékét is 5,2 százalékra szeretnénk leszorítani. Hol van az Európában tapasztalható két számjegyű és akár 20 százalékos infláció?!”
A másik kormánypárt, a KDNP vezérszónoka, Hargitai János szintén nem fukarkodott a dicsérő szavakkal. Ő is úgy vélte, helyes dolog az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadni a büdzsét.
„Helyes ez a gyakorlat, az élet ezt beigazolta, mert ez kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent a gazdaság szereplőinek, ezért ezt a gyakorlatot, én azt gondolom, a jövőben is célszerű folytatni”
– mondta felszólalásában.
A legjózanabb hangot némi meglepetésre Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára ütötte meg. A költségvetés záróvitája során elismerte a korai elfogadásban levő bizonytalansági tényezőt. Az államtitkár július közepi felszólalásában így fogalmazott:
„Ha bizonytalanságot mondtam, akkor azzal tényszerűen egyet kell értsek, hogy háborús környezetben nehezebb a költségvetési tervezés. Az erre vonatkozó kritikákat, legyen szó akár gazdasági növekedésről, akár inflációról, árfolyamról, azzal tudom illetni, hogy igen, a költségvetésben, a mindenkori költségvetésben vannak kockázatok.”
Ugyanakkor ő maga is támpontnak és a biztonságérzet erősítésének nevezte a büdzsé korai elfogadását.
Ezeket a kockázatokat a zárószavazás előtti felszólalásában maga Kovács Árpád, a KT elnöke is megerősítette. Így fogalmazott:
„A testület az előző évekkel ellentétben azonban itt nem állhatott meg. Fel kellett hívnia a figyelmet a költségvetési tervezés megkezdése óta erőteljesen felerősödött makrogazdasági kockázatokra, amelyek közül négy különösen érinti a költségvetés végrehajtását: a vártnál nagyobb infláció, a világgazdaság növekedésének lassulása, az orosz-ukrán háború következményei, az így mélyülő energiaválság, a külkereskedelmi egyenleg várható alakulása, valamint az Unióval történő megállapodás elhúzódása. Mindezek összességében növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kialakulásának kockázatát. A negatív kockázatok a 2022. év második félévében és a 2023. év során tovább erősödhetnek, ezért a tanács azt ajánlotta, hogy indokolt ezek kezelésére alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.”
Országgyűlés? Minek?
A nyáron elfogadott költségvetés számai azonban már őszre tarthatatlanná váltak, az Orbán-kormány pedig – a veszélyhelyzetre hivatkozva – egy kormányrendeletben döntött arról, a költségvetés főösszege, hiánya megváltoztatására vonatkozó általános szabályokat nem kell alkalmazni. Magyarán kihagyható a folyamatból az Országgyűlés, és ha jogilag nem is, de gazdasági értelemben egy vadonatúj, rendeleti költségvetést alkottak meg a nyilvánosság kizárásával, mely hatályba is lépett január 1-jével.
Az újratervezett büdzsé az idei évre 4,1 helyett már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, viszont 5,2 helyett 15 százalékos fogyasztóiár-indexszel számol. Az eredeti költségvetés tervezésénél alapul vett 377 forintos euró-, illetve 346 forintos dollárárfolyammal szemben a rendeleti büdzsét már 408,8 forintos euró- és 410,8 forintos dollárárfolyammal tervezték újra.
