Erről lesz szó a cikkben:
- A legtöbb országban a pénzügyi óvatosság mellett kardoskodnak a kormányok, Magyarországon mégis a fogyasztást pörgetnék.
- Miért és kinek jó a többet fogyasztó polgár?
- Mi az áremelkedések valódi oka?
- Ha tényleg nőttek a fizetések, miért nem költenek többet a magyarok?
- Hogyan áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban?
A legtöbb országban a hatóságok az öngondoskodás, megtakarítás és a pénzügyi óvatosság mellett érvelnek. A magyar kormány viszont – különösen Nagy Márton miniszter – a fogyasztás növelését sürgeti. A megtakarításokról pedig leginkább a lakásépítés kívánatosságának összefüggésében beszél. A szakmai közbeszédben is téma lett, hogy valamiért keveset fogyaszt a magyar; óvatoskodásból vagy másfelől nézve: a túlzott megtakarítási hajlam miatt.
Az adatok azonban más képet mutatnak. Kutatóintézeti jelentések és az MNB anyagai alapján az látszik, hogy nincsen szó valamilyen fogyasztási anomáliáról, pláne túlzott lakossági takarékosságról.
A „fogyasszanak már többet” kormányzati sürgetés motívumait nem nehéz megtalálni: a többet fogyasztó polgár elégedettebb, talán kevésbé érzékeny az állami működés gyengeségeire.
