Abban még nincs semmi meglepő, hogy a KSH adatai szerint idén februárban is a Németországból érkező vendégek töltötték el a legtöbb éjszakát (9556) a hazai szálláshelyeken, azt viszont vélhetően kevesebben találnák ki, hogy a második legtöbb éjszakát az ukrán vendégek töltötték el nálunk (4951).
Ez azért lehet érdekes, mert februárban is az a szabály volt érvényben Magyarországon, hogy a szálláshelyeken csak az üzleti, gazdasági vagy oktatási tevékenység céljából érkező vendégeket lehet fogadni. Vagyis a német üzletemberek után a hivatalos statisztikák szerint az ukrán üzletembereknek (vagy vendégmunkások) volt leginkább halaszthatatlan ügye februárban Magyarországon. A harmadik helyen a román üzletemberek (vagy vendégmunkások) állnak 4349 februári vendégéjszakával, kicsivel előzve csak meg az osztrák üzletembereket.
A lapunk által még február végén megkérdezett szállodák azt közölték: az üzleti célra jellemzően valamilyen okirat, igazolás elfogadható, amely a jelzett cél alátámasztására alkalmas. Ugyanakkor a szállodások nem tudják ellenőrizni, hogy a bemutatott üzleti igazolás megfelel-e a valóságnak vagy sem. Rendőrségi forrásunk szerint a hatóságok nem tapasztalták, hogy a belföldi üzleti utakra vonatkozó szabályokat tömegesen kijátszották volna.
A KSH adatai szerint a magyar üzletemberek sem pihentek februárban. Összesen 181 ezer vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, ebből 123 ezret a belföldiek, 58 ezret a külföldiek töltöttek el. Ez persze rendkívül nagy visszaesést jelent a Covid-mentes időkhöz képest: az összes vendégéjszaka 89,7 százalékkal volt kevesebb a tavaly februárinál.
Csak magyar a Balaton
A területi elosztásuk is érdekesen alakul a hazai és a külföldi üzleti vendégeknek. Ugyan a Balaton környékén is számos hotel nyitva volt februárban, külföldi vendéget ennek ellenére már három hónapja nem regisztráltak a tónál. Legutóbb még novemberben mutatkozott ezer külföldi vendégéjszaka, azóta csak magyar üzletemberek keresték fel a Balaton szálláshelyeit. Pedig normális időkben februárban azért 50-60 ezer éjszakát eltöltenek a külföldiek a tónál. A legtöbb üzlet természetesen Budapesten köttetett. A fővárosban eleve nagyon elenyésző a belföldi vendégéjszaka: például 2018 februárban is csak 91 ezer volt, ehhez képest a most februári 36 ezer relatíve nem is számít akkora visszaesésnek, mint mondjuk a balatoni régió.
Ahol szintén 2018 februárral összehasonlítva a 143 ezer hazai vendégéjszakából idénre mindössze 5 ezer maradt. A 21 ezer külföldi éjszakával együtt összesen viszont 57 ezer budapesti éjszakát mért a KSH februárban, ami az országos 181 ezernek közel a harmada. Covid-mentes években is hasonló szokott lenni az arány, csak akkor jóval nagyobb számokkal: például 2018 februárban az országos 1,5 millió éjszakából 600 ezer volt budapesti.
90 százalékos bukás
Hogy ráférne az állami segítség a szektorra, azt jól jelzi, hogy a KSH adatai szerint az 1,9 milliárd forint februári szállásdíj-bevétel 89 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a vendéglátásból származó bevételek hasonló mértékben, 89,5 százalékkal 1 milliárd forintra estek vissza. Tehát az ágazat a bevételeinek a 90 százalékától esett el csak februárban. A kormány által sokat emlegetett bértámogatás lényege pedig mindössze annyi, hogy a bruttó bérek 50 százalékát az állam, 50 százalékát pedig a munkaadó állja.
Tehát a cégeknek 90 százalékos visszaesés mellett kellene a dolgozóik bruttó bérének 50 százalékát kifizetniük valamiből. A hazai szállodaipart jól ismerő forrásunk szerint 473 szálloda (tavaly februárban 913 szálloda üzemelt) alapvetően azért volt nyitva februárban, mert a támogatásokat a személyzet megtartásával lehetett megkapni.
Ha lazítás lesz, a vendéglátóhelyek nyithatnak először
- ígérte még január 30-án Gulyás Gergely miniszter. Ez biztosan nem így lett. Orbán Viktor kormányfő ugyanis április 2-án jelentette ki a Kossuth Rádióban, hogy 3-3,5 millió, egyszer beoltott embernél adhatnak kedvezményeket: a szállodák és a kulturális élet megnyitását említette. Ezek alapján nagy valószínűséggel még áprilisban, vagy május elején kinyithatnak a szállodák, igaz, ennek szabályai, feltételei még nem ismertek. Egybehangzó vélemény ugyanakkor, hogy számos hotel örökre zárva fog maradni, hiába múlik el a járvány.
