Múlt héten derült ki, hogy Észak-Korea (hivatalosan) első Covid-járványa ellen küzd, miután május 8-án Phenjanban beazonosították az omikron variánst. Aznap a Politikai Hivatal ülésén Kim Dzsong Un először viselt maszkot nyilvánosan, és elrendelte, hogy az ország összes városát és megyéjét zárják le.
A KCNA állami hírügynökség szerint az elszigetelt országban szerda estig 262 270 újabb fertőzöttet jelentettek, a teljes esetszám mindössze egy hét alatt 1 978 230-ra emelkedett és már 63 ember halálát is beismerték a betegséggel összefüggésben, amelyet cak láznak neveznek.
A Rodong Sinmun, a Munkáspárt lapja arról számolt be, hogy a vírus terjedése „nem ellenőrizhetetlen”, de fokozódik, és hasznos lenne, ha Észak-Korea aktívan tanulna azokból a sikeres járványellenes sikerekből és tapasztalatokból, amelyeket Kína már megszerzett - írja az asia.nikkei.com.
"Kína kész mindent megtenni, hogy támogatást és segítséget nyújtson Észak-Koreának a vírus elleni küzdelemben" - mondja Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Kim Dzsong Un vezető "diplomáciai csatornáján" már segítséget is kért, s négy repülőgépet már el is küldött Kínába egészségügyi felszerelésekért. Kína nem volt hajlandó részletezni, mivel töltötték meg a repülőgépeket, de nagy valószínűséggel ezek nem is lesznek elegek, további szállítmányokra is szükség lesz.
Beindulhatnak az oltások?
A repülőkben talán volt oltóanyag is, bár Észak-Korea korábban igencsak óvakodott a kínai vakcináktól: tavaly közel 3 millió Sinovac-ot utasított el. Ugyanígy visszautasították egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVAX-programja által kínált vakcinákat is. Az UNICEF év eleji jelentése szerint az Észak-Koreának szánt COVAX-vakcinák számát a 2021-es 8,11 millióról 1,54 millióra csökkentették, de végül azt sem küldték el.
Észak-Korea 2020-ban csupán az orosz Szputnyikból rendelt a Munkáspárt tisztviselőinek beoltására, de ezt leszámítva csekély érdeklődést mutattak az oltások iránt. Ha most elfogadják a kínai vakcinákat, minden bizonnyal a széles lakosság körében is bevetik majd, míg a vezetőnek talán megpróbálnak titkos módon más vakcinákat is beszerezni.
Ám még ha Észak-Korea hajlandó is elfogadni Kínától ezt a fajta segítséget, nem világos, hogy Peking meddig tud nyújtózkodni a támogatásban, hiszen Kína az elmúlt néhány hónapban Covid-záró politikájával küzdött, amit már a WHO is aggasztónak minősített.
A legrosszabb esetben, ha a vírus terjedése ellenőrizhetetlenné válik, Észak-Koreának máshol is támogatást kell keresnie. Legvalószínűbb választás a COVAX vagy más segélyezési lehetőség lehet. Gyorsabb – de politikailag kevésbé ízléses – választás az lenne, ha elfogadnák a Dél-Koreából származó oltóanyagokat. Hétfőn Dél-Korea új elnöke, Yoon Suk-yeol fel is ajánlotta segítségét, de Phenjan még nem válaszolt.
A többi, Kínán kívüli külső országokból érkező felajánlásaira sem reagált egyelőre Észak-Korea, ami azért aggasztó, mert Kim Dzsong Un, az ország vezetője hajlik arra, hogy nagyszámú, de még kezelhető betegszámot és halálesetet nyeljen le annak érdekében, hogy elkerülje országa nemzetközi ellenőrzését.
Vissza nem térő diplomáciai lehetőség
Sangsoo Lee, a Biztonság- és Fejlesztéspolitikai Intézet Stockholmban található Koreai Központjának vezetője azt mondja, Észak-Korea alaposan meg fogja gondolni, hogy bármilyen oltást elfogadjon-e a tengerentúlról, különösen a nyugatról. Ugyanis ha Észak-Korea arra lenne kényszerülve, hogy az Egyesült Államokból származó oltóanyagokat fogadjon el, az negatív hatással lehetne Kim Dzsong Un presztízsére.
Amennyiben Kína támogatása nem elég, Észak-Korea dönthet úgy, hogy felveszi a kapcsolatot az európai humanitárius segélyszervezetekkel. Lee szerint Észak-Korea attól is tarthat, hogy a külső támogatás elfogadásával akár kívülállókat is be kell engednie az országba, ami hazai információk "kiszivárgását" eredményezheti.
Thae Yong-ho, egy magas rangú észak-koreai disszidens, aki Dél-Koreában a törvényhozásban dolgozik, úgy nyilatkozott, hogy a védőoltások elfogadásának másik akadálya az, hogy Észak-Korea nem rendelkezik hűtőberendezésekkel.
Ramon Pacheco Pardo, a KF-VUB Korea elnöke és a londoni King's College professzora azt mondja, a Kim-rezsim valószínűleg felismerte, hogy most már nem tehet úgy, mintha nem lenne Covid az országban, és most minden lehetőséget mérlegelnie kell a fertőzés megfékezésére.
Lee attól is tart, hogy az észak-koreai helyzet rendkívül súlyossá válhat.
"Az, hogy Észak-Korea nyilvánosságra hozta a helyzetet, azt mutatja, hogy olyan súlyos a helyzet, aminek a nyilvános bejelentését nem lehetett tovább halogatni" - mutat rá Lee a helyzet különlegességére.
Pacheco Pardo ugyanakkor a humanitárius válsággal fenyegető helyzetre diplomáciai lehetőségként is tekint, mert Észak-Koreának végre muszáj lesz kapcsolatba lépnie idegenekkel ebben a kirívó szituációban.
"Véleményem szerint nemcsak Dél-Koreának, hanem az Egyesült Államoknak is fel kéne ajánlania vakcinákat, gyógyszereket, szakértelmet Észak-Koreának" – vélekedik Pardo, hiszen ez vissza nem térő alkalom lehet egy fenntarthatóbb együttműködésre Phenjannal.
Dél-Korea és az Egyesült Államok nukleáris főmegbízottja egyébként hétfőn telefonon beszélt, és megegyezett, hogy szorosan egyeztetnek egymással az Észak-Koreának nyújtandó humanitárius segítségnyújtás módjairól.
