Ahhoz képest, hogy a Kína-Magyarország légihídon a Wizz Air gépei folyamatosan hozzák az egészségügyi eszközöket főleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében, a magyar kormány vagy bármilyen egyéb munkavállalói érdekszervezet nyilvánosan egy árva hangot nem szólt arra az amúgy nem mindennapi hírre: ezer munkavállalóját, a dolgozók 19 százalékát kénytelen elbocsátani a magyar gyökerű fapados légitársaság a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Pedig ez azt jelenti, hogy az eddigi 5200 fős munkavállalói létszám 4200 fősre csökken.
Nem könnyíti meg a légitársaság munkavállalóinak helyzetét, hogy a Wizz Air-nél nincs szakszervezet és üzemi tanács sincs.
"A Wizz Air, mint minden, a munkatársai foglalkoztatását érintő kérdésben, jelen elbocsátás alkalmával is az irányadó helyi jogszabályoknak megfelelően járt el. A Wizz Airnél nincs üzemi tanács, ám a vállalatnál korábban létrehozott ún. People Council - melynek tagjai a cég különböző részlegeit képviselik - közvetlen kapcsolatot biztosít a felső vezetés és a munkavállalók között. Mi a Wizz Airnél az őszinte és kétirányú kommunikációban hiszünk, és erre is bíztatjuk kollégáinkat is. Törvényi kötelezettségünknek megfelelően a csoportos létszámcsökkentéssel érintett magyarországi kollégáink esetében bejelentettük az intézkedést az illetékes munkaügyi hivataloknak" - közölte lapunk kérdésére a Wizz Air.
Arról nem közölt semmit a légitársaság, hogy milyen szempontok alapján, milyen pozícióban lévő, milyen nemzetiségű munkavállalókat bocsátottak el, és főként miként: közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással. A magyar törvények szerint ha a leépítés több munkavállalót érint, akkor a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia a munkáltatónak: köteles tárgyalásokat folytatni az üzemi tanáccsal a leépítés módjáról, elveiről, az érintett dolgozók számának lehetséges csökkentéséről, és a munkáltatónak ezt jeleznie kell az állami foglalkoztatási szerv felé is. Üzemi tanács azonban nincs a Wizz Airnél. A törvény szerint ha a munkavállalók átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Ez nem történt meg, pedig a cégnek ötvennél több dolgozója van. Üzemi tanács létrehozása persze nem a munkáltató feladata, de nem akadályozhatja annak megválasztását.
A Wizz Air 2019-es jelentése szerint tavaly 51 nemzetiségű munkavállaló dolgozott a Magyarország mellett leginkább Svájcban és az Egyesült Királyságban adózó légitársaságnál. A cégnél tehát nincs szakszervezet, nincs üzemi tanács, az igazgatóságban egy tag gondoskodik arról, hogy a munkavállalók hangja elérje a döntéshozó tanácstermet is. Kérdés, hogy ez a pozíció milyen hatékonysággal képviselte ezúttal a dolgozók érdekeit. Maga a Wizz Air Hungary Zrt. budapesti székhelyű, és legutóbbi beszámolója szerint 3746 fő volt az átlagos statisztikai állomány a cégnél tavaly márciusban. A tulajdonos Wizz Air Holdings Plc. viszont Jersey-szigeteken van bejegyezve, a központi székhely pedig Svájcban van és a jövedelemadókat ott is fizeti.
Az is biztos, hogy a 2019-es éves jelentés szerint már 4550 ember dolgozott a cégnél (2018-ban 3600-an): mintegy 2800 légiutas-kísérő, 1400 pilóta és 320 irodai munkavállaló.
"Biztos, hogy magyar pilótákat is érint a leépítés" - mondta az egyik reptéri forrásunk.
Köztük biztos, hogy van olyan magyar pilóta, akit 2012-ben a Malév csődje miatt rúgtak ki, most pedig a Wizz Air is elköszönt tőle a koronavírus-járvány miatt. A Malévnak 200 pilótája maradt munka nélkül a nemzeti légitársaság leállásával, most forrásunk szerint vélhetően a Wizz Air ennél több pilótát küldött el. Igaz, nem mind magyar. Más fapados légitársaságoknál azért van szakszervezet: például a német Germanwings légitársaságnál csak azért sztrájk volt szilveszterkor, mert a munkaadó nem vázolt fel világos jövőképet az alkalmazottaknak.
A budapesti reptéren még kitart az utolsó néhány mozgó Wizz Air gép: csütörtökön 14:50-kor felszállt az eindhoveni gép (nem tudni, ki és hova utazik ilyenkor), valamint Londonba, Dortmundba, Stockholmba és Baselbe is várható volt az indulás. Ez azonban a megszokott napi mozgásnak csak a töredéke, ami nem érinti jól például a Malév egyik túlélő utódcégét sem. A Wizz Air 2015-ben kötött 5 éves szerződést a földi kiszolgáló Malév GH-val, ez pedig több mint 5 milliárd forint árbevételt jelent az állami tulajdonban lévő vállalatnak, amely 2018-ban már minimálisan nyereséges lett. Tehát mire éppen talpra állt a Malév megmaradt utódcége, megint jött a következő válság.
Lesz mentőcsomag?
Persze nem a Wizz Air az egyetlen légitársaság, amelyik most bajban van. Már március 5-én csődbe ment például a legnagyobb brit regionális légitársaság, a Flybe. Ha pedig a Wizz Air ilyen drasztikus lépésre szánta el magát, akkor a nagy rivális Ryanair is érintett lehet: az ír diszkont légitársaság március 24-én állította le a járatait. Talán júniusban indulnak újra, leépítésről egyelőre nem hallani. Norvégiában sem jobb a helyzet. "A The Guardian írt arról, hogy a Norwegian légitársaság még március végén arra kérte ezer brit munkavállalóját, hogy fogadják el a jelentős fizetéscsökkentést, most azonban már azt közölték velük, hogy nincs azonnal rendelkezésre álló forrásuk még a csökkentett bérek kifizetésére sem"- írta az airportal.hu. A Norwegian várja a norvég állam pénzügyi mentőcsomagját, amelyről még nem sikerült megállapodni. Vélhetően minden légitársaság ilyen mentőcsomagra vár, kérdés, hogy mikor érkezik meg.
