„Személyemben első ízben kapott meghívást a Primus a Magyar Orvosi Kamara kongresszusára, ami azt gondolom, unikális, történelmi pillanat. Ez egy óriási nyitás a MOK felől a magánszektor irányába, Kincses Gyula elnök is tárgyalási alapnak tekinti" – kezdte az egyesület új elnöke a mai sajtótájékoztatóját.
Lancz Róbert hozzátette: célja érdekében megkereste Fábián Lajost, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) egészségügyi tagozatának elnökét is, hogy hárman közösen megkezdhessék az állam képviselőjével az együtt gondolkodást.
Lapunk kérdésére, miszerint az állami és a magánegészségügy közös munkáját nem segítette volna-e egy külön egészségügyi minisztérium az ötödik Orbán-kormányban, azt felelte:
„Természetesen örültünk volna, ha koncentráltan egy miniszter feladata az egészségügy, de az államtitkári szint sem zárja ki, hogy ugyanúgy kiváló együttműködést tudjunk kialakítani, és bízunk benne, hogy idővel lesz önálló minisztérium”.
Öt pont
Az elnök szerint egyébént, aki a Doktor24 ügyvezető igazgatója is egyben, rengeteget változott a magyar magánegészségügy az elmúlt öt évben, azaz a Primus fennállása óta.
„Kilőttek a nagy szolgáltatók, de a kis- és középszolgáltatók is nagyot fejlődtek, ám nagy munka áll még előttünk, hogy az állami és a magánszektort össze tudjuk jól hangolni úgy, hogy ne intézményközpontú, hanem emberközpontú legyen” – jelentette ki az elnök, aki már össze is állította ötpontos csomagját:
- Be kell vezetni a szektorsemleges finanszírozást. „Szerintünk erre az lenne a legjobb megoldás, ha a magánellátók nemcsak a bankkártyát, hanem a tajkártyát is elfogadhatnák. A társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítse a magánszolgáltatónak is, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségbiztosítást szükséges elérhetővé tenni.
- Minden betegre a legkevesebb várakozási idő és a legtöbb figyelem jusson. Mivel nincs elegendő orvos, át kell gondolni az orvos-beteg találkozóra fordított időt és le kell azt rövidíteni, egyúttal a szakdolgozóknak több jogot és feladatot kell átadni.
- Fókuszba kell helyezni a prevenciót. Az állam is végez kampányszűrő vizsgálatokat, a magánszektor komplexebbeket is, és ezeket érdemes lenne ötvözni, de nem duplikálni a kapacitásokat. Valamint fontos lenne együtt kommunikálni és edukálni a lakosságot a prevenció érdekében.
- Az állami és a magánszektor szakmai együttműködése és a mostaninál észszerűbb szétválasztása. Jelenleg alig van átjárás a magán és az állami egészségügy között, ezért finomhangolás kell, mert az átjárás hiánya nem szolgálja az ügyfelek érdekeit, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember. Például ha a magánszektorban súlyos szívbetegséget diagnosztizál valakinél egy orvos, azt csak állami kórházban műthetné meg, de jelenleg ezt nem teheti meg, ha magánszolgáltató munkatársa. Szintén az átjárhatatlanság okoz gondot egyes régiókban, így ahol nem megoldható jól az állami ellátás, ott nagyobb szerepet kéne kapnia a magánnak.
- Szakmai-minőségi rendszer bevezetése. A Primus évek óta minőségi kritériumok alapján dolgozik, ezt szeretnék kiterjeszteni nem csak a tagság növelésével, hanem együttesen tovább szeretnék formálni a többi szereplővel (állam, MOK, VOSZ). Egészségügyi intézményeknél nem csak a minimumfeltételek, hanem a maximumok is fontosak, ezeket nem szigetszerűen, hanem egységesen alakítanák ki.
Az öt pont legjelentősebb javaslatával, a szektorsemleges finanszírozással kapcsolatban az állam felől még nincs visszajelzés, de Lancz szerint el kell indítani az együtt gondolkodást. Reményt ad az is, hogy léteznek már állami tanulmányok is, amelyekben ennek lehetőségét vizsgálja a szabályozó.
