<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az OECD nyilvánosságra hozta modellszabályait a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelv-tervezetét a minimumadó EU-n belüli implementációjáról. A kiadott szabályok roppant szigorúak és egymást kiegészítve biztosítják, hogy az előírt többletadó beszedésre kerüljön valamely ország vagy országok által - hívta fel a figyelmet a Deloitte tanácsadó cég.

A nemrég megjelent források tartalmaznak néhány jelentősebb eltérést a korábbi tervezetekhez képest, ugyanakkor a szabályok elsődleges célja nem változott: a rendszer koncepciója továbbra is arra irányul, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok effektív adóterhelése elérje a minimum 15 százalékos mértéket minden olyan országban, ahol ezek a csoportok jelenléttel rendelkeznek.

Megjelentek a modellszabályok (Fotó: Pixaaby)Megjelentek a modellszabályok (Fotó: Pixaaby)

A modellszabályok nem változtatnak azon, hogy abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet (az úgynevezett feltöltési adót) más országok szedhetik be.

A feltöltési adó kiszámítása

A Deloitte összefoglalója szerint a fenti szabályok alkalmazásához először is meg kell határozni az adott vállalatcsoport effektív adókulcsát minden érintett joghatóság tekintetében. Ennek megállapításához a vonatkozó jövedelem meghatározására és az adott jövedelmet terhelő adó kiszámítására van szükség. Jövedelemként alapvetően az érintett csoporttagok számviteli eredményéből kell indulni, a vonatkozó adók tekintetében pedig a megfizetett jövedelemadókat kell alapul venni.

Az effektív adókulcs kiszámítása kapcsán a modell-szabályokba bekerült néhány különösen érdekes szabály is. Ezek egyike az adófizetési kötelezettség korrekciója a halasztott adó-tételekkel. A szabályozás ezzel igyekszik kihasználni azt, hogy a legtöbb vállalkozás a halasztott adóelszámolás rendszerét már alkalmazza a számviteli és adózási eredmények egyeztetésére.

„A szabályok célja ezzel az eljárással, hogy kiszűrjék a számviteli eredmény és a helyi adóalap átmeneti, idővel visszaforduló különbségeinek hatását az effektív adókulcsra. Azaz, egy adott vállalatcsoportnak ne keletkezzen feltöltési adókötelezettsége pusztán azért, mert a helyi adójogszabályok alapján csökkentette adóalapját egy olyan tétellel, amellyel egy másik időszakban már növelte adóalapját” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A modell-szabályok alapvetően ezzel a halasztott adó-korrekcióval igyekeznek kezelni az elhatárolt veszteségek hatásait is.

Ugyanakkor, a modell-szabályok kínálnak egy választási lehetőséget is e tekintetben és a halasztott adó-korrekció alkalmazása helyett a társaságok választhatják, hogy a veszteségeik adóhatását tovább viszik a következő adóévekre és a nyereséges éveikben felhasználják őket effektív adókulcsuk növelésére.

„A különbözeti adó abban az esetben kerülhet megállapításra amennyiben a fentiek szerint meghatározásra került tényleges adókulcs valamelyik érintett állam esetében nem éri el a 15 százalékot. Ebben az esetben a 15 százalékos minimumadókulcs, illetve az előzetesen meghatározott tényleges adókulcs különbsége alapján kalkulált „feltöltési adókulcs” alapján szükséges meghatározni a feltöltési adó mértékét” – tette hozzá Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Fontos, hogy a feltöltési adó alapja csökkenthető az úgynevezett „substance carve-out” összegével, amely a valós, fizikai gazdasági tevékenységek egy vélelmezett megtérüléseként mentesíthető a minimumadóztatás alól. Ez a mentesített összeg alapvetően az adott joghatósághoz tartozó bér jellegű ráfordítások és tárgyi eszközök értékének 5%-a (azonban egy tíz éves átmeneti periódus során ennél magasabb kulcsokat lehet alkalmazni a mentesített adóalap megállapításához).

A feltöltési adó megfizetése

A modell-szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fentiek szerint kiszámított feltöltési adót maguk az érintett államok szedjék be. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem élnek, két egymást kiegészítő szabály lép életbe. Az elsődleges szabály az úgynevezett „Income Inclusion Rule”, amely alapján a minimumadó valamely anyavállalat szintjén kerül befizetésre, főszabályként a végső anyavállalat szintjén.

Amennyiben az érintett alul-adóztatott csoporttagok anyavállalatai nem fizetik meg az elsődleges szabály alapján a feltöltési adót (mert az adóügyi illetőségük szerinti joghatóságok nem alkalmazzák a minimumadószabályokat), a fennmaradó különbözeti adót a másodlagos szabály alapján, az úgynevezett „Undertaxed Payments Rule” alapján lehet beszedni.

„Ennek részletszabályai szintén jelentősen módosultak a korábbi elképzelésekhez képest: A modell-szabályok értelmében a másodlagos szabály a feltöltési adó teljes összegét szétosztaná a vállalatcsoport azon tagjai közt, akik olyan országban működnek, ahol implementálták a minimumadó szabályokat, így biztosítva, hogy a feltöltési adó teljes összege beszedésre kerüljön ezen szabály alkalmazása esetén is. A feltöltési adó összegének szétosztása pedig a munkavállalók, valamint a tárgyi eszközök értékének arányában történne meg” – mondta el Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Alapvetően elmondható, hogy a fentiekkel egy nagyon összetett és bonyolult szabályrendszer fog implementálásra kerülni a világ legtöbb társasági adó-rendszerébe. Az új szabályok alkalmazása ennek megfelelően valószínűleg kihívást fog jelenteni mind az adóhatóságoknak, mind az adózóknak. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a több szintű szabályrendszernek köszönhetően azon vállalatcsoportok adófizetési kötelezettsége nőni fog, akik nem érik el a 15 százalékos effektív adóterhelést valamely joghatóságban. Az OECD és az EU tervei szerint a fenti szabályokat várhatóan 2023-tól kell alkalmazni.  

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.