<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az orosz-ukrán háború 289. napjának összefoglalója.

  • A nyugati országok gyarmatukká tették Ukrajnát, az ukrán népet pedig ágyútölteléknek használják Oroszország ellen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége tagállamai védelmi miniszteri találkozójának résztvevőihez intézett videoüzenetében. "A Nyugat évek óta szégyentelenül kiszipolyozza és kihasználja Ukrajna erőforrásait, népirtásra és terrorra buzdított a Donyec-medencében, gyakorlatilag gyarmattá változtatta ezt az országot, és most cinikusan ágyútölteléknek, faltörő kosnak használja az ukrán népet Oroszország ellen, továbbra is fegyverrel és lőszerrel látja el Ukrajnát, zsoldosokat küld oda, öngyilkos útra tereli az országot" - mondta Putyin az MTI összefoglalója szerint.

Épület romjai mellett egy nő a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kurahovéban egy előző napi orosz tüzérségi támadás után, december 8-án. Fotó: MTI/AP/Andrij Andrijenko
Épület romjai mellett egy nő a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kurahovéban egy előző napi orosz tüzérségi támadás után, december 8-án. Fotó: MTI/AP/Andrij Andrijenko

  • Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a különleges hadműveletet, mert Angela Merkel volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja, hogy sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását - közölte szintén az orosz elnök, de ezt már a biskeki sajtóértekezleten, ahol Merkelnek regált a Die Zeit hetilapnak adott nyilatkozatára. Ebben a volt német kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Putyin csalódott a Merkel-nyilatkozat miatt, amely abszolút meglepetés volt a számára, mert, mint mondta, Moszkvában biztosra vették, hogy Berlin őszintén gondolja az ukrajnai rendezést. Az orosz vezető szerint a "különleges hadművelet" már korábban elindulhatott volna, de az orosz fél bízott benne, hogy "a minszki megállapodások keretei között meg lehet egyezni".
     
  • Az ukrán villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya továbbra is jelentős, több régióban túllépték a meghatározott fogyasztási limitet, ezért vészleállást alkalmaztak. Ukrajna-szerte folytatódnak a vészhelyzeti helyreállítási munkák a nagyfeszültségű és elosztó hálózatokon, valamint az erőművekben. Az időjárási viszonyok, a vezetékek jegesedése, az eső és a hó azonban negatívan befolyásolják a nagyfeszültségű és elosztó hálózatok állapotát, és megnehezítik a javítási munkálatokat.
     
  • Donyeck, Harkiv és Herszon megyék energiainfrastruktúráját folyamatosan lövik az orosz erők, ezért ezekben a régiókban továbbra is súlyos gondok vannak az villamosenergia-ellátással. Hozzátette, hogy ezen felül az odesszai és a kijevi régióban is nehéz a helyzet.
     
  • Az orosz erők ismét ágyútűz alá vették Herszon városát és eltaláltak egy kórházat. A kórház épületében a lövedékek megrongálták a gyermekosztályt és a hullaházat. Senki sem sérült meg. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője viszont arról adott hírt, hogy egy nap alatt 68-szor lőtték az orosz erők a régiót aknavetőkkel, rakéta-sorozatvetőkkel és egyéb tüzérségi fegyverekkel, valamint harckocsikkal. A megyeszékhelyen lakóövezetekbe csapódtak be lövedékek, magánházakat és többlakásos épületeket ért találat. Timosenko közlése szerint nyolc civil lakos sérült meg.
     
  • Az unió igazságügyi minisztereit tömörítő tanács az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben azt javasolta a tagállamoknak, hogy fogadjanak el intézkedéseket a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elszámoltathatóságára. További részletek laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán, itt >>> 
     
  • Az Eurostat adatai szerint otóberben huszonkét tagállamban visszaesett, Magyarországon emelkedett az ideiglenes védelmi státuszt kapott ukrajnai menekültek száma az előző hónap adataihoz képest, a vizsgált hónapban Lengyelország biztosította a legtöbb ilyen jogállást az ukrán kérelmezőknek. Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben pedig 1240 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.