Péntektől ismét árváltozás volt az üzemanyagtöltő állomásokon, ahogy arról szerda délelőtt beszámoltunk, a 95-ös oktánszámú benzin ára bruttó 9 forinttal, literenként átlagosan 630 forintra csökkent, míg a gázolaj átlagos ára változatlanul 680 forint literenként. Ami ennél is érdekesebb, hogy ezzel kereken 50 forintra emelkedett az árkülönbözet a két fő üzemanyagtípus között.
Az idősorokat nézve azt láthatjuk, hogy az utóbbi években az árolló elég hektikusan ugrált, de egészen az orosz-ukrán háború kirobbanásáig, azaz 2022 februárjáig sosem érte el a literenkénti 50 forintot. Ezt követően 2022 márciusának végén viszont már kereken 100 forinttal lett drágább egy liter dízel, mint egy liter benzin, majd tavaly május végére ez a különbség eltűnt, sőt a benzin lett a drágább üzemanyag. Ezt követően az olló ismét a dízel ára felé nyílt, egy éve már 150 forinttal kellett többet fizetni érte, mint a benzinért. A csúcsot jelentő különbséget akkor is elemeztük.
A különbség márciusra tűnt el, húsvétkor pedig már számottevő, csaknem 30 forintos mínuszban volt a gázolajár a benzinárhoz képest. Azóta viszont előbbi üzemanyagtípus ismét jobban drágul, így alakult ki a mostani, 50 forintos árkülönbség.
Keresletnövekedés és szankciók okozta hiány
Az okokról, illetve a várható trendekről Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárát kérdeztük. A szakember szerint az egyre nyíló olló két okra vezethető vissza.
Rámutatott, hogy az alapvető ok szezonális. A dízelolajhoz hasonló úgynevezett középpárlatokat ugyanis nemcsak üzemanyagként, hanem fűtőanyagként is használják. Megjegyezte, hogy Magyarországon a Mekalor kályhák alacsony száma miatt ez nem számottevő mennyiség a korábban háztartási tüzelőolaj néven futott termékcsoportból, de Nyugat-Európában még igen sokan ezzel fűtenek. Kiemelte azt is, a tengerhajózásban a korábbi nehéz fűtőolajokat a környezetvédelmi szigorítások miatt ugyancsak középpárlatokra kellett váltani.
A dízelolaj szezonális változásának másik okaként a termék hiányát jelölte meg Grád Ottó. A februárban az orosz gázolajra kivetett szankció ugyanis érintette azt az alap gázolajat, ami fontos keverési komponense volt az üzemanyagként használt dízelnek, ennek hiányát érezni lehet.
„Nem véletlen, hogy a rotterdami jegyzési árakban is jelentős különbség van a benzin és a gázolaj között”
– mutatott rá a MÁSZ főtitkára.
A szakember azt is hangsúlyozta, a szankciók előtt felhalmozott gázolajkészletek márciusban futottak ki, illetve az az időszak „a benzinre való felkészülés” ideje, ilyenkor nagyobb a kereslet erre a termékre, ez egyenlítette ki a két típus árát.
A főtitkár hozzátette, a mostani árkülönbség emelkedésének egyik tényezője az is, hogy érződtek a fennakadások az Európán kívüli beszállításokban. Gázolaj ugyanis a Közel-, sőt a Távol-Keletről is érkezik, a kereslet növekedése esetén pedig kockázatokat hordoznak ezek a távoli szállítások – mutatott rá Grád Ottó.
A főtitkár azonban bizakodó. Emlékeztetett,
a tőzsde határidős jegyzéseiben érezhető némi csökkenés, az év végére már alacsonyabb áron kötnek kontraktusokat gázolajra.
Grád Ottó szerint ez annak tudható be, hogy a télre való felkészülés, a készletek feltöltése várhatóan problémamentesen befejeződik. Reményét fejezte ki, hogy ezt követően konszolidálódik a piac, és a két termékcsoport közötti különbség csökkenni fog.
Adópolitika: a piacon túl
Az üzemanyagáraknak azonban a piaci ár csak egy részét teszi ki. Jelentős tétel a rárakódó adóteher, mely Magyarországon zömmel az áfát és a jövedéki adót jelenti. Mindkét tétel egyrészt uniós előírásoktól, másrészt tagállami döntésektől függ. Az áfának, melyet uniós szinten hozzáadottérték-adónak (HÉA) neveznek, itthon a legmagasabb a normál adókulcsa, 27 százalék. A vonatkozó uniós irányelv elviekben nem engedi a tagállamoknak, hogy az üzemanyagokat kedvezményes adómérték alá sorolják, ám maga az elképzelés nem ördögtől való, melyre nemzetközi példák is vannak.
Markus Söder bajor miniszterelnök, a német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke például 2021 novemberében vetette fel, hogy ideiglenesen a lehető legalacsonyabb adókulcs alá kellene sorolni az üzemanyagokat. Volt, ahol a felvetést tett is követte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő 2022 januárjában közölte, az antiiflációs program részeként csökkentik az ottani áfaterhet. Morawiecki akkor magyar kollégájához hasonlóan indokolt. A lengyel miniszterelnök azt mondta, az Európai Bizottság még nem bólintott rá erre a kérésre, de – mint fogalmazott – ennek ellenére is meglépik az adócsökkentést, mert nincs idejük várni,
„fontosabbnak tartják a lengyel lakosság érdekeit a brüsszeli vagy berlini bürokratákénál”.
Itt kell megemlíteni, hogy míg egy bajor 19, egy lengyel pedig 23 százalék áfát fizet meg a számlában, addig egy magyar polgár 27 százalékot. A normál áfamérték meghatározása pedig teljes egészében tagállami hatáskör.
Az adócsökkentés itthon is megfelelő lépés lehetne a kabinet által sokat emlegetett infláció elleni harc eszköztárából. Bár az Orbán-kormány elkötelezett amellett, hogy elsősorban a fogyasztást adóztatja, az áfa csökkentésére nem sok esélyt látunk. A jövedéki adóban – noha ez is fogyasztási típusú adó – viszont lehetséges a könnyítés. Mint arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta azt az adóemelést, mely mind a benzin, mind a gázolaj esetében literenként 32 forint 55 fillérrel emeli a jövedéki adó mértékét 2024. január 1-jével, és mivel ez az adó is része az áfa alapjának, csak ez a megszorítás literenként 41 forint többletterhet jelent a magyar autósoknak.
A jövedéki termékekre vonatkozó uniós irányelv viszont minimumadó-mértéket határoz meg, ez benzin esetében 35,9, dízel esetében 33 eurócent literenként. Az EU-s jogforrás azt is rögzíti, a nem eurót használó tagállamok esetében ezt az összeget az október első munkanapján érvényes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamon kell átszámítani, mely most 388,60 forint volt. Lapunk elsőként számította ki fillérre pontosan, hogy az áfával együtt 41 forintot jelentő emelés helyett elég lenne benzin esetében bruttó 25, gázolaj esetében bruttó 23 forint emeléssel sújtani az autósokat annak érdekében, hogy az adó mértéke a romló forintárfolyam ellenére megfeleljen az előírt minimumnak.
Mint a lengyel példa is rámutatott, a kormány egyik legfontosabb, egyben legtöbbet hangoztatott célkitűzésének, az egy számjegyű inflációnak az eléréséhez megfelelő módszer az adócsökkentés. Ezzel összecseng Varga Mihály minapi beszéde, melyet a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete szakmai napján mondott:
„Az adókat nem emelni kell, hanem beszedni.”
A növekvő adóterhelés ugyanis növeli az inflációt, egyben visszafogja a fogyasztást is, ami így hátráltatja a gazdaság ugyancsak kiemelt kormányzati célként megjelölt növekedési pályára állítását. Ez fokozottan igaz az üzemanyagok esetében, hiszen azok költsége beépül minden szállított termék árába.
Lapunk az Mfor Üzemanyagár-figyelő rovatában rendszeresen összehasonlítja a hazai üzemanyagárakat az európai uniós és a régiós árakkal, a rovat cikkeit ide kattintva olvashatja.
